Eddig nem nagyon foglalkoztak a debreceni cívis házakkal, pedig alig van már belőlük

300 épület maradt meg viszonylag jó állapotban, ezek fiatalok alkotóműhelyeként vagy kollégiumként is hasznosíthatók Harangi Attila építészmérnök szerint.

Harangi Attila a nyáron szerzett építészmérnöki diplomát, a kutatási területe a debreceni cívis házak, valamint azok hasznosítási lehetőségei. A témában írt diplomamunkáját mindenki számára elérhetővé tette az Építészfórumban. Október 10-én tart előadást a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban, ennek kapcsán beszélgettünk vele.

Miért választotta ezt a kutatási témát?

Helyi építészhallgatóként kutattam már valamennyire Debrecen történetét. A témaválasztáshoz hozzájárult, hogy láttam ezeknek a házaknak a helyzetét.

Harangi Attila
Tóth Tamás

Hogy néz ki pontosan egy cívis lakóépület? Sokan a nagy belmagasságra gondolnak ilyenkor.

Sokan minden debreceni történelmi házra rámondják, hogy cívis ház. A cívis ház, mint néprajzi fogalom, a legrégibb debreceni házakat jelenti. Ezek háromszög alakú oromfallal néznek az utcára, fésűfogas elrendezésben és oldalhatáron nyúlnak be mélyen a telekbe. Ezek az eredeti cívis házak. Polgárházak az ország több részén épültek a századfordulón. Minden esetben megvannak a jellegzetességeik, ezeknek is van egy debreceni, cívis karakterük. Ezeken kívül voltak a taksás, újsori telkeken épült libaszárnyas házak. Ezt a három háztípust különböztetném meg.

Milyen állapotban vannak jelenleg a cívis házak?

Sajnos nagyon rossz állapotban vannak. Az 1900-as évek elején épültek utoljára, ezt követően eltűnt ez a cívis kultúra. Az 1944-es bombázásban nagyon súlyos károkat szenvedett a város, az elmúlt évtizedekben pedig nem nagyon foglalkoztak velük, nagyon leromlott az állapotuk. Ha most szeretnénk tenni értük valamit, annyira rossz állapotban vannak, hogy műszakilag is nagy kihívás használhatóvá tenni őket.

Harangi Attila

Körülbelül hány cívis ház maradt Debrecenben?

Nagyjából 1400 ingatlan van, ahol valamilyen formában megmaradtak ezek a házak. Van, ahol nagyon rossz, menthetetlen, máshol nagyon szép állapotban. 300 házat találtam, ami megőrizte a karakterét és hasznosítható, ezekre kellene koncentrálnunk.

Mennyire változott meg ezeknek az épületeknek a funkciója a történelem folyamán?

Sokban ma is laknak, főleg a szocializmus idején feldarabolták ezeket a házakat, sok portán 5-6 lakás van a mai napig is. Ez egyben meg is tartja a házat, ugyanakkor nincs is gazdája, ez a felújítás szempontjából probléma. A megmaradásukra az egyik lehetőség, ha közfunkciót kapnak ezek a házak. Erre sok példát látunk: a Rákóczi utca elején vagy a Batthyány utcán meghagyták ezeket, az udvaron pedig különböző szolgáltató helyiségeket alakítanak ki, így a mai városszövet részévé tették azokat.

Tóth Tamás

Debrecen bármely időszakában tett a város vezetése valamit azért, hogy ezek az épületek megmaradjanak?

Most már egyre inkább ügyelnek rá, mivel egyre kevesebb maradt meg. A közelmúltban születtek már tervek a házak védelmére, de átfogó program még nem valósult meg. Azt eredménynek tekinthetjük, hogy meghagyták ezeket, ugyanakkor nem is fejlesztették.

Október 10-én előadást fog tartani a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban. Mire számíthatnak ott az érdeklődők?

Azzal kezdtem a kutatásomat, hogy megtaláljam azt a helyszínt, ahol maradhatna valami ezekből a házakból. Ma már városnegyedekről, de még utcáról sem beszélhetünk, ami egyben megmaradt volna. Ennek érdekében kutattam a belvárost, lefotóztam, elkészítettem a kataszterüket, térképen ábrázoltam. Ezt a kutatási folyamatot fogom ismertetni, valamint a konkrét javaslatom, hogy miképpen lehet hasznosítani egy ilyen épületet. Ezt egy alkotótérnek, kortárs dizájnműhelynek terveztem fiatal közösségek számára, ez egyben a város kulturális stratégiájával is egybevág. De további lehetőségek is vannak: a fiataloknak bérlakásprogramot lehet létrehozni, vagy akár kollégiumként hasznosítani.

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.