Tanárhiány, bérfeszültség, elavult tankönyvek a szakképzésben – hajdú-bihari pedagógusok beszéltek a szakma problémáiról

A szakszolgálatok egy törvénymódosítással olyan sok többletfeladatot kaptak, hogy ezek miatt kell leállítaniuk az alapfeladatok ellátását. A Debreceni Szakképzési Centrum egyik iskolájában 1995-ös tankönyvből tanítják a gépjárműtechnikát.
Tanévzáró kerekasztal-beszélgetést tartott június 15-én Budapesten a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), amelyen többek között Hajdú-Bihar megyei pedagógusok is beszámoltak a szakma problémáiról. Lakatosné Deák Ágnes a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat szakértője, Bujdosó Sándor pedig a Debreceni Szakképzési Centrum Brassai Sámuel Műszaki Technikum oktatója.
Lakatosné Deák Ágnes és Bujdosó Sándor
Facebook

Feleannyian vannak, mint ahányan az alapfeladatok ellátásához kellenének

Lakatosné Deák Ágnes elmondta, az egész országban megfigyelhető pedagógushiány náluk is látványosan jelen van. Egy 2013-as minisztériumi rendelet alapján az alapfeladatok ellátásához a hajdú-bihari szakszolgálatban 369 gyógy- és egyéb pedagógusnak, valamint pszichológusnak kellene dolgoznia. Ehhez képest a 2021/22-es tanév félévi adata szerint a szakszolgálat engedélyezett pedagóguslétszáma 190, a betöltött állások száma pedig 181,5.

Facebook

Mint mondta, nehézséget okoz a szakszolgálatoknak, hogy egy jogszabálymódosítás miatt a 6 éves kort betöltött gyermekeknek már kötelező iskolába menniük, a szülő az Oktatási Hivatalhoz fordulhat, ha ezt korainak tartja, az óvodát kihagyják a folyamatból. Az érintett gyerekeket ezt követően a Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálja meg, hogy iskolaérettek-e. Lakatosné Deák Ágnes elmondta, 2018-ban, a változás előtt még 60 vizsgálatot végeztek, 2022-ben pedig már 433-at. „Ez akkora terhet rak a szakszolgálatokra, hogy ilyenkor több alapfeladatot leállítunk, ugyanis itt jogszabályi határidőknek kell megfelelnünk” – magyarázta a helyzet súlyosságát. Hangsúlyozta, az óvodák korábban el tudták dönteni, hogy ki az iskolaérett. Amennyiben valakiről mégsem, akkor fordultak a szakszolgálathoz.

Kisebb vagyont kell fizetni a releváns továbbképzésekért

Lakatosné Deák Ágnes kitért arra is, hogy az állam semmilyen formában nem támogatja a szakszolgálati munkavégzéshez kötelező pedagógiai szakvizsga letételét, a pedagógusoknak ezért saját maguknak kell kifizetniük a drága képzéseket. Ezen felül rájuk is érvényes, hogy hétévente kötelező továbbképzésen részt venniük. A pedagógus elmondása szerint a támogatott szakmai továbbképzések listája ehhez képest nem veszi figyelembe a szakszolgálatban dolgozók igényeit. Egy-egy releváns képzés ezért több százezer, de akár több millió forintba is kerülhet.

Rajtad múlik (Kattints a képre!)
debreciner.hu

Problémaként említette még, hogy az iskolákban dolgozó pedagógusok nincsenek felkészítve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) és a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek oktatására. Ez azért nagy baj, mert az osztályokban már jellemzően 4-5 BTMN-es és 1-2 SNI-s gyermek tanul.

1995-ös tankönyvekből tanítják a gépjárműtechnikát

Bujdosó Sándor, a DSZC Brassai Sámuel Műszaki Technikum oktatója a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, a szakképzés irányítása a tanárhiányt részben úgy próbálja megoldani, hogy az iparban dolgozó mérnököket bevonják a szakképzésbe. A tapasztalataik szerint azonban a mérnökök elfoglaltságai nem illeszthetők össze az iskolai tanítással, órák maradnak el emiatt. Eközben nem rendelkeznek pedagógiai tudással és tapasztalattal sem, nem tudják átadni úgy az ismereteket, ahogy arra szükség lenne. Bujdosó szerint az iparból érkező mérnököket a centrumok túlértékelik, ezáltal bérfeszültséget hoznak létre. „Nem akarom lekicsinyelni a tudásukat, de sokszor olyan mérnökök érkeznek, akik az iparnak nem kellenek. Kiléptetik őket, aztán jelentkeznek a szakképzésbe, ahová túlértékelt módon lépnek be. Ez nyilván destruktív a többi kollegára nézve” – sorolta.

Facebook
Beszélt a rendelkezésükre álló oktatási anyagok elmaradottságáról is. Mint mondta, ipar 4.0-t kellene tanítaniuk, miközben a legkorszerűbb gépjárműtechnikai tankönyveik 1995-ösek. Az oktató elmondása szerint a szakmai vizsgára ezekből a könyvekből 50 százalékban lehet felkészülni, a másik 50 százalékot a tanárok szedik össze az internetről.

Százmilliós pénzkidobások

A duális szakképzési modellel kapcsolatban azt mondta, ezer sebből vérzik. „A képzőhelyi akkreditáció feltételei lehetetlenek” – fogalmazott. Kifejtette, egy képzőhelynek képesnek kell lennie arra, hogy a hagyományos, a hibrid és az elektromos gépkocsitól kezdve egészen az autóbuszokig és a teherautókig minden járműhöz képzést nyújtson. Ilyen képzőhely pedig nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon sincs.

Facebook

Bujdosó Sándor elmesélte, történt már olyan is, hogy az állam által adókedvezmény formájában biztosított juttatást a cég nem továbbította a diáknak arra hivatkozva, hogy nem ér annyit a munkája. Eközben pedig bérfeszültség is van a garantált bérminimumon tartott dolgozók és a két nap gyakorlatért 100 ezer forintot kapó diákok között.

Kifejtette, a képzőhelyek hiánya miatt az állam ágazati képzőközpontokat hozott létre, amelyekbe ugyanakkor nem jelentkeznek cégek, ezért a centrum dolgozói tanítanak benne: ugyanazok az emberek a centrum eszközeivel dolgoznak egy új épületben, miközben ehhez minden kapacitás megvolt az iskolában. „Kidobtunk egy csomó pénzt. Itt százmilliókról van szó centrumonként” – fogalmazott.

Facebook

Az oktató beszélt a vizsgáztatás rendszeréről is. Az elmondása szerint az ágazati alapvizsgán a tanárok ténylegesen nem buktathatnak, valószínűleg az intézmények fejkvótája miatt. A szakmai vizsgán pedig van egy feleletválasztós teszt, amelyen 50 kérdésből háromra kell tudni a választ, más kérdéseknél elég ugyanazt a betűt karikázni a 2-es szinthez. „Kilenc százalékos képesség kell ahhoz, hogy valaki megszerezze a képzettséget a szakmai vizsgán” – mondta a debreceni oktató.

Bujdosó Sándor azt is megjegyezte, hiába vették el a szakképzésben dolgozóktól a közalkalmazotti státuszt, semmivel sem keresnek többet, mint a közoktatásban tevékenykedő pedagógusok.

Az egész kerekasztal-beszélgetés tanulságos volt, érdemes rászánni az időt, hogy végignézzék.

Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.