A III. Csokonai Színházpedagógiai és Színház Nevelési Konferencián tartották meg a Szexuális nevelés Magyarországon és Romániában című kerekasztal-beszélgetést. Az esemény az Interreg V-A Románia-Magyarország Együttműködési Program keretein belül valósult meg a Csokonai Színház szervezésében.
A programon Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértővel és aktivistával (Hintalovon Alapítvány), Szabó Luca szexuálpszichológussal (SzexEd), valamint Cserháti-Herold Janka termékenységtudat szakértővel (Hormonmentes) beszélgetett Lassányi Gábor régész, mesterterapeuta (Szexkultúra podcast).
Az abúzus felismerésének lehetősége
Elsőként arra kérdésre keresték a választ, hogy milyen a szexuális nevelés Magyarországon – akár az óvódáskortól kezdve.
Gyurkó Szilvia szerint jelenleg nincs minőségi szexuális edukáció Magyarországon, pedig nagyon fontos lenne, hiszen ezzel meg lehetne előzni a szexuális abúzusokat. A gyerekeknek óvódáskorban egyszerűen nincsenek szavaik a szexualitásra, nem tudják kifejezni, mi fáj, hol érintették meg őket, ahol nem lehetett volna. „A szexualitás nem csak szex, hanem abúzus prevenció, hogy hogyan tudják ezt felismerni.”
Szabó Luca elmondta, hogy 2018 óta jártak iskolákba szexuális edukációt tartani, azonban mindezt a 2021-es törvény ellehetetlenítette. Jelenleg az iskolai dolgozókon, szülőkön keresztül lehet ilyen témával elérni a gyerekeket, vagy ha az iskolán kívül tartanak rendezvényt, ahol igyekeznek felhívni a szexuális nevelés fontosságát.
Cserháti-Herold Janka a Hormonmentes.hu tulajdonosa, ahol különféle higiéniás termékekkel foglalkoznak, valamint a nőknek a saját testük működését tanítják, például biztonságos hormonmentes fogamzásgátlást. Ő is elmondta, hogy mikor 2017-ben elkezdték ezt a vállalkozást, több tanár megkereste őt, hogy menjen az iskolákba is erről beszélni, azonban erre nem volt kapacitása, ezért hozta létre a Youtube-csatornáját (már ez átalakult, Intimszféra podcast van helyette), ahol ingyenesen tudtak/tudnak hozzájutni ezekhez az információkhoz a fiatalok.
Az iskolapszichológus nem beszélhet a gyerekekkel ilyen témákról
Gyurkó Szilvia elmondta, hogy jelenleg az oktatásban kétféle megközelítés van: egy biológiai és egy morális-etikai, jelenlegi jogszabály szerint a testnevelés, a biológia, a hittan és az etika tanár beszélhet a diákokkal. A nemzeti alaptanterv szerint, 6-7. és 11. osztályban van lehetőség szexuális felvilágosítást tartani. A Hintalovon Alapítvány alapítója szerint ez már mindenképp késői időpont, hiszen ekkora a gyerekeknek már sok információjuk van a szexről. Másrészt probléma a szakmai felkészültség korlátozottsága is, hiszen a jelenlegi rendszerben csak az iskola alkalmazásában lévő dolgozók válaszolhatnak szexuális jellegű kérdésekre, úgy, hogy a szülőnek erről előzetes tudomása van. A jogszabály szerint tehát az iskolapszichológus sem beszélhet ilyen témákról a gyerekekkel, emiatt olyan rendezvényeket kell szervezni, amik kívül vannak az iskolán.
Szabó Luca is megerősítette, hogy valami edukációra mindenképpen szükség lenne a tanároknak is, hogy egyáltalán tudjanak erről beszélni, de még ez sem megoldás, mint mondta: „a tanár nem tud olyan közeget teremteni, hogy a gyerekek fel merjék tenni az összes kérdésüket, hiszen később találkozni fognak a tanáraikkal, és milyen ciki lesz. Külsős személlyel maximum félévente, évente találkoznak, így bátrabban tudnak hozzá fordulni.” Korábban, mikor még bemehettek az iskolákba, akkor kiküldték a tanárokat az osztályokból, hogy a diákok jobban meg tudjanak nyílni. A mostani rendszerben ez már nem lehetséges.
„Bugyiszabály”
Cserháti-Herold Janka hozzátette, hogy leginkább az öncenzúra működik most, azaz a tanárok inkább nem mennek bele szexualitással kapcsolatos témákba, hiszen abból nem lehet bajuk. „Egy ideális világban talán beszélhetnénk arról, hogy óvódáskortól milyen a szexuális edukáció Magyarországon, de egyelőre az iskolákban is alig van jelen.”
Gyurkó Szilvia hangsúlyozta, hogy pici kortól érdemes lenne testtudatosságra tanítani a gyerekeket, hogy tudjanak beszélgetni erről, hogy tudják a határaikat. Ők például megismertették az úgynevezett „bugyiszabályt” a kicsikkel, aminek az a lényege, hogy amit az alsóneműd takar, ahhoz engedélyt kell adnod, hogy valaki megérintse, vagy ha valaki fotót próbál kérni, készíteni róla, el kell mondani, keresni kell egy olyan felnőttet, akiben megbízol.
A Hormonmentes.hu tulajdonosa is kiegészítette ezt azzal, hogy fontos már ilyen idős korban megtanulni a testhatárokat, nem feltétlenül arra kell gondolni, hogy a szexualitásra oktatják a piciket. Hollandiában például azt tanítják, hogy ha valaki bántja a gyerekeket, vagy kényelmetlen a helyzet nekik, tegyék előre a kezüket és mondják azt: „Nem, én ezt nem akarom!”. Fontos, hogy a gyerek tudja: van joga nemet mondani.
Azzal védik a gyerekeket, hogy nem kapnak információt?
Gyurkó Szilvia kiemelte a gyermekjog fontosságát is: 1991 óta minden gyermeknek joga van az életkorának megfelelően hozzájutni minden információhoz a szexualitással kapcsolatban is. A mai Magyarországon az az alapkoncepció, hogy azzal védjük meg gyerekeket, hogy nem adunk neki információt.
A következő moderátori kérdés az volt, hogy akiknek ezeket az információkat át kellene adni, mennyire felkészültek.
Szabó Luca megismételte, hogy a rendszer nem alkalmas erre, nincs semmilyen képzés, támogatás, ami alapján a tanárok fel tudnának készülni: „sok kétség, félelem, aggódás van bennük, hogy egyáltalán mibe mehetnek bele. Nem érzik magukat magabiztosnak. Nem tudják, hogyan lehet erről jól beszélni – hiányoznak az ezzel kapcsolatos információk”.
Cserháti-Herold Janka hangsúlyozta, hogy a jogszabály szerint a szülők felelőssége a gyermekeiket tájékoztatni, ám többnyire nekik sincs meg az eszköztáruk ehhez. Szabó Luca úgy folytatta, hogy a szülő nem fog erről beszélni, mert kellemetlen téma neki, jelenleg a legtöbb szexualitáshoz kapcsolódó téma tabusítva van otthon is, így sok esetben „azokat a gyerekeket éri a legnagyobb hátrány, akiknek a legnagyobb szüksége lenne a segítségre”. Továbbá korábbi tapasztalatai azt mutatják, hogy „a fiatalok körében a legnagyobb szexuális edukátor a pornó”. A gyerekeknek így leginkább technikai kérdésük van például azzal kapcsolatban, hogy mennyire kell úgy viselkedniük, mint amit a pornófilmekben látnak. Ez azt idézte elő, hogy leginkább a testre fókuszálnak, de nem tudják, hogy hogyan beszéljenek róla, hogy mondhatnak nemet is. Gyurkó Szilva szerint is nagy probléma van ilyen szinten a fejekben, hiszen nem tudják a fiatalok például azt, hogy az intimitást nem csak szexualitással lehet kifejezni, így akár vállalnak olyasmit is, amit nem szeretnének vagy nincsenek rá felkészülve: „a nem létező szexuális edukáció is edukál”.
Abban mindhárom szakértő vendég egyetértett, hogy feltétlenül szükséges valamiképpen informálni a fiatalokat, hogy tisztában legyenek a határaikkal, jelenleg azonban a rendszer ehhez nem ad segítséget. Leginkább a közösségi platformokon lehet most eljutni a gyerekekhez, azonban itt nem minden forrás hiteles. Ma kizárólag saját erőből lehet elkészíteni ezeket a tartalmakat, semmilyen központi támogatás nincs rá.
A beszélgetésen eredetileg részt vett volna Mészáros Andrea pár- és szexuálpszichológus, pszichoterapeuta, aki a romániai szexuális nevelést mutatta volna be, de betegség miatt nem tudott jelen lenni az eseményen, így csak a magyarországi helyzetről volt szó.
