Az élővilág a vártnál gyorsabban és érzékenyebben reagál a klímaváltozásra

A debreceni Atomki kutatójának részvételével zajlott kutatás során üledékminták elemzésével jutottak erre az eredményre.

Tóth-Hubay Katalin, a debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) kutatója is részt vett abban a nemzetközi vizsgálatban, amely során a németországi Hämelsee tóból vett üledékmintákat összehasonlították Európa azon részeiről származó olyan, korábban vett minták eredményeivel, amelyeket a legutóbbi jégkorszak idején hó és jég borított. Az eredményeikből írt tanulmány a Nature folyóiratban jelent meg.

A vízen úszó fúrótorony segítségével történik a mintavétel a Hämelsee tó közepén. Minél mélyebben fúrnak le az iszapba, annál régebbi korokig lehet visszatekinteni
Stefan Engels

Az Atomki szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleménye szerint összesen 18 méternyi üledékréteget vetettek alá alapos és komplex vizsgálatoknak. Megállapították, hogy a Hämelsee jól megőrizte a tóban élő növények és állatok mikroszkopikus és makroszkopikus maradványait, a közvetlen közeléből és távolabbi területekről belekerült szerves és szervetlen anyagokat. A növényi maradványok közül külön kiemelendők a különböző pollenek, amelyek nagyon jól ellenállnak mindenféle külső hatásnak, ezért azonosíthatóan megőrzik az egykori virágos növények fajtáit.

A kutatók az üledékrétegek vizsgálatával a tó keletkezési idejéig, az utolsó jégkorszak utánig, mintegy 15 ezer évig tudtak „visszatekinteni”. „Az üledékrétegek a fa évgyűrűihez hasonlóan részletgazdag rétegződésben őrzik meg a múlt eseményeit, így elemzésükkel nagy időfelbontásban lehet következtetni a klimatikus viszonyokra és az élővilág alakulására” – olvasható a közleményben.

A fúrással felszínre hozott hosszú, henger alakú furatmagot hosszában kettévágják, majd elkezdődnek a vizsgálatok. Jól látszanak a régmúltban lerakódott, évenként és évszakonként eltérő színű üledékrétegek
Willem van der Bilt

Háromféle módon határozták meg az üledékrétegek korát. Egyfelől radiokarbon vizsgálattal, ebben vett részt az Atomki kutatója. Másrészt a fa évgyűrűihez hasonló leszámolási módszerrel, harmadrészt pedig ismert időpontokban történt vulkánkitörésekből származó hamurétegek beazonosításával. Mint írják, a precíz kormeghatározás elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a múltban rendkívül gyorsan lezajló változások hatását vizsgálni tudják.

A régmúlt megértése lehetővé teszi a mostani hatások előrejelzését

Ahogy a közleményben olvasható, a jégkorszakot követő felmelegedés közben ismét egy hirtelen lehűlés következett be körülbelül 12 820 évvel ezelőtt. „Az üledékminta növényi maradványai és rovardarabjai azt mutatják, hogy a tó és környékének élővilága azonnali változással válaszolt erre a lehűlésre” – írják, valamint hozzáteszik, hogy ugyanezt az eredményt adják, és ezzel egyidejű változásokat mutatnak az Északnyugat-Európa más helyeiről származó adatok is. „Mindez azt jelzi, hogy az élővilág rendkívül gyorsan és érzékenyen reagál a külső hatásokra, így a klíma átalakulására is” – állapították meg a kutatók.

Az Atomki közleménye hangsúlyozza, a régmúlt időkben lezajlott folyamatok jobb megértése alapján lehetővé válik a napjainkban zajló klímaváltozás hatásainak előrejelzése, és ennek alapján a kárenyhítési tervek elkészítése.

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.