„Mintha magokat vetne el az ember” – Biodiverzitás Napokat tartottak Hajdúszoboszlón

Több mint 50 önkéntes botanikus, zoológus és gombaszakértő, valamint segítőik mérték fel a fürdőváros körüli élővilág sokféleségét. A gyűjtés során készített fajlistát átadják a Hortobágyi Nemzeti Parknak és a helyi önkormányzatnak.
Polgár Tóth Tamás

Június 10. és 12. között Hajdúszoboszlón tartotta a XXII. Biodiverzitás Napokat a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság. A 2006 óta tartó rendezvénysorozat célja, hogy különböző élőlények szakértőit, botanikusokat, zoológusokat és gombaszakértőket hozzon össze azért, hogy közösen felmérjék egy adott terület biológiai sokféleségét, majd az elkészített fajlistát átadják a helyben illetékes nemzeti parknak és a helyi önkormányzatnak.

Lehetőség arra, hogy egyben nézzék meg, mi él Hajdúszoboszlón

Kovács Tibor természetvédelmi szakértő, a szervezet elnöke a megnyitó előtt a Debrecinernek elmondta: a hétvégi rendezvényen több mint 50 szakértő és segítő gyűlt össze. Egy ilyen összeíráson általában körülbelül 2 ezer fajt számlálnak meg, előzetesen 1700-2000 fajra számítottak Hajdúszoboszlón is. Három helyszínen mérték fel a helyi élővilágot: a repülőtéren, a város nyugati határán található legelőnél és az Ős-Kösely nevű holtág nádas mocsaránál. A természetvédőtől megtudtuk, a felméréseknél rendszeresen találnak helyben addig ismeretlen védett fajokat, sőt akár országosan is új fajokat, vagy valamilyen különleges állapotot jelző állat- és növényfajokat.

Kovács Tibor és Sallee-Kereszturi Barbara
Polgár Tóth Tamás

A kutatás eredményeképpen összeállított fajlistát a Hortobágyi Nemzeti Parknak adják oda, ami a repülőtér élővilágát jól ismeri, a másik két területet azonban még nem mérték fel. A nemzeti park repülőtérrel kapcsolatos tudását is bővítenék, ugyanis ott eddig az ürgék monitorozása volt folyamatos, de ahogy Kovács Tibor fogalmazott, a rovarvilágot még csak pontszerűen mérték föl.

Azt is kifejtette, a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság nem tud évtizedeken áthúzódó monitorozásokat végezni, ugyanis minden évben más helyen jelennek meg. Mint mondta, a hosszútávú felmérés az illetékes nemzeti park és a hivatásos természetvédelem feladata. „A társaság alkalmai arra szolgálnak, hogy rávilágítsanak, milyen élőlények élnek egy közösségben. Nagyon ritka, hogy egy ilyen vizsgálat ideje alatt ennyiféle szakértő legyen egy helyen. Az, hogy egy időpontban legyűjtünk mindent, amihez a szakértőink értenek, lehetőséget ad arra, hogy egy kompozíciót nézzünk egyben: mi él itt” – magyarázta a szervezet elnöke, hozzátéve, hogy természetesen a felmérésük pillanatszerű, más évszakokban mással találkoznának. A természetvédelmi szakértő elmondta, a gyűjtés eredményeit szakmai folyóiratokban fogják publikálni.

Polgár Tóth Tamás

A fiatalok viszik tovább a zászlót

Sallee-Kereszturi Barbara, a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság szakmai referense a Debrecinernek kifejtette, az általuk összeállított fajlista megmutatja, hogy milyen értékei vannak a helyi közösségnek. Az összegyűjtött élőlényeket a helyi értéktárba is felvehetik. A felméréseik során rendszeresen lehetőséget biztosítanak a helyiek számára, hogy csatlakozzanak a munkához. Hajdúszoboszlón is meghirdették az eseményt, és jelentkeztek is hozzájuk önkéntesek. A szoboszlóiak szombat reggel a repülőtéren egy bogarász, egy botanikus és egy csigász társaságában ismerhették meg az ott található élővilágot, délután az Ős-Kösely mentén történő madarászásra hívták a helyieket, este pedig denevérek megfigyelésére invitálták a közösséget. A programokra felnőtteket és gyerekeket is vártak.

Polgár Tóth Tamás

A társaság szakmai referense elmondta, a hajdúszoboszlói önkormányzat meghívására érkeztek a városba, rajtuk kívül partnerük még a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. Az önkormányzat és a nemzeti park anyagilag is támogatta a programot. Mint mondta, a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság egy önkéntesekből álló közhasznú civil szervezet, a szakértőik ingyen végzik a munkájukat, a saját szabadidejüket áldozzák a felmérésekre.

„Ezeket úgy kell venni, mintha magokat vetne el az ember, amik azután kikelnek” – válaszolta Sallee-Kereszturi Barbara arra a kérdésünkre, hogy az eddigi tapasztalataik alapján milyen hatást gyakorolnak azokra a településekre, amelyeken elvégzik a felméréseiket. Mint mondta, az eredményeik sok helyen bekerültek a helyi oktatásba, van, ahol tanösvények létesültek, valamint programokat szerveztek az összeírás eredményeire építve. Olyanra is volt példa, hogy a helyi képviselőtestületnek is bemutathatták az eredményeiket.

Polgár Tóth Tamás

A társaság szakmai referense kiemelte, Hajdúszoboszlón is sok diák csatlakozott hozzájuk, helyiek és budapestiek egyaránt. A hétvége arról is szólt, hogy őket oktatták, beavatták a gyűjtési módszerekbe. „Ők viszik utána tovább a zászlót” – mondta Sallee-Kereszturi Barbara.

Polgár Tóth Tamás

Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.