Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!
Ezek voltak a kérdések
Az elmúlt hetekben hárman is nyújtottak be kérdéseket a helyi választási irodának (HVI).
Elsőként, január 23-án
Mándi László
(Momentum) önkormányzati képviselő, akinek a kérdése így hangzott:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?”.
Egy nappal később Salánkiné Kuti Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalomtól, aki a következőképp ragadta meg a témát:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesülhessen vagy üzemelhessen Debrecen közigazgatási területén belül, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása meghaladja az évi 100 ezer tonna, vagy az ivóvízigénye eléri a napi 10 ezer köbméter értéket?”.
Tóth-Beeri Szilvia
magánszemély pedig azt kérdezte volna a debreceniektől:
„Egyetért-e ön azzal, hogy le kell állítani, meg kell tiltani a Debrecen közigazgatási területén belül értékes termőföldjeinken elkezdett, és a már megkötött szándéknyilatkozattal rendelkező súlyosan környezetszennyező, veszélyes anyagokat felhasználó és vizeinket jelentős mértékben megterhelő, jelentős részben külföldi munkaerővel működő akkumulátorgyárak létesítését?”.
Szinte pontosan az LMP korábbi kérdését adják be
Salánkiné Kuti Zsuzsanna közölte, február 23-án újabb helyi népszavazási kérdést adott be hitelesítésre. Ez így hangzik: „Egyetért-e ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni vagy üzemeltetni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 450 köbméter értéket?” A kérdés mindössze 3 szóban tér el attól, amelyet tavaly októberben az LMP adott be, majd hitelesített a HVB. A vízfogyasztást „átlagos vízfogyasztásra” pontosították, a létesítés mellé pedig bevették az üzemeltetést is. Megkérdeztük, miért éppen 450 köbmétert adtak meg az új kérdésben. A választókerületi elnök kifejtette, azért, mert az LMP is ezt adta meg, és a bizottság egyszer már elfogadta ezt az értéket.
Salánkiné Kuti Zsuzsanna a Debreciner kérdésére elmondta, minden lépésüket az előzi meg, hogy egyeztetnek a Debrecen térségében élő civilekkel is. „Egyeztettem mikepércsi lakosokkal is, akik támogatták, hogy elinduljon a népszavazás, és tegnap borzasztóan csalódottak voltak, hogy ebben egyelőre nem értünk célt” – fogalmazott.
A HVB feloszlatását kéri a Momentum
Február 23-án délután a Momentum is sajtótájékoztatót tartott a Régi Városháza előtt. Mándi László, a párt önkormányzati képviselője ugyancsak a HVB döntésére reagált. A politikus szerint egy olyan kérdést utasított el a bizottság, amelyet korábban már átengedett – utalt az LMP őszi kísérletére. Közölte, a Momentum fellebbez a döntés ellen, és mellé áll minden olyan kezdeményezésnek, amely segítségével véleményt nyilváníthatnak a debreceniek.
Szabó Bence, a párt másik debreceni önkormányzati képviselője kijelentette, politikai döntést hozott a választási bizottság, és jogsértést követett el vagy ősszel, amikor átengedte az LMP kérdését, vagy most, amikor elkaszálta az ő kezdeményezésüket. A képviselő éppen ezért Szekeres Antal főjegyzőhöz fordult levélben, akitől azt kérte, oszlassa fel a HVB-t. „Most megkérem szóban is őket: adják vissza azt a pozíciót, amit betöltenek, mert nem alkalmasak ennek a munkának az elvégzésére!” – üzente a politikus.
Megkérdeztük, mi volt az oka annak, hogy a Momentum nem szólt hozzá Debrecen 2023-as költségvetésének közgyűlési vitájához, valamint módosító indítványokat sem adott be. Mándi László kifejtette, a költségvetéstervben látható volt, hogy habár 200 milliárd forint fölötti mérlegfőösszeggel rendelkezik a város, a „választások, népszavazások” soron 0 forint szerepelt. A képviselő szerint a városvezetés egyértelműen deklarálta, hogy ebben az évben nem kívánnak költeni erre a célra, ezért úgy döntöttek, nem kívánják a vitához történő hozzászólással vagy módosító javaslatokkal legitimálni a költségvetést. Mándi hozzátette, úgy tapasztalták, hogy a képviselőket nem tekinti partnernek a városvezetés, amit jól mutat az, hogy a médiát minden évben előbb tájékoztatják a költségvetés számairól, mint őket. (A Debrecinert ezekről a sajtótájékoztatókról még egy alkalommal sem értesítette a városvezetés, ezért kérdéseket sem tudtunk feltenni a költségvetéstervről a polgármesternek és/vagy négy helyettesének.)
A pártok anyagi hozzájárulását várja a harmadik kezdeményező
Tóth-Beeri Szilvia civil, a harmadik visszadobott népszavazási kérdés megfogalmazója közleményt küldött el szerkesztőségünknek, amelyben szintén reagált a HVB döntésére. Ebben azt írta, mivel még nem kapta meg a határozatot a hitelesítés elutasításáról, az ülésen elhangzott indokok pedig az álláspontja szerint nevetségesen gyengék, szakmaiatlanok és a lakosság érdekeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyják, egyelőre nem tud biztosat mondani azzal kapcsolatban, hogy fellebezni fog-e. Azt ígéri ugyanakkor, hogy a civilek mindenképpen olyan lépést helyeznek előtérbe, amely mielőbbi lehetőséget ad az akkumulátorgyár-beruházások megállítására.
Tóth-Beeri Szilvia egy javaslatot is tett a folytatásra vonatkozóan, amelyet változtatás nélkül közzéteszünk:
„Amennyiben a pártok képesek a civil emberek mögé állni és a nemzeti egységet támogatni, akkor azt mutatják az emberek felé, hogy tényleg a civil emberekért dolgoznak. Amennyiben erre nem képesek, nyilvánvalóvá válik, hogy egyéni érdekek mentén és a pártok érdekei szerint kívánnak működni a jelenleg regnáló hatalom kiszolgálóiként. A társadalom érdeke az egység és nem a megosztottság. A pártok közpénzből kapnak finanszírozást, tehát becsülettel visszaforgathatják annak egy részét az adófizető társadalom érdekképviseletére. Nem várható el, hogy magánemberek alulfizetett bérekből társadalmi célok megvalósítását saját szűkös családi kasszájukból finanszírozzák. Kérem a pártok debreceni képviselőit, hogy üljünk le egy asztalhoz, és beszéljük meg az együttműködést a közös érdek mentén. Minden mást tegyünk félre, és cselekedjünk együtt a családjainkért, a nemzet feltámadásáért! Várom megkeresésüket a következő e-mail-címre: aszovetsegalapitvany_KUKAC_gmail_PONT_com , illetve Messenger-üzenetben.”
A CATL kínai akkumulátorgyár debreceni ügyeiről itt olvashatod a Debreciner cikkeit.