A kollektív kisebbségi jogok védelmére szólított fel Balázs Ákos, Debrecen alpolgármestere a nemzeti összetartozás napján

A környezetvédelemért felelős politikus más hangot ütött meg az előző évek debreceni szónokaihoz képest.

Június 4-én 18 órakor, a Bem téri Magyar fájdalom szobránál tartotta hivatalos megemlékezését Debrecen önkormányzata az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés 102. évfordulója alkalmából. Az országzászló felvonása, valamint a himnusz (kétszer) és a szózat eléneklése után Lőrincz P. Gabriella beregszászi születésű költő Rész című versét szavalta el Varga József, a Nemzeti Színház színművésze.

Galéria: A nemzeti összetartozás napja – Debrecen, 2022. június 4. (A KÉPRE KETTINTVA MEGNYÍLIK A GALÉRIA)
Lia

Újabb konfliktusokat eredményező, rossz béke

Ezt követően Balázs Ákos (Fidesz), Debrecen környezetvédelemért is felelős alpolgármestere mondott beszédet. Hogy a politikus mondandója sok tekintetben eltér az elmúlt évek nemzeti összetartozás napi szónoklataitól, az már rögtön az első mondatból kiderült: békeszerződésnek nevezte azt, amit elődei jellemzően békediktátumnak hívtak, az alpolgármester által használt kifejezést kerülni igyekeztek. Ettől még a szerződést egy rossz békének nevezte, ami újabb konfliktusokat teremtett.

Mint mondta, az első világháborút követően a társadalmakban általános volt a békevágy és az optimizmus, a rossz döntések sorozata azonban újabb háborúkat szült. „Több mint 100 év után ezért is befejezetlen múlt Trianon, mivel olyan befejezetlen békét kényszerítettek ránk, amellyel a magyar társadalom és a szellemi, politikai élet azonosulni nem tudott” – fogalmazott az alpolgármester.

Lia

Akkor lesz a múlté Trianon, ha mindenhol gyakorlattá válik a kisebbségvédelem

Balázs Ákos hangsúlyozta, Trianon még mindig tud politikai indulatokat, érzelmeket, népek közötti feszültséget gerjeszteni. Felidézte, a rendszerváltás idején úgy tűnt, hogy a nemzetközi világ és az Európai Unió mutat affinitást a kollektív kisebbségi jogok iránt. Azóta azonban szerinte csökkent az érdeklődés a közép-európai nemzeti kérdések iránt. „Az emberi jogok olyan értelmezésével találkozhatunk, amely elfelejtkezik a nemzeti kisebbségi jogokról és azok problémáiról” – fogalmazott. Az alpolgármester szerint Trianon akkor válik valóban a múlt részévé, ha mindenhol gyakorlattá válik a kisebbségvédelem. A politikus elmondta, minden lehetséges fórumon határozottan kell képviselni, hogy a kollektív kisebbségi jogok, a szabadságjogok és a demokrácia kölcsönösen feltételezik egymást. Hozzátette: nem kívánnak többet annál, mint amit a nemzetközi dokumentumok és az Európai Unió előírásai lehetővé tesznek.

Balázs Ákos beszédét következően a Nemzeti Színház, a Beregszászi Színház Alapítványa, a nagyváradi Szigligeti Színház és a Csokonai Színház színművészei Magyarország az én hazám, neked szült és nevelt anyám című előadása következett, majd a jelenlévő társadalmi szervezetek, pártok és civilek helyezték el koszorúikat. A pártok közül a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk, az ifjúsági szervezeteik közül a Fidelitas koszorúzott a város hivatalos megemlékezése keretében.

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.