„Fel kell állni a fotelből” – szakmai fórumot tartott a Pedagógusok Szakszervezete Debrecenben

„Ha a jogfosztásnak ezt a szintjét is tétlenül nézi a pedagógustársadalom, akkor a köznevelés rendszerében dolgozók a magyar munkavállalók legkizsákmányoltabbjai lesznek” – mondta Totyik Tamás alelnök.

A státusztörvényről, az ebből adódó lehetséges változásokról tartott szakmai fórumot a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 2023. május 5-én Debrecenben, a DAB-székházban. Totyik Tamás, a szervezet alelnöke „ázsiai rabszolgatörvénynek” nevezte az új szabályozásokat, amelyek többek között a pedagógusok további kizsákmányolását vetítik előre. Felhívta a figyelmet arra, hogy ki kell állniuk a pedagógusoknak magukért.

Koppányi Szabolcs

Az eseményen, amelyet Tömöriné Tóth Anna, a Pedagógusok Szakszervezetének hajdú-bihari elnöke nyitott meg, körülbelül 25 résztvevő jelent meg. Elmondta, hogy vélhetően a ballagások miatt nem jelentek meg sokan, és felajánlotta, hogy május 23-án Hajdúböszörményben várják azokat, akik most nem tudtak itt lenni.

Majd felvázolta az elmúlt időszak történéseit. A szakszervezet már több éve próbálja felhívni a kormány figyelmét az oktatás problémáira: a tanulók és a pedagógusok túlterheltségére, az egyre fokozódó pedagógushiányra, az összeomló bérrendszerre. A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) 2020 januárjában alakított közös sztrájkbizottságot, amelynek a működését a pandémia idejére fel kellett függeszteni. A sztrájkbizottság 2021 októberében aktivizálta a tevékenységét: pontokba szedte követeléseit és tárgyalásokat kezdeményezett a kormányzat képviselőivel. Ezt követően 2022 januárjától felgyorsultak az események, tömeges megmozdulások sorozata indult el: figyelmeztető sztrájk, gördülő sztrájk, polgári engedetlenség. A társadalom egy része kiállt a pedagógusok mellett: diákok, szülők, civil szervezetek, közéleti személyiségek élőláncokkal, demonstrációkkal, kiáltványokkal, fórumokkal, tüntetésekkel, Tudásmenettel igyekeztek a kormányzatban tudatosítani, hogy komoly problémák vannak: „Nagy bajban vannak a tanulók, a szülők, a pedagógusok, és a közoktatásban dolgozók.” Majd hat pontban foglalta össze, hogyan reagált minderre a kormány: (1) nem tárgyalt az elégséges szolgáltatásokról, (2) törvénytelennek nevezte a sztrájkot, (3) rendeletileg határozta meg az elégséges szolgáltatást, amelyet májusban törvénybe emeltek, (4) elbocsájtások történtek a polgári engedetlenség miatt, (5) elnyújtotta a rendkívüli felmentési időket, (6) új törvénymódosítási csomag jelent meg: státusztörvény és teljesítményértékelés.

Egy eddig ki nem használt lehetőség: a „polgári engedelmesség”

Zeke László ügyvéd eredetileg hallgatóként érkezett, de úgy érezte, van mondanivalója. Kiemelte, hogy együtt érez a pedagógusokkal, régóta folytatott küzdelmükkel. Ugyanakkor megosztottságot lát abban, hogy ki szerint melyik a jobb „harcmodor” az érdekérvényesítésre. Szerinte felesleges egymást kritizálni, mindenki csinálja azt, ami számára jó, amit jónak gondol. Azt nem tartja helyes iránynak, ami nemrégiben a Karmelitánál, a Miniszterelnökségnél történt, szerinte nem normális, hogy odáig fajuljon a helyzet, hogy a rendőrök könnygázzal oszlatják a fiatalokat.

Zeke László
Koppányi Szabolcs

Egy új módszerrel szeretné gazdagítani a lehetőségeket, amelyet ő „polgári engedelmességnek” nevezett. A polgári engedetlenség következményeként el kell bocsájtani azt, aki nem végzi el a munkáját, tartja be a törvényt. A polgári engedelmességet azonban még nem használták ki a pedagógusok, ez a 96 órán beül elrendelt helyettesítésekhez kapcsolódik: „az a tény, hogy 96 órán belül kell elvégezni a munkát, egy rendkívüli munkavégzésnek megfelelő tétel, amelyet a munkáltatónak, ha jogszerűen jár el és betartja a törvényt, ki kell fizetnie illetménypótlékként, ami munkanapokon az alapbér 50%-ának felel meg”. Az elévülés a munkajogban 3 év, tehát 3 évre visszamenőlegesen lehetne ezt kérni, ami jogszerű követelés lenne. Mint mondta, Debrecenben ez ügyben már elindult valami, hiszen van egy olyan iskola, ahol tantestület 17 tagja beadta keresetét a bíróságra. Majd részletesen beszélt a munkaviszony megszüntetésének letétbehelyezéséről, ami szintén egy lehetőség a pedagógusok számára. Megszólalását azzal zárta, hogy bár ő nem pedagógus, azt látja, hogy „valamit csinálni kell, mert a jelenlegi helyzet nem tartható”.

Koppányi Szabolcs

A státusztörvény, ami „bosszútörvény”

Ezután lépett a mikrofon mögé Totyik Tamás, a PSZ alelnöke, aki szerint öt okra vezethető vissza a státusztörvény bevezetése: (1) pedagógushiány eltakarása, (2) még több költségvetési forrás kivonása az oktatásból, (3) pedagógusok elleni bosszú, (4) pedagógusok kiszolgáltatottságának erősítése, (5) a közoktatás totális leépítése, ezáltal a társadalmi mobilitás ellehetetlenítése.

Totyik Tamás
Koppányi Szabolcs

Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy mindenképp szükséges egyeztetni a kormánynak, hiszen az Európai Bizottság ezt határozottan kérte. Amennyiben nem vesznek részt az egyeztetésekben, úgy a kormány jelentheti az Európai Bizottságnak azt, hogy ők végrehajtották a feltételeket, de a szakszervezetek nem voltak partnerek. „Az Európai Bizottság nagyon komoly kontrollt és nyomást gyakorol a kormányra”. Totyik elmondta emellett azt is, hogy a legutóbbi monitor bizottsági ülésen az Európa Bizottság képviselője mindenki számára világossá tette, hogy amennyiben a státusztörvény ebben a formában fog megjelenni, akkor az európai uniós forrásokat befagyasztják az oktatás tekintetében. A PSZ alelnöke tisztáztat azt is, hogy a pedagógusok béremelése nem Brüsszeltől, hanem a kormánytó függ: „Ez a forrás nincs befagyasztva, nincs is csökkentve. A kormánynak a költségvetési törvénybe kellene beilleszteni a pedagógusok bérének emelését, és lehívható lenne a forrás, tehát nem Brüsszel akadályozza ezt, hanem a kormány tétlenkedése.”

Ezt követően a státusztörvény pontjait vette sorra, és elmondta, hogy az adott pontokkal mi a kifogása a PSZ-nek, és milyen javaslatokat tettek, hogy azok elfogadhatók legyenek a pedagógustársadalom számára. Többek között beszélt a pedagógusok megfigyelésének kérdéséről, ahol azt javasolta a tanároknak, hogy csak a munkahelyi eszközöket használják munkavégzésre. Az ügyfélkapu használatának kötelezővé tételét Totyik szerint azért szeretnék bevezetni, hogy az „elbocsájtó szép üzenetet” itt tudják közölni a dolgozókkal úgy, hogy ne kelljen a szemükbe nézni.

Koppányi Szabolcs

Vigyázni kell a fiatal pedagógusokra!

Felhívta a figyelmet arra, hogy segíteni kell a pályakezdőket: „úgy kell vigyázni rájuk, mint a szemünk fényére, mint a saját gyerekeinkre”, hiszen ha nincsenek új pedagógusok, akkor a jelenlegi tanárokra nehezednek plusz terhek: óraszámok emelése, osztályok összevonása. Beszélt a munka végzésének áthelyezéséről, amely szintén a megfélemlítés eszköze lehet. A röghöz kötést (90 napos felmondási idő) az Európai Parlament kifogásolta, hiszen ez a munkaerő áramlást korlátozza.

Továbbá elmondta, hogy a szakszervezet március 14-én népszavazási kezdeményezést adott be: új tantervet szeretnének, amelyben 30%-kal csökkentik a tanulók kötelező óraszámát. Jelenleg egy 11. osztályos gimnazistának heti 37 tanórája van, egy első osztályosnak pedig 27 – Európában itt a legnagyobb a diákok leterheltsége, Ázsiában van csak ehhez hasonló. A népszavazási kezdeményezésről jövő hét csütörtökön (május 18-án) hoz döntést a Választási Bizottság.

Koppányi Szabolcs

Beszédét az alábbi kivetített szöveggel zárta:
„Ha a jogfosztásnak ezt a szintjét is tétlenül nézi a pedagógustársadalom, akkor a köznevelés rendszerében dolgozók a magyar munkavállalók legkizsákmányoltabbjai lesznek. Itt már nem elég az, hogy lyukasórában sztrájkolunk, hogy kifogásként hivatkozunk a gyerekek érdekeire és sztrájk helyett tanítunk. Most már vagy összefogunk és bezárjuk az iskolákat 3-4 napra, vagy a morgás lehetőségét is elveszítjük.”

Másfél hónap alatt a Pedagógusok Szakszervezete összesen 32 helyszínen tartotta vagy fogja megtartani a szakmai fórumait, az eddigieken – Debrecen kivételével – mindig 30-40 pedagógus lépett be a szervezetbe. Totyik Tamás úgy látja, az elégedetlenség mindenhol magas, azonban a fotelforradalmárok aránya még mindig nagyobb. Hangsúlyozta szóban is, hogy mindenképpen a pedagógusoknak is lépnie kell, ha változást szeretnének, vissza kell nyerniük a saját önbecsülésüket és fel kell állniuk a fotelből.

Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.