VÁROSŐR

Debrecennek volt sok vize

Úgy bizony! Nem csak az az egy, amit a dal megénekel! Sőt valójában a Hortobágy folyócskát leginkább csak a cívis büszkeség nevezte debreceninek.
Lenne viszont sok kisebb-nagyobb tavunk a város határának keleti oldalán. Ott van a Vekeri, a Mézes-hegyi, a külön neveket nem kapott Fancsika I.–II.–III., a Bodzás-tó, a Pipó-hegyi és halápi tározó, a hármashegyi csónakázó tó, és még néhány kisebb magán-horgásztó is. Egy harminc évvel ezelőtt kiadott turistatérkép fekszik előttem, azon olvasom a neveket. És évekkel ezelőtt még jártam is mindegyiknél. Némelyik már akkor is halódott. A Vekeri – aminek környéke annak idején még nemzetközi kempingtalálkozónak és ifjúsági fesztiváloknak adott helyet, csónakázni lehetett, még egy kishajó is járt rajta – már csak árnyéka önmagának. A sajtóban nemrég lehetett látni siralmas képeket a jelen állapotáról.
Vekeri
NT

A Fancsikai kettes tavat is sokan szerették, horgászok, kirándulók, nem messze tőle, egy egykor tanyasi iskolában a Pedagógus Szakszervezet pihenőháza volt – mára ennek is csak a romjai maradtak. A tó élet, halak, vízimadarak otthona volt. Egyszer-kétszer kiapadni látszott, de aztán újra feltöltötték, a tájat keresztül-kasul szelő csatornarendszerből.

A közelmúltban jártam arra. A tóban annyi víz sem volt, emennyi egy ebihalnak elég lett volna, száraz lábbal járható volt a meder. A vadkacsák és az évek óta ott lakó hattyúcsalád eltűnt. Vajon mi lett velük? Remélem, találtak új élőhelyet maguknak. A hajdani csatornák is kiszáradtak, már a posványos, algás, büdös tócsák is eltűntek a medrükből, és félő, hogy így járt valamennyi tó, tavacska is.

Fancsika
VZ

Pedig létezett valaha egy átfogó terv, amit még a hetvenes években kezdtek tervezni. Ebből lett 2000-ben a CIVAQUA program, ami a mezőgazdasági területek öntözési lehetőségeinek javításán túl, az erdőspusztai tórendszer vízpótlását, sőt a parkerdő vízháztartásának javítását irányozta elő. A megvalósítás határideje 2019. április 30. volt. Ehhez képest a program el sem indult, mintha elfelejtették volna, noha néhány lelkes környezetvédő és lokálpatrióta újra és újra felvetette a témát. A tavak siralmas állapota, a debreceniek kedvenc kiránduló helyei, úgy tűnik, senkit sem érdekelnek, és a parkerdő is a kiszáradás felé tart.

Ha az illetékes urak, hölgyek és hatóságok nem tesznek sürgősen valamit, a „Debrecennek van egy vize” helyett a „Száraz tónak nedves partján döglött béka kuruttyol” lesz városunk nótája.

Kapcsolódó írások és galériák:

- Ismét kiszáradóban a Fancsika-II.

- A Vekeri-tó sem a legszebb arcát mutatja mostanság

Kövesi Péter írásai itt olvashatók: VÁROSŐR

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.