A Civaqua-program teljes megvalósítása tölthetné fel vízzel a kiszáradt Vekerit, de erről még nyilvános tervek sincsenek

A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint csak az I. ütem dokumentumai elérhetők. Az sem teljesen egyértelmű, hogy egyáltalán hány ütem lesz, és azok mikorra készülnek el. A program befejezése évtizedek óta várat magára.
Országos médiaérdeklődést váltott ki az elmúlt napokban, hogy a hónapok óta tartó súlyos aszály következtében kiszáradt a Vekeri-tó. Hasonló már fordult elő 2015 szeptemberében, ebből is látszik, hogy a többi, Debrecentől keletre található jóléti tóhoz és víztározóhoz hasonlóan évek óta súlyos vízutánpótlási problémáktól szenved a Vekeri. A jelenség csak részben írható a klímaváltozás számlájára, a Tisza szabályozása miatt valójában már több mint egy évszázada zajlik az Alföld kiszáradása. A folyamatot a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület Szelídvízország című videója mutatja be.

Az 1970-es évekre nyúlnak vissza a Civaqua gyökerei

Elsősorban az Alföld vízháztartási bajainak orvoslására létesítették az 1940-es és 1950-es években a Tiszalök és Bakonszeg között húzódó Keleti-főcsatornát is, majd az 1970-es években kidolgozták és elkezdték megvalósítani a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszert (ennek keretében hozták létre többek között az azóta végleg bezárt Látóképi-tófürdőt is), valamint tervezték a Keleti-főcsatorna vizének felhasználásával Debrecen és környékének öntözési, ipari és jóléti célú vízellátásának javítását is.

A projekt azonban az 1980-as években félbemaradt. Később Civaqua néven a vízügyi szakemberek újra elővették, de a megvalósításba forráshiány miatt egészen 2022-ig nem kezdtek bele. „A Civaqua ma már nem álom, hanem bizonyosság” – hirdette tavaly júniusban a debreceni városházához ezer szállal kötődő Future of Debrecen egyesület a szervezet elnöke, Aradi Csaba narrációjával ellátott promóciós videóban.

Idén indult a beruházás I. üteme, amelynek célja a Keleti-főcsatorna vizét eljuttatni a Debrecen nyugati részén található Tócó-patakba. A kivitelező hajdúszoboszlói Aqua-General Kft.-vel 2021 szeptemberében kötött bruttó 14,22 milliárd forintos szerződés szerint az I. ütemet 23 hónap alatt, tehát 2023 végére kellene befejezni, ám Kincses Dániel, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) műszaki igazgató-helyettese már tavaly szeptemberben a debreceni önkormányzati televízióban arra figyelmeztetett: nagyon sok feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy képesek legyenek határidőre befejezni a fejlesztést. Kincses Dániel a műsor elején megjegyezte: a projekt neve sejteti, hogy lesz „esetleg” egy kettes ütem is, valamint előrevetítette, hogy erről is fog majd beszélni – de aztán nem beszélt.

Felváltva beszélnek két és három ütemről

Az, hogy mi lesz a további ütemekkel, azért fontos, mert a leginkább égető problémákat, a Nagyerdő és az erdőspusztai tavak vízellátását ezeken keresztül lehet megoldani. Jelen pillanatban még az sem egyértelmű, hogy egyáltalán hány ütem lesz. Egészen 2021 nyaráig a kormánypárti politikusok (pl. Papp László, Debrecen polgármestere) három ütemről beszéltek, amelyek közül a második a Nagyerdőbe, a harmadik pedig az erdőspusztai tavakba vinné el a Tisza vizét.

A kiszáradt Vekeri-tó
NT

2021. június 24-én azonban Debrecen közgyűlése tárgyalta a Momentum előterjesztését, amely szerint a testület elkötelezte volna magát a teljes program, tehát az I., a II. és a III. ütem legkésőbb 2024. december 31-ig történő megvalósítása mellett, ehhez Papp László polgármesternek kormányzati garanciát is kellett volna szereznie. A Fidesz-frakció egy módosító indítványt nyújtott be, amely szerint az önkormányzat „támogatja” a program mielőbbi megvalósulását, az első ütemen túl pedig a II. a. és a II. b ütem kivitelezésére is „sor kerülhet” 2027. december 31-ig. Itt már tehát csak a második ütemről beszéltek a város vezetői, igaz, azt két részre bontották.

Úgy tűnik tehát, hogy időközben a tervek módosultak, háromról kettőre csökkent az ütemek száma. Ezt erősíti, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak (OVF) a Civaquáról szóló honlapján egy CIVAQUA II a előkészítés helyszínrajz és egy CIVAQUA II b tervezés helyszínrajz elnevezésű térkép is található. Ezekből azonban nem derül ki egyértelműen, hogy melyik fázisban pontosan milyen munkálatokat terveznek megvalósítani, a Vekeri-tó vízpótlása például mindkét térkép magyarázatában szerepel.

hajduhatsagcivaqua.ovf.hu
hajduhatsagcivaqua.ovf.hu

Mindeközben azonban a debreceni önkormányzati médiaként működő Dehir.hu idén március 29-én továbbra is háromütemű megvalósításról írt abban a tudósításban, amelyet a kivitelezés elindulása kapcsán tartott sajtótájékoztatóról készítettek, az anyagot ráadásul egy az egyben átvette az önkormányzat hivatalos fejlesztési honlapja is. Mindkét helyen megjelent az a térkép, amely egyszerűsített formában, három ütemre bontva mutatta meg, hogy a Civaqua-program megvalósításával milyen területeket juttatnának vízutánpótláshoz.

d2030.hu

A helyzet abszurditását jól mutatja, hogy július 5-én az önkormányzati DTV híradójának már sikerült azt a bravúrt is bemutatnia, hogy a Vekeri-tó kiszáradásáról tudósító kétperces anyagban előbb Papp László polgármester beszélt arról, hogy a második ütem keretében oldják meg a Nagyerdő és a jóléti tavak vízutánpótlását, majd a következő mondatban a narrátor részéről az hangzik el, hogy utóbbit a harmadik ütemben hajtják végre.

A fotó akkor készült, amikor idén március végén helyszíni sajtótájékoztatón jelentették be a fideszes politikusok, hogy „megindultak a munkagépek, a Civaqua-program első ütemében elhozzák Debrecenbe a Tisza vizét”
d2030.hu

Fontos megjegyezni, hogy már Orbán Ernő, a Tiközivig (ma Tivizig) osztályvezetőjének 2010-es prezentációjában is kétüteműként mutatta be az akkor összesen 15 milliárd forint forrásigényűre becsült beruházást, amely a Nagyerdő és az erdőspuszták vízpótlásán, valamint a Látóképi-tározó fejlesztésén túl egy vekeri-tavi evezős és kajak-kenu pályát is magában foglalt – ez utóbbiról mostanában egyáltalán nem beszélnek a Civaquával büszkélkedő kormánypárti politikusok.

Csak az I. ütem tervei nyilvánosak

Lehetséges, hogy nem történt egyéb: a program megalkotói visszatértek az eredeti, kétütemű elképzelésekhez, csak ennek a döntésnek a megfelelő kommunikációja egyelőre nem történt meg. Azonban az interneten arra vonatkozó információkat egyáltalán nem találtunk, hogy a második (és ha számolnak ezzel, a harmadik) ütemet várhatóan mikor kezdik el, és mikorra tervezik az(oka)t befejezni. Éppen ezért levelet írtunk Szekeres Antalnak, Debrecen jegyzőjének, valamint az OVF-nek és a Tivizignek, hogy elkérjük a teljes program végrehajtásának az egyes ütemek részletes ismertetését, valamint a határidőket és a várható elkészülési időket feltüntető tervét. Érdeklődésünkre egyedül a Tivizig válaszolt, méghozzá azt, hogy az I. ütemmel kapcsolatban találunk nyilvánosan elérhető dokumentumot a kozbeszerzes.hu oldalon.

Rajtad múlik (Kattints a képre!)
debreciner.hu

Ezek alapján úgy tűnik, jelenleg semmilyen nyilvános dokumentáció nem érhető el a lakosság számára, amely alapján az érdeklődők tájékozódhatnának a Civaqua-program I. ütemen túli egységeinek terveivel és várható megvalósulási idejükkel kapcsolatban.

Az OVF honlapján található térképek, a debreceni városháza kommunikációja, valamint a 2027. december 31-i határidő közgyűlési elfogadása alapján feltételezzük, hogy léteznek tervek a program befejezésére, ezért az ügyben közérdekű adatigénylést küldtünk a debreceni önkormányzatnak és az OVF-nek. Amint válaszolnak, jelentkezünk a fejleményekkel.

Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.