Nagyobb lesz és többen dolgoznak majd a koreai katódgyárban – Maradtak kérdések a debreceni beruházás közmeghallgatása után

Az üzem napi 2800 köbméter vizet használ, amelyet a közüzemi hálózatról biztosítanak. Az 1800 köbméter szennyvizet saját szennyvíztisztítóba vezetik. Azt ígérik, a lakosság nem fogja érzékelni a zajszennyezést. Valószínűsítik, hogy az építkezés befejezése után a területen élő állatok egy része visszatér, de a beruházási helyszín környezetében nem is vizsgálták az élővilágra gyakorolt hatásokat.

Szeptember 30-án megtartotta a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal a dél-koreai EcoPro BM debreceni akkumulátorkatódanyag-gyártó üzemével kapcsolatos közmeghallgatást, amelyet az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás keretében hirdettek meg. A belépésnél a kormányhivatal munkatársai közölték, az esemény ugyan nyilvános, de nem sajtónyilvános, ezért sem kép-, sem hangfelvétel készítését nem engedélyezték. Hozzátették ugyanakkor, hogy a hivatal a jegyzőkönyv alapjául szolgáló, általuk készített hangfelvételt elérhetővé teszi majd a honlapján.

Nem mentek el az aggódó politikai szervezetek képviselői

A fórumon a koreai fél részéről legalább másfél tucatnyian jelentek meg, valamint ott voltak a kormányhivatal és a debreceni önkormányzati cégek munkatársai, továbbá az eljárásban közreműködő szakértők is. Lakosok közül legfeljebb néhányan, az akkumulátorgyártás káros hatásait az utóbbi időben tematizáló politikai szervezetek (Civil Fórum, DK, LMP) közül pedig egyik sem vett részt a közmeghallgatáson. A dél-koreai megjelentek nagy száma ellenére tolmácsolás nélkül zajlott az esemény.

Hajdúné Kovács Mária Mónika, a kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályának vezetője a rendezvény elején elmondta, az itt elhangzó észrevételek figyelembevételével hoznak majd az ügyben határozatot. Megjegyezte, az eljárásban szakhatóságként vesz részt a katasztrófavédelem, a kormányhivatalnak ők jelzik azt, hogy biztosított-e a gyár működéséhez szükséges víz mennyisége, továbbá a szennyvíz elvezetése. Kifejtette, a kormányhivatal a levegő tisztaságának a védelmével, a zaj- és rezgésvédelemmel, a földtani közeg, az éghajlat védelmével, valamint a természet- és tájvédelemmel, továbbá a hulladékgazdálkodással kapcsolatban vizsgálja az üzem várható hatásait.

Nagyobb lesz annál, mint amit beharangoztak

Az EcoPro BM gyárával kapcsolatos információkat, továbbá a környezeti vizsgálat eredményeit az egyik közreműködő szakértő, Lugosi Krisztián mutatta be. A prezentációja alapján az üzem Debrecen központjától 5,5 kilométerre épül, egy 44 hektáros területen, ahol előzetesen mezőgazdasági művelés folyt. A katódgyár körülbelül 800 dolgozót fog foglalkoztatni. Itt máris érdemes megjegyezni, hogy a beruházás 2021-es bejelentésekor még 36 hektárról és 631 új munkahelyről volt szó, tehát a jelek szerint azóta az EcoPro BM növelte a projekt volumenét. Az üzem folyamatosan termel majd, 3 műszakban. A vízigénye napi 2800 köbméter lesz, miközben napi 1800 köbméter szennyvizet bocsát ki, a párolgás mértéke pedig napi 1000 köbméter.

A gyár lítium-nikkel-kobalt-alumínium-oxid (NCA) technológiát fog használni, amit úgynevezett LHM-üzemmel egészítenek ki, amellyel az NCA-üzemből kikerülő szennyvízből nyerik vissza a lítiumot, valamint egy AP-üzemmel a levegőből fogják kivonni a gyártáshoz szükséges nitrogént és oxigént.

Süllyedt a talajvízszint

Lugosi Krisztián elmondta, a beruházás nem érint védett területet. A vizsgálatuk szerint a jelenleg ott előforduló állatok az építkezés miatt el fognak költözni, egy részük azonban várhatóan visszatér. Az építkezés során a talajból humuszmentést kell majd végezni.

A felszín alatti vizek kapcsán a szakértő elmondta, ebből a szempontból a terület érzékenynek számít. A vizsgálataik alapján a talajvízszint 2-5 méter mélyen van, eredetileg ezt 1-2 méterre becsülték. Valószínűsíti, hogy a becsléshez képesti nagy különbség az idei aszály számlájára róható. A gyártás során keletkezett szennyvizet a telephelyen létesülő ipariszennyvíz-kezelőbe vezetik.

Az üzem által okozott zaj és rezgés kapcsán Lugosi Krisztián azt mondta, a legközelebbi védendő (tehát lakott) terület 1300 méterre található, ott pedig sem az építkezés ideje, sem az üzemelés alatt nem lépi túl a zaj a határértéket, ugyanis a telephelynek megfelelő a zajvédelmi technológiája. A dolgozók gyárba történő bejárása által okozott zajszennyezés a tájékoztatás szerint nem fogja elérni a 3 decibelt.

Nem vizsgálták az állatvilágra gyakorolt hatást a gyár területének környezetében

Megkérdeztük Lugosi Krisztiánt, hogy milyen forrásból kapja meg a gyár a termeléshez szükséges napi 2800 köbméter vizet. Mint mondta, ez biztosítható a közüzemi hálózatról. Kérdésünkre azt is megerősítette, hogy a telephely saját szennyvíztisztítóval fog rendelkezni.

Érdeklődtünk arról is, hogy a hatóság vizsgálta-e az üzem élővilágra gyakorolt hatását a beruházási célterület környezetében is (főleg déli irányban, ahol már kevésbé érzékelhető az ipari parktól északra lévő repülőtér hatása). A szakértő elmondta, ebből a szempontból csak a célterületet vizsgálták, annak környezetét nem. Arra a kérdésünkre, miből gondolják, hogy az állatok egy része vissza fog térni a területre, kifejtette, itt eddig is csak olyan állatok jelentek meg, amelyek alkalmazkodtak a mezőgazdasági műveléshez, valamint a repülőtér közelségéhez. Elsősorban madárfajok visszatelepedésére számítanak.

Szabó Bence, a Momentum helyi önkormányzati képviselője arra volt kíváncsi, egyeztettek-e a katasztrófavédelemmel azzal kapcsolatban, hogyan lehet majd eloltani a gyártás során használt lítiumot vagy más, magas hőfokon égő anyagokat, ha azok kigyulladnának. Ezzel kapcsolatban Lugosi kifejtette, ő nem tud arról, hogy ilyen jellegű veszélyt jelentene a lítium. A képviselő arra is rákérdezett, mi történik akkor, ha a lítium a gyárba szállítása közben gyullad ki. Azt válaszolták, hogy erre külön szabályozás vonatkozik, ami nem tartozik a jelenlegi engedélyezési folyamathoz.

Kizárólag autóakkumulátorokba gyártanak katódokat

Egy harmadik kérdező azt szerette volna megtudni, mennyivel csökken a gyár által kibocsátott szennyvíz lítiumtartalma a fentebb említett LHM-technológia alkalmazásával, erre azonban a szakértő nem tudott válaszolni, azt ígérte, a határozat indoklásában ki fognak térni rá. Egy fontos információt azonban megtudhattunk a kérdező érdeklődésének köszönhetően: az EcoPro BM képviselőivel folytatott rövid konzultáció után a szakértők arról tájékoztatták a megjelenteket, hogy az itt gyártott katódokat kizárólag autóakkumulátorok készítéséhez fogják felhasználni.

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.