BASAHALOM BOULEVARD

Pisztácia, kókusz, meggy

Jött a műszakból. Ha véletlenül összeakadt egy ismerőssel az utcán, mindig azt mondta: jövök a műszakból. És amikor rákérdeztek, hogy mégis honnét, azt mondta, hagyjuk, hát a műszakból.

Nő, negyvenkét éves, feszes rajta a turiból bányászott farmernadrág, de nem azért, mert túlsúlyos. Lába nem iksz, nem o. Ezt ő szokta így mondani kicsit szégyenlősen. Lábam nem iksz, nem o. És közben aprókat nevet, és akkor bután a szája elé kapja a kezét, bár látható fogaival semmi gond, csak a jobbos leghátsó… Hagyjuk.

Nő, negyvenkét éves, két gyermeke ellenére – akiket egyedül nevel – mellei is igen feszesek még. Aztán mit kezdjen velük.

Jött a műszakból. Negyvenkét éves. Szakközép után tizenhat évig volt pénztáros a boltban. Aztán az a bolthálózat becsődölt, akkor lett munkanélküli, majd munkanélküliként kiképezték szakácsnak, pontosabban szakácsnőnek, de ilyen állás errefelé nincs sehol, így lett kereskedelmi végzettségével és gyakorlatával takarítónő.

Takarítónő.

Jött a műszakból, ment a cukrászda előtt, mint minden egyes nap. Minden egyes nap ugyanazon az úton. A negyvenkét éves takarítónő a feszes turifarmerben. És megtorpant. Akció. Egy gombóc 170 forint. Mivel élete nagyobbik részében bolti fehérköpenyes pénztáros volt, nem okozott neki gondot kiszámolni, hogy két gombóc, három gombóc…

A takarítási műszakból hazafelé menvén, miközben érezte, hogy férfitekintetek elpihennek a turiból vett farmergatya fenekén, szóval az övén, hirtelen gondolt egyet, és befordult a cukrászda nyitott ajtaján. Huszonnégy különböző fagylaltot kínáltak, vagy talán huszonhatot, de semmiképpen sem páratlan számút, mert a tégelyek egymás alatt díszelegtek két sorban. Tekintete végigfutott oda és vissza, vissza és oda, szerencsére senki nem állt mögötte, hogy pusztán jelenlétével sürgesse, de neki az is elég volt, hogy a pultos kislány nézett rá várakozón, de mosolyogva, tényleg.

És kimondta. Pisztácia, kókusz, meggy.

Amikor kimondta, már bánta. Mert talán jobb lett volna alulra a meggy, aztán rá a kókusz, legfelülre a pisztácia. Esetleg helyet cserélhetett volna a pisztácia a kókusszal. Vagy…

De akkor már kint volt az utcán, a járása ruganyossá vált, kicsit a csípőjét is riszálta, tekintete kacérba váltott, amikor belekóstolt a háromgömbös fagylaltba, és nagyon igyekezett elnyomni magában a gondolatot, hogy ő most 510 forint semmit csemegézik el, miközben a baromfiboltban 550 egy kiló pulykaparizer.

(2013-2017)

A BASAHALOM BOULEVARD korábbi jegyzetei itt olvashatók.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.