Ne legyen kóbor! - Kutyák a halálsoron 1.

Egy települési önkormányzat kötelességei közé tartozik többek között az is, hogy gondoskodjon a belterületén a kóbor állatok befogásáról, ha kell, erre a feladatra szerződést kössön valamely szervezettel, vállalkozással, esetleg létesítsen saját területen ebrendészeti vagy gyepmesteri telepet. Az a cél, hogy a kóbor kutyák eltűnjenek a közterületekről. Arról ritkán esik szó, mi történik befogásuk után, s arról sem nagyon, hogy miért termelődik újra a kóbor kutyák tömege.

A gyepmesteri, ebrendészeti tevékenységekért kapott pénzekkel nem mindenki tud elszámolni, vagy nem is akar, pedig igen jelentős összegekről beszélhetünk egy-egy kevésbé tehetős település esetében is. De miért éri meg egy önkormányzatnak olykor sokadmagával leszerződnie vagy egy vállalkozónak ebrendészeti tevékenységet folytatni? Hiszen egy kutyát be kell fogni, állatorvosi ellátásban kell részesíteni, naponta etetni, itatni kell, foglalkozni vele, tehát rengeteg idő és pénz elmegy rájuk. Főleg pénz. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy ezt a munkát akár anyagi nyereséggel is lehet végez(tet)ni... Valóban tele lenne az ország és benne Hajdú-Bihar megye ilyen sok kutyaszerető emberrel? Vagy esetleg a 8-10 ezer forint/kutya a motiváció? Talán valakinél az évi 720 ezer forintos garantált támogatás? Ez a helyzet, a gondok sora Magyarország szinte minden települését érinti, s rengeteg kutyát. Róluk szól 7 részes cikksorozatunk. S miért ez a cím? Az állatvédők, kutyamentők halálsornak nevezik azokat a gyepmesteri kenneleket, ahol a kutyák arra várnak, hogy megkapják-e a kegyelmet egy örökbefogadó személyében, vagy jön a végzetes injekció, kinek előbb, kinek később.

Törő Vanda

Először tisztázzuk, mi a különbség a kutyák befogására és elhelyezésére alkalmas telephelyek között!

Az állatmenhely az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állatok kivételével a gazdátlan állatok ideiglenes vagy állandó, ellenszolgáltatás nélkül történő elhelyezésének céljából működtetett intézmény, amely alapvetően nem költségvetési támogatásból működik, azaz nem közpénzből, hanem civil szervezetnek köszöhetően, ezért általában nehezen tudják előteremteni a működéséhez szükséges anyagi, tárgyi és egyéb eszközöket.

A gyepmesteri telep az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állatok, valamint az önkormányzatok által elrendelt kóbor állatbefogás alkalmával befogott állatok, illetve gazda által leadott állatok elhelyezésére szolgáló intézmény, amelynek működését a helyi önkormányzat finanszírozza, tehát leginkább közpénzből működik.

Tetemkezelést csak gyepmesteri telep vállalhat, ez a fő különbség egy ebrendészeti és egy gyepmesteri telep között – mondja Pompár Ágnes, a PCAS Állatmentő Egyesület alelnöke. A PCAS Állatmentő Egyesület fő profilja már 9 éve a gyepmesteri telepekre bekerülő kutyák mentése. Az egyesület vezetői, Vidra Betty és Pompár Ágnes komoly ismeretanyaggal rendelkeznek erről a rendszerről. Ők nem megszüntetni akarják ezeket a telepeket, hanem megreformálni.

PCAS

Érdekes megnézni azt, hogy mely település nevezi a saját telepét gyepmesterinek vagy ebrendészetinek” - vélekedik Pompár Ágnes, aki szerint létezik az országban olyan magánvállalkozó is, aki „bár ebrendésznek hívja magát, mégis heti szinten látogatja a tetemlerakókat, és nagy mennyiségű, tiszta, állati hulladékot ad le (heti szinten 350-700 kg kutyatetemet). Az illető saját bevallása szerint nem öli le a telephelyére bekerült kutyákat. Sajnos azért nem lehet őt sem megfogni, mert állami szinten körbe van bástyázva, ezért senki nem ad írásba vele kapcsolatban semmit. De a számadatokhoz mégis hozzá lehet jutni, mert többen már irtóznak attól a tevékenységtől, amit ő végez. Tudjuk, de nem tudjuk bizonyítani. Próbálkoztunk tetemlerakóktól adatot igényelni, de azt mondták, hogy azért nem tudnak nekünk információkat kiadni, mert nincs ilyen jellegű nyilvántartásuk. Amit azért is furcsállok, mert érthetetlen, hogy nem tartják nyilván azt, a velük szerződő felek heti vagy havi szinten hány kilogramm és milyen jellegű bármit is raknak ott le.”

Vidra Betty

Kissé elavult a gyepmesteri telepekről is szóló hatályos rendelet, amely eredendően 1912-ből származik - ahogy ezt Pompár Ágnes mondta. Azóta létezik a gyepmesteri telepek rendszere, és nem nyúltak hozzá ahhoz a rendelethez, amelyben olyan kifejezéseket olvasni, mint például hullák lebőrözése.

A rendelet elavultságára már csak azért is érdemes felhívni a jogalkotók figyelmét, mert időközben a gyepmesteri telepek színvonalát igyekeznek európai uniós szintre fejleszteni, az ellenőrző listákat szintén EU-s standardok alapján rakják össze, és nem utolsó sorban EU-s pénzekből is jut létesítésükre (pl. a hajdú-bihari Egyeken is).

A hatóságok és az ellenőrzés - vagy annak hiánya

Nébih

Mivel a gyepmesteri és ebrendészeti telepek hatósági ellenőrzését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei végzik a kormányhivatalokkal (leginkább a járási hivatalokkal) együtt, megkérdeztük dr. Pallós Lászlót, a Nébih Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága igazgatóhelyettes főállatorvosát, országos állatvédelmi főfelügyelőt, milyennek látja a magyarországi gyepmesteri, ebrendészeti telepek/állatmenhelyek állapotát. Érdeklődésünkre a Nébih sajtóosztálya válaszolt.

Mind a gyepmesteri telepek, mind az állatmenhelyek állapota országosan nézve jelentős különbségeket mutat, mindkét létesítménytípus esetén találunk példaértékűen működő telepeket ugyanúgy, ahogy sajnos a másik véglethez tartozókat is.

Vidra Betty

2017 óta az Agrárminisztérium kezdeményezésére a központi költségvetésben külön forrás áll rendelkezésre, amely 100 százalékban állatvédelmi célokra fordítható. Az „Állatvédelem támogatása” előirányzat keretösszege 2019-ben már 70 millió forint, amelyből az állatmenhelyek és gyepmesteri telepek korszerűsítésére kiírt pályázatok jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a pályázaton nyertes létesítmények esetében a megvalósuló korszerűsítési munkálatok az állattartási körülmények látványos javulását eredményezzék.

Pompár Ágnes (PCAS) szerint „a Nébihnek nincs nyilvántartása a jelenleg Magyarországon működő gyepmesteri telepekről. Nincs naprakész nyilvántartásuk olyan dolgokról, amelyekről nekünk vannak (pl. hány illegálisan dolgozó, önkormányzatok által működtetett gyepmesteri telep van)” - folytatja. Ezt nemrég az Országos Állatvédőrség Alapítvány Facebook-oldalán megjelent poszt is megerősíti. A Nébih 2018-as listája szerint az országban összesen 102 hivatalos bejegyzett, minden engedéllyel rendelkező gyepmesteri telep volt. A Nébih szerint gyepmesteri/ebrendészeti tevékenységet csak megfelelő engedélyek birtokában lehet végezni. Ehhez képest Schreiter Kata (Országos Állatvédőrség Alapítvány) és Pompár Ágnes (PCAS) 142 gyepmesteri telepet számoltak össze. Érdeklődésünkre a Nébihtől nem kaptunk listát a telepekről arra hivatkozva, hogy azok nyilvántartása a területileg illetékes kormányhivatalok feladata. A Nébih nyilatkozata szerint „az önkormányzatoknak nincs olyan kötelezettségük, hogy hivatalunk felé be kellene mutatniuk az ezen feladat teljesítése érdekében született szerződéseket”.

„Pedig nekik erre lenne ellenőrzési jogkörük, bekérhetnék, mely település, mely évben hogyan oldotta meg a kóbor kutya problémát” - mondta Pompár Ágnes (PCAS), aki úgy gondolja, a hiányosságokkal tisztában vannak a hatóságok is, ám azokról hallgatnak, és teljesen elzárják az adatokat a külvilágtól. Az állatvédő szerint az ellenőrző hatóságoknak nem célja ezeket a telepeket felszámolni, hiszen bennük látják a kóbor kutya problémára a megoldást. „Nyilván senkinek sem érdeke a saját zsebéből kivenni azokat a pénzeket, amik ezzel belekerülnek” - véli Pompár Ágnes. Jogszabály szerint ma Magyarországon csak akkor lehetne altatni kutyákat, ha mikrochippel meg vannak jelölve, és a telephelyre kerülésüket követő 14. nap után altathatóak, ha nincs már hely számukra a telepen. De az altatás előtt meg kell tenniük mindent annak érdekében, hogy a kutya vagy az eredeti gazdájához vagy újhoz kerüljön. A hivatalos verzió szerint - mondta Pompár Ágnes - a legrégebbi állomány altatható. „Mivel Magyarország a papírok hazája, ezért ami itthon papíron van, az az igazság, ami pedig a gyakorlatban, az tök mindegy. Nyilván a saját kezébe nem harap az az állami szféra, amely az ellenőrzéseket hivatott lefolytatni.”

Magyarország gyepmesteri, ebrendészeti tevékenysége már külföldön is téma. Például Ausztria állatvédelmi szabályai feltehetőleg annak hatására is változtatták meg, hogy az osztrák parlamentben beszélték a külföldről (többek között Magyarországról) beérkező kutyák okozta problémákról. Az osztrák parlamenti párt, a SPÖ egyik képviselője, Dietmar Keck emelte fel a hangját ezzel kapcsolatban, és kereste meg a különböző országok kormányait hivatalos állásfoglalást kérve tőlük. Kerestük a képviselőt, hogy a Magyarország kormányának hivatalos állásfoglalásáról szóló dokumentumot és az osztrákok által felvetett problémák kiváltó okait megismerjük. Egyelőre nem tudott rendelkezésünkre állni.

Furcsaságok a gyepmesteri telepek körül

Több önkormányzathoz is fordultunk közérdekű adatigényléssel, ennek során találkoztunk furcsa gyakorlatokkal (Tiszavasvári) és Vidra Betty, a nyíregyházi PCAS Állatmentő Egyesület elnöke is felhívta figyelmünket néhány érdekes esetre (Törökszentmiklós, Kunmadaras).

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári önkormányzata titoktartási nyilatkozatra hivatkozva nem adta ki annak a nevét, aki 2017 óta ellátja a gyepmesteri feladatokat a város területén, és azt sem tudhattuk meg, hogy a város büdzséjéből (közpénzekből!) mennyit fordítanak erre a feladatra. 2015-2016-ban az önkormányzat 69 kutya befogásáért összesen 1 496 953 forintot fizetett ki a Szabolcs-Factum Kft-nek. Az önkormányzat munkatársainak figyelmét felhívtuk arra, hogy mivel az önkormányzatok által finanszírozott gyepmesteri szolgáltatások közpénzekből történnek, azok minden eleme közadat, de a kért információkat nem kaptuk meg. (Az alábbi fotók Tiszavasváriban, a bűdi romatelepen készültek.)

Törő Vanda
Törő Vanda
Törő Vanda

Törökszentmiklós egy közel 21 ezres lélekszámú város Jász-Nagykun-Szolnok megyében. 2016-ban több mint 4 millió forintot, 2017-ben pedig több mint 4,5 millió forintot fordított az önkormányzat gyepmesteri feladatok ellátására az éves költségvetésből. A két év alatt több mint 400 kutyát fogott be az ezzel a feladattal megbízott gyömrői kft (101 kilométer a két település között a távolság) havi 300 000 forint+ÁFA ellenében. Van lehetőség ezen felül sürgősségi kutyaelszállításra is, amelynek ára 15 000 forint/eb+ÁFA, ünnepnapokon pedig a duplája. Mindezt végezte úgy a megbízott cég, hogy a településen civilek még 2014-ben létrehozták a Befogad-lak Alapítványt, ami ugyan ingyen kapott telephelyet az önkormányzattól, de anyagi támogatásban már nem részesítik. Jelenleg 95-100 kutyát látnak el a telephelyen, náluk altatás nincs - mondta Kovács Klaudia, az alapítvány elnöke. A gyepmesteri feladatokat, ergo a kóbor kutyák befogását azért is hagyták abba, mert nem tudtak annyi kutyát elhelyezni a telephelyen, mint ahányra igény van a lakosság részéről (örökbefogadás). Nem egyedi eset, amikor egy településen egyszerre van jelen gyepmesteri telep és állatmenhely is (pl. Debrecen, Mezőtúr), előbbi intézmény önkormányzati fenntartású, míg utóbbi a felajánlott adó 1%-ból, adományokból vagy külföldi partnerszervezet segítségével tartja fenn magát.

2018-ban Kunmadaras neve vált ismertté egy régi, elfeledett repülőgéphangár területére zsúfolt kóbor kutyákról készült videóval. A videón látni lehet egy kutyatetemet, továbbá egy másik kutyát láncon kikötve, de víz nem volt a kutyák előtt a rekkenő hőségben. Vidra Betty (PCAS) szerint az önkormányzatot soha nem nem vonták felelősségre ezért az állatkínzásnak is beillő helyzetért. A kutyákat a Facebookon elterjedt felháborodás eredményeként elszállították az egyeki gyepmesteri telepre, ahonnan több szervezet együttes segítségével sikerült kihozni őket. Kunmadaras önkormányzatához október 7-én benyújtott adatigénylésünkre nem érkezett még válasz (10.25.). (Az első rész megjelenése után megérkezett Kunmadaras részletes válasza.)

A fenti esetekből kitűnhet, hogy a hatóságok többnyire látszat megoldásokkal válaszolnak a kóbor kutya problémára, ami prevenció hiányában folyamatosan újratermelődik. A folytatásban bemutatjuk, konkrétan miért nevezik az állatszerető emberek halálsornak a gyepmesteri telepeket.

(folytatása következik)

- A cikk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült. -

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.