Bánatkövek, kulturális öngyarmatosítás – Az utcaneveivel (is) prostituálódik Debrecen?

Már akkor sokak morgolódását kiváltotta a debreceni önkormányzat ténykedése, amikor a Bánat utca egy szakaszát átnevezték. Miért is kellett az átkeresztelés? Mert ilyen negatív üzenetű (bánat!) utca nem vezethet a város egyik legújabb nagyszerűsége, a nemzetközi iskola felé. Most pedig Hermann Kronseder kap utcanevet Debrecenben, a szabadság őrvárosában – ahogy egykoron Kossuth Lajos nevezte Debrecent –, mert ezt rendelte meg a külföldi befektető.

Féléves rendezvénysorozat keretében arra emlékszik most Debrecen, hogy 1849 januárjában idemenekült a kormány és az országgyűlés, s ennek okán öt hónapig ideiglenes főváros volt a cívisek hona. A jelenben is öntudatot erősítő visszatekintés része lehetett volna, ha néhány közterület át- vagy elnevezése is a dicső múltnak ezt a fejezetét idézi, ám abban a polgármesteri előterjesztésben, amit január 24-én tárgyal a város közgyűlése, efféle tervezet nem szerepel. Lesz Vizsla utca, Tündérlak utca, Hiúz utca, Rozsos utca, Ezerjó utca, de közterületet neveznek el Dely Mátyásról , a város első állatorvosáról, illetve az öt éve elhunyt Görömbei András irodalomtörténész professzorról is.

Öngerjesztés elve

A javaslatok között két – Debrecenben üzemmel rendelkező – cég kérelmének elfogadása is szerepel. A Continental Powertrain Hungary Kft. az új debreceni gyárához vezető közterület elnevezését Jedlik Ányos utcának kéri. A külföldi cég részéről ez nemes, a magyar tudomány előtt tisztelgő gesztusnak is tekinthető, hiszen Jedlik Ányos „nevéhez fűződik többek között az első villanymotor megalkotása, az öngerjesztés elve, a dinamóelv első leírása és a feszültségsokszorozás felismerése” – ahogy az Papp László polgármester előterjesztésben is olvasható.

Részlet a polgármesteri előterjesztés térképmellékletéből

A Krones Hungary Kft. részéről érkezett javaslat azonban már többek felháborodását kivívta, illetve nem is maga a kérelem, hanem az, hogy ennek eleget kíván tenni a debreceni képviselőtestület. A cég azt szeretné, hogy egy utca a vállalatról kapja a Krones nevet, vagy pedig a cég alapítójáról, Dr. Hermann Kronsederről nevezzék el a közterületet. „Dr. Hermann Kronseder mérnök 1949-ben alapította meg az akkor félautomata jelölőgépek gyártására szolgáló céget és 2010-es elhunytáig a vállalat mindennapjainak részese volt” – olvasható az előterjesztésben, ami Hermann Kronseder utca elnevezést javasolja a közgyűlésnek elfogadásra, s nem kétséges, hogy így is fog történni, hiszen nem volt még olyan polgármesteri előterjesztés, amire a fideszes többségű testület ne adta volna az áldását.

Megvédik Magyarországot?

A közgyűlés kulturális bizottsága is tárgyalta az utcanévadásokat, erről Tóth Tamás , a bizottság LMP-s külső (nem képviselő) tagja írt felháborodva a Facebook-oldalán. „A Fidesz nemcsak gazdasági, hanem a kulturális térben is kiszolgálja a külföldi érdekeket. (…) Debrecenben, de egyáltalán Magyarországon eddig az efféle névadás nem volt jellemző: nem is nevezetes, nincs is kötődése a városhoz, de hát a német cég kérte. Az, hogy most mégis a Bizottság elé kerülhetett ez a javaslat, nem más, mint kulturális öngyarmatosítás. Attól a Fidesztől, amely párt már nem is tudom hány éve azt nyomatja a közpénzekkel kitömött médiájában, arról tájékoztatnak minket az óriásplakátjaikon, hogy ők megvédik Magyarországot. (…) Innentől kezdve bármely külföldi cég jogosan várhatja el, hogy az ő alapítóikról is legyenek a városban utcák elnevezve. Így várhatóan nem kell sokat várni a Franz Josef Popp (BMW alapító) utcára, a James Truchard (NI alapító) közre, a Dr. Günther Friedländer (TEVA) sugárútra és a McDonald testvérek terére.”

Ezen a ponton illene megállni

Tóth Tamás beszámolója szerint vele értett egyet a kulturális bizottság jobbikos és mihazánkos tagja, illetve két fideszes sem támogatta a Hermann Kronseder utcanevet, ám a többségi szavazattal az előterjesztés eredeti szövegét fogadta el a bizottság, tehát részükről így kerül a csütörtöki közgyűlés elé. „Mielőtt még a Fidesz az ellenkezőjét hazudná: nagyon örülök, hogy munkahelyekkel gazdagítja a Krones Debrecent. De van egy pont, ahol illik megállni írja a Facebook-oldalán Herpergel Róbert önkormányzati képviselő (Jobbik). – A bizottságnak kifejtettem azon véleményem, miszerint utcát többnyire gazdag életúttal rendelkező személyekről szoktak elnevezni. Kroneseder úr csinált egy céget, amelyik most Debrecenben nyit telephelyet és ennyi.” Magát megnevezni nem akaró fideszes önkormányzati informátorunk röviden annyit válaszolt az üggyel kapcsolatos érdeklődésünkre: „Nincs mentség, elkurvultunk.”

Heltai Gáspár pozitív

Korábban ez is a Bánat utca volt
A vélt vagy valós külföldi igényeknek megfelelni akaró utcanévadás nem példanélküli Debrecenben, ha hihetünk a városszerte terjedő történetnek. A Bánat utcának a nemzetközi iskola felé vezető részét azért kellett átnevezni Heltai Gáspárra 2017 őszén, mert úgy vélték a Fidesz tanácsadói, hogy nem eléggé pozitív az elnevezés, és visszatetszést keltene azokban a honi és külföldi gazdagokban, akik sok millió forintos tandíjért ide fogják járatni a gyerekeiket. Utca, utca, bánat utca, bánatkővel van kirakva…
Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.