Nem lesz ellenzéki frakció a debreceni közgyűlésben

A rendszerváltozás óta eltelt harminc évben ilyen még nem volt. Az október 13-ai önkormányzati választás után Debrecenben egyedül a Fidesz-KDNP-nek lehet képviselőcsoportja.

A két debreceni ellenzéki választási pártszövetség képviselői abban bíztak, hogy a város közgyűlésében frakciókat alkotva tudnak még hangsúlyosabban megszólalni, netalán szakbizottsági tisztségeket vagy a város cégeiben felügyelőbizottsági tagságokat elérni, ezzel megjeleníteni (növelni?) politikai súlyukat, illetve képviselőiket plusz tiszteletdíjhoz juttatni. Azonban úgy tűnik, hogy ebből semmi nem lesz, s már az elmúlt évek debreceni közgyűlési szokásjoga sem lehet érvényes hivatkozási alap, legfeljebb a várost vezető fideszesek kegye adhat némi pozíciót egy-két debreceni ellenzéki önkormányzati képviselőnek, amennyiben igényt tartanának rá.

Koppányi Szabolcs

Mint az ismeretes, a debreceni oppozíció most sem tudott egyetlen egyéni választókerületi mandátumot sem szerezni a közgyűlésben, nekik csak a töredékszavazatok alapján a kompenzációs listákról juthatott képviselői hely. Debrecenben a 23 egyéni választókerület mindegyikében magasan a Fidesz jelöltjei győztek; a 9 listás helyből pedig négyet kapott a DK-MSZP-Párbeszéd-Szolidaritás választási szövetség (3 DK-s és 1 MSZP-s képviselő), hármat a Momentum-Jobbik-LMP szövetség (2 momentumos és 1 jobbikos képviselő), illetve 2 mandátumot kapott a Fidesz-közeli szervezet hírében álló Civil Fórum. A számok alapján abban a hitben voltak a helyi oppozíció politikusai, hogy mindkét ellenzéki összefogás frakciót alakíthat, mivel megvan a képviselőcsoport alakításához minimálisan szükséges 3 mandátumuk. De nem.

A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint tény, hogy „a képviselőcsoport megalakításához és működéséhez egy - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán jelölő szervezetként induló - jelölő szervezet esetében legalább 3 képviselő szükséges” , azonban jelenleg Debrecenben nem egy jelölő szervezet juttatott be listáról ellenzéki képviselőket, hanem négy (DK-MSZP-Párbeszéd-Szolidaritás), illetve három (Momentum-Jobbik-LMP). A szabályzat rendelkezései szerint pedig „a képviselőcsoport megalakításához és működéséhez három vagy ennél több - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán jelölő szervezetként induló - jelölő szervezet esetében legalább 9 képviselő szükséges”.

Vagyis már a debreceni választási szövetségek megalakulásakor nyilvánvalónak kellett volna lennie, hogy se az egyik, se a másik összefogásnak sincs esélye frakció alakítására, s ha mindannyian egy választási koalícióba tömörültek volna, gyakorlatilag akkor sem lett volna erre módjuk ilyen választási eredményekkel. Más lenne a helyzet, ha a szövetkező ellenzéki erők egy szervezetbe tömörültek volna (például egy egyesületbe, ahogy azt az egri ellenzék tette).

A fentebb említett közgyűlési szakbizottsági pozíciókra és önkormányzati céges felügyelőbizottsági tagságokra vonatkozóan nem rendelkezik a frakciók kapcsán a működési szabályzat, ellenben arról igen, hogy minden egyes napirendi pont esetében a frakciók 5-5 percben ismertethetik álláspontjukat a testületi ülésen, de még arról is, hogy a képviselőcsoportok számára frakcióhelyiségeket kell biztosítani a városházán. Egy frakciónak nyilvánvalóan több a joga és a lehetősége a közgyűlésben, mint az egyes – ellenzéki – képviselőknek.

Olyan lesz a debreceni képviselő-testület, amilyen a rendszerváltozás óta eltelt harminc évben még nem volt. S erről nem a szervezeti és működési szabályzata tehet.

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.