VOKSVÉLEMÉNY

Feltartott kézzel indultak a választásnak Debrecenben az ellenzékiek

Az önkormányzati választáson a részvétel országos aránya: 48,57%. Debrecenben: 35,3%. Az eleve vesztesekre – sokan – nem akartak szavazni.
Városházi árkádok
Koppányi Szabolcs

Amint az látható az önkormányzati választás részvételi adataiból, a debrecenieket nem nagyon izgatta fel a mostani kampány. A kampány, amelynek az lenne/lehetett volna a célja, hogy megmutassa azoknak a választóknak, aki változást szeretnének, hogy van esély változtatni.

Debrecenben nem adtak erre lehetőséget az ellenzéki pártok, ezért a változást akaró választók nem láttak esélyt a regnáló hatalom leváltására. Ahhoz meg kellene nyerni az egyéni körzetek többségét. Sok más nagyvárosban az összellenzéki összefogás jelöltjei reális alternatívát nyújtottak az ellenzéki jelölteknek a kormánypártiak ellenében. Debrecenben viszont az „ellenzéki” jelölő szervezetek közül senki nem akart egyéni körzetet nyerni.

A szóbeszéd szerint mindegyik párt listavezetője azt számolgatta, hogy hány kompenzációs listás képviselői helyet tud majd szerezni, ha magában indul. Pedig nem a „pártlistás” tudatos szavazókat, hanem a bizonytalan 2/3-ot kellett volna megszólítani. Végül – egyeztetésnek nevezett alkufolyamatok után – csak-csak összefogtak az ellenzéki pártok, de nem egymással, hanem egymás ellen. Már ekkor elvesztették a választást. Győzelemre csak akkor lett volna esélyük, ha megvalósult volna az, hogy minden választókerületben csak egy ellenzéki jelöltet indítanak a fideszes jelölt ellen. Ez lehetett volna, ami megmozgatja a változásban bízó embereket. A kompromisszumképtelenség miatt a lehetséges választóik nagy része távollétével büntette őket. Ezért ez a magalázóan alacsony részvétel a debreceni urnáknál.

Mert a választóikat hülyének néző „nagyokosok” képtelenek voltak megérteni, hogy nekik nem a saját, hanem a választóik érdekeit kellett volna szem előtt tartani. Ha a választók látták volna, hogy valóban le akarják győzni a fideszes jelölteket, és ezért hajlandóak lettek volna egyéni érdekeiket felülírva összellenzéki összefogással a választókerületekben egy-egy jelöltet állítani, akkor – talán – még az országos átlagnak megfelelő számban el is mentek volna szavazni az emberek. Lehet, hogy még többen is. De eleve vesztesekre – sokan – nem akartak szavazni. Ezért következett be a nagy debreceni ellenzéki bukta.

Most néhányan öt évig élvezhetik az önkormányzati képviselőség langymelegét egy olyan testületben, ahol kilencen gyakorlatilag semmilyen befolyással nem bírnak a döntésekre a 23 fideszessel szemben. A választóik meg gondolkozhatnak, hogy a maradandóság városának kalitkájából mikor és kik szabadítják ki végre a Főnixüket.

Kovács László – 2002 és 2010 között az SZDSZ önkormányzati képviselője a debreceni közgyűlésben

VOKSVÉLEMÉNY - Várjuk olvasóink véleményét a debreceni választásokkal kapcsolatosan. Levelüket erre a címre küldjék: szerkesztoseg_KUKAC_debreciner_PONT_hu

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.