Egy települési önkormányzat kötelességei közé tartozik többek között az is, hogy gondoskodjon a belterületén a kóbor állatok befogásáról, ha kell, erre a feladatra szerződést kössön valamely szervezettel, vállalkozással, esetleg létesítsen saját területen ebrendészeti vagy gyepmesteri telepet. Az a cél, hogy a kóbor kutyák eltűnjenek a közterületekről. Arról ritkán esik szó, mi történik befogásuk után, s arról sem nagyon, hogy miért termelődik újra a kóbor kutyák tömege. A gyepmesteri, ebrendészeti tevékenységekért kapott pénzekkel nem mindenki tud elszámolni, vagy nem is akar, pedig igen jelentős összegekről beszélhetünk egy-egy kevésbé tehetős település esetében is. De miért éri meg egy önkormányzatnak olykor sokadmagával leszerződnie vagy egy vállalkozónak ebrendészeti tevékenységet folytatni? Valóban tele lenne az ország és benne Hajdú-Bihar megye ilyen sok kutyaszerető emberrel? A gondok sora Magyarország szinte minden települését érinti, s rengeteg kutyát. Róluk szól 7 részes cikksorozatunk. S miért ez a cím? Az állatvédők, kutyamentők halálsornak nevezik azokat a gyepmesteri kenneleket, ahol a kutyák arra várnak, hogy megkapják-e a kegyelmet egy örökbefogadó személyében, vagy jön a végzetes injekció, kinek előbb, kinek később.
Máltai Szeretetszolgálat a kóbor kutyák megfékezéséért
Eljutott hozzánk egy szerződés, amelyet a Máltai Szeretetszolgálat Tiszabő önkormányzatával együttműködve kötött 2018-ban az egyeki önkormányzattal, hogy a tiszabői kóbor kutyák okozta gondokat megoldják. Ezzel kapcsolatban megkerestük kérdéseinkkel a Máltai Szeretetszolgálatot, de többek között az erre a tevékenységre elkülönített költségekről szóló bizonylatokat nem kaptuk meg tőlük második megkeresésünk után sem. Nem tudni, hogy állami támogatásból vagy adományokból finanszírozza a Máltai Szeretetszolgálat a gyepmesteri szolgáltatásokat. A gyepmesteri szolgáltatásokért a Máltai Szeretetszolgálat 2018-ban 115 200 forintot fizetett az egyeki önkormányzatnak. Pontosabban a szerződésük így szól, de azt nem lehet tudni, hogy miként valósult meg a kapcsolat, növekedett-e az összeg a befogott kutyák számától függően.
Romhányi Tamás, a Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője érdeklődésünkre azt válaszolta, munkatársaik Tiszabőn szembesültek azzal, hogy „a kóbor kutyák számát több százra lehet becsülni, az utcákon falkába verődve járó állatok számos gyermeket megtámadtak, és ezek a támadások több alkalommal is súlyos sérüléseket okoztak”. Érdeklődtünk a kutyatámadásokkal kapcsolatban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalnál, mivel Romhányi Tamás nem tudott bővebb tájékoztatást adni arról, hány esetről van szó és milyen súlyosak voltak a keletkezett sérülések. Tájékoztatásuk szerint a kormányhivatal Állategészségügyi Osztályához nem érkezett bejelentés Tiszabőn történt embert ért kutyatámadásról a kérdezett időszakban. „A faluban az ingatlanok csak egy kisebb része körbekerített, a kerítés nélküli portákról az állatok elcsavarognak, ellenőrizetlen körülmények között szaporodnak, rövid idő alatt követhetetlenné válik, hogy a kutyák kihez tartoznak, van-e gazdájuk a településen” - folytatta Romhányi Tamás. Ezt a helyzetet az önkormányzat úgy igyekezett orvosolni, hogy a rászorulóknak ingyen vagy anyagáron adták az építőanyagot a porták bekerítéséhez.
Mivel a tiszabői önkormányzatnak nem volt anyagi forrása arra, hogy a kóbor kutya problémát megoldja, a Máltai Szeretetszolgálat vállalta magára ennek anyagi terhét. Romhányi Tamás azt is elmondta, hogy mielőtt az egyeki gyepmesteri telep mellett döntöttek volna, tájékozódtak más szervezetekről is, melyek nevét nem pontosította.
A Máltai Szeretetszolgálat a kóbor kutyák kérdéskörét, úgy tűnik, alaposan körbe járta, hiszen 2019. februárban kiadtak egy, a tapasztalataikon alapuló beszámolót. Ebben vannak pontatlan megfogalmazások is, mint például a kutyák megkötése, mint szabályos tartás a dokumentum 3. oldalán. A kutyák megkötése azonban nem minősül szabályos tartásnak, sőt meglehetősen sok ponton von maga utána szabálysértési, szélsőséges esetben bűncselekmény miatt elindított eljárásokat.
A Máltai Szeretetszolgálat hitvallása az, hogy napjainkban ugyanolyan fontos a hit védelme, amelyet ma példamutatásunkkal, a szegényekhez, bajbajutottakhoz való odafordulásunkkal, szeretetünkkel próbálunk szolgálni. Ugyanakkor a kóbor kutyák elszállításáról szóló szerződés úgy szól, hogy a meghatározott tartási idő után a befogott állatok kiirthatók.
Tiszabő polgármestere, Bruna László elmondta, hogy a gyepmesteri szolgáltatások hatására javult a helyzet a településen, de még mindig sok a kóbor kutya, és úgy látja, a lakosság sem együttműködő, nem felelős állattartók, ezért a helyzet megoldására további lépéseket tesznek:
- minden évben ebösszeírást végeznek,
- pályázat keretében az ebek oltása, chippel ellátása történik hamarosan a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve,
- bírság kiszabása azoknak, akik nem tartják be az ebtartásra vonatkozó szabályokat,
- állattartási rendelet újra alkotása, mely szabályozni fogja a lakosság teendőit a kutyatartással kapcsolatban (következményei lesznek annak, ha valaki nem tartja be a szabályokat, illetve rendelkeznek az ivartalanítás szabályairól).
Mert esélytelenek az örökbefogadásra? Mert betegek?
Egy informátorunk szerint 2018-ban a hatósági ellenőrzés előtt 300 ml Euthasolt használtak fel egy hét alatt az egyeki telepen. Mivel ennek az altatónak az adagolása 0,25-0,5 ml/ttkg, az azt jelenti, hogy 600 kilogrammnak megfelelő kutya halt meg (ha átlagban 25 kilogrammos kutyákkal számolunk, akkor ez 24 kutyát jelent).
Egy szintén 2018-as telefonbeszélgetésben Miluczky Attila, Egyek polgármestere azt mondta informátorunknak, hogy azokat a kutyákat elaltatják, akik nem esélyesek az örökbefogadásra, valamint állatorvosi kezelésükre sem költenek. Ez utóbbi kijelentést támasztja alá egy nemrégi Facebook-bejegyzés, mely szerint egy törött lábú kutyáról úgy döntött az állatorvos, hogy nem kezeltetik, hanem átvevő szervezeti segítséget kérnek, hogy a kutya kezelését egy olyan szervezet oldja meg, amely adományokból tartja fenn magát.
Első látogatásunkkor találkoztunk egy nagy rossz állapotban lévő, elzárt helyiségben vegetáló kutyával, akinek farkát leragasztották, nehogy rágja. A telepen dolgozók nagyon kedvelték és drukkoltak neki, ám sajnos a csupasz betonon, kutyaház nélkül volt kénytelen összekuporodva várni a gyógyulást vagy a halált. Nem lehetett tudni, mi történt vele. Az állatorvos elvileg pár nap múlva nézte volna meg, és akkor döntötte volna el, hogyan tovább, ám második látogatásunkkor a telep egyik munkatársa azt mondta, a kutya nem sokkal első látogatásunk után meghalt. Feltételezhetően nem részesült állatorvosi kezelésben halála előtt, így szenvedésein sem enyhítettek. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény kimondja, hogy „az állaton minden olyan beavatkozást el kell végezni, amelynek elmulasztása az állat fájdalmát, szenvedését idézi elő, az állatnak sérülést okoz, vagy az állat károsodásához vezet”.
Dr. Hegedűs Bélának, az egyeki gyepmesteri telep ellátó állatorvosának szerettünk volna telefonon feltenni néhány kérdést az altatással, ivartalanítással és a sérült kutyák gyógyíttatásával kapcsolatban, ám ő azt mondta, nem akar semmit se nyilatkozni, és gyorsan letette a telefont. Az egyeki polgármester, Miluczky Attila egy 2015-ben tartott képviselő-testületi ülésen azt mondta: „tudják, Doktor úrral végeztek egy közös számítást. Ő sem akarja azt, hogy az egyeki adófizetők pénzéből Hajdú-Bihar megye kutyáit itt táplálják, hizlalják. Nyilván ez nem cél.”
Papíron minden rendben, avagy a hatóság egyeki látogatása
Schreiter Katalin (Országos Állatvédőrség Alapítvány) bejelentést tett 2018-ban a hatóságoknál az egyeki gyepmesteri teleppel kapcsolatban azért, mert - őt idézve - „aggódunk, hogy esély van az indokolatlan és nagymértékű altatásra, a vállalkozói tevékenység felülkerekedett a szolgáltatás valódi célján és erőteljesen sérülnek a bekerülő állatok jogai. Az oltásokat, chipeket akkor kapják meg, ha valaki előre lefoglalja és előre elutalja a költségvonzatot adott állatra nézve. Az ATEV nyilvántartása szerint Egyeknek nincs szerződése tetemelszállításra.”
2018. augusztus 29-én a Nébih munkatársai helyszíni szemlét tartottak Egyek gyepmesteri telepén, melynek során ugyan tártak fel hiányosságokat, de azok egyike sem volt olyan mértékű, hogy a telepet be kellett volna záratni, fel kellet volna függeszteni vagy korlátozni a tevékenységét. Természetesen a feltárt hiányosságok kijavítását célzó intézkedéseket elrendelték.
Egy ilyen ellenőrzésről beszélt nekünk a telepet felügyelő állatorvos, 2018-ban járt a telepen legutóbb, amikor egy hatósági ellenőrzést folytatott ott. Nem tapasztalt túlzsúfoltságot, bár ha rajta múlna, ő egy kennelben több kutyát is tartana (akik természetesen nem veszélyesek egymásra), hadd szórakoztassák egymást. Állítása szerint nem tilos ugyanis egy kennelben több kutyát tartani. „Ha jól tudom, az egyeki gyepmesteri telep is olyan, hogy igyekszik gazdásítani a kutyákat, de ha ez nem sikerül, akkor elaltatják őket. A gyepmesteri telepeken ezt így kell csinálni. Ez nem egy állatvédő vagy állatmentő hely, ahol az állatok jólétéről gondoskodnak. Itt tartják a kutyákat egy bizonyos ideig, és aztán elaltatják őket, mint az ország bármely más területén. Ezzel én nem értek egyet. Én nem szoktam altatni. De nyilván több kutya van, mint kutyára váró gazda, ezért ez benne van a pakliban.”
Miluczky Attila polgármester elmondta, hogy a hatósági ellenőrzéseket ők örömmel fogadják, és szívesen veszik, ha a szakemberek javaslatai által jobbak lehetnek. „Az viszont nincs rendjén, ha valaki azt gondolja, hogy a kiskutyák iránt érzett szeretete feljogosítja arra, hogy lejárassa a telepet és az ott dolgozókat.”
Schreiter Katalin ismét felkereste a Nébih munkatársait az iránt érdeklődve, hogy a tavaly feltárt hiányosságokat javította-e az egyeki gyepmester telep. Második látogatásunk ezen érdeklődés után nem sokkal történt, amikor mi magunk is tapasztaltunk pozitív változásokat. Például a legtöbb kennelben szabály szerint a kutyák egyedül tartózkodtak, valamint volt 14 karantén kennel, és ezeket jelezték is a kennelek rácsaira frissen laminált utasításokkal. Az első látogatásunk részleteivel egy későbbi cikkben foglalkozunk.
A felelős állattartás csak álca lenne?
A felelős állattartás népszerűsítése többször is felbukkan a gyepmesteri telep létesítésének egyik fő céljaként. Például a Hortobágyi Leader Egyesület gyepmesteri telepről szóló beszámolójában is eredményként jelzi azt, hogy a térségben kialakul a felelős állattartás. Kérdésként fogalmazódik meg: mivel segíti a felelős állattartás kialakulását az, ha az emberek háziállatainak feles szaporulatai, nem kívánt állatai a gyepmesteri telepen kötnek ki? Hangzatos valóban ez a 2 szó, de a gyakorlatban a felelős állattartás messze nem egyenlő a gyepmesteri tevékenység igénybe vételével, pláne nem segíti ez utóbbi a felelős állattartást. Az ugyanis azt jelenti, hogy felelősséget vállalok azért az állatért, aki velem él, tehát chipet kap, rendezem az oltásait, biztosítom számára a jó gazda gondosságával mindazt, amire szüksége van, és ehhez bizony az is hozzátartozik, hogy nem adom le a gyepmesteri telepen, mint megunt kutyát, és az utcára se teszem ki.
A felelős állattartás hangoztatása miatt is hat furcsán, mikor azt olvassuk, hogy Egyek nagyközség teherként élte meg a kóbor kutyák elszaporodását. Ettől a terhetől viszont úgy kívántak szabadulni, hogy építenek egy 50 millió forintos gyepmesteri telepet, mely azonban újabb kiadásokat ró a településre. Ez valójában tűzoltó munka, nem megelőzés. Miluczky Attila a 2015-ben tartott képviselő-testületi ülésen azt mondta, „egyébként nem kell attól tartani, hogy százával fogják a kutyákat hozni. Egyeken 40-50 rendezetlen sorsú kutya van.” Ennek ellentmond az a szám, amit a telep hivatalos beszámolója közöl a 2015-2018 évekkel kapcsolatban: 699 eb érkezett csak Egyekről (évről évre több).
Ha prevencióban gondolkodnának, akkor a kutyák ivartalanítását igyekeztek volna megoldani, hogy ne termelődjön újra a felesleges szaporulat, így néhány éven belül meg lehetett volna állítani a kutyadömpinget. 2018-ban a telep működése 4 415 110 forint többletbevételt eredményezett, a szuka kutyákat ehhez képest ivarosan adják örökbe, pedig ekkora „profitból” megoldható lenne az ivartalanítás finanszírozása. Rákérdeztünk Miluczky Attilánál, hogy a településen szociális rászorultság alapján, prevenciós jelleggel fognak-e ivartalanítási programot hirdetni kutyák számára, amire azt felelte, bár jó lenne, de egyelőre nem tudják megvalósítani. Odáig jutottak el, hogy bevezették az ebadót (minden kutyatartónak évente 1000 forintot kell fizetnie kutyája után), melyet az önkormányzat a gyepmesteri telep működtetésére használ fel.
És hogy mi történt a többletbevétellel? A polgármester elmondása szerint a gyepmesteri teleppel kapcsolatos pályázat megterveztetése is pénzbe kerül, az autó karbantartása (nem egyszer kellett már javítani a rossz útviszonyok miatt), nyílt nap tartása, virágosítás a gyepmesteri telep környékén. Ezeket mind finanszírozniuk kell valamiből. A dolgozóknak szeretne valamiféle anyagi elismerést is adni a munkájukért. Most legfőképpen a tartalékképzésbe megy el ez a pénz, hogy a váratlan költségeket is ki tudják fizetni. Próbálják egyébként a költségeket alacsonyan tartani, például a közmunkaprogramban készített bálákkal fűtenek - mondta a polgármester. Számunkra azonban nem érthető, hogy a gyepmesteri teleppel kapcsolatos - előbb sorolt - egyes költségeket miért nem a gyepmesteri telepnél számolják el.
Állatvédők a gyepmesteri telep kutyáiért
Bár a beszámolókban látni, hogy többek között az esztergomi Bogáncs Kutya- és Kisállatotthon Alapítvány is visz kutyákat az egyeki gyepmesteri telepről, mégis magas szám az, amiről - úgy tűnik - nincs pontos elszámolása az egyekieknek. Pálmai Andrea, az alapítvány elnöke kérdésünkre elmondta, hogy 2016 óta 213 kutyát hoztak el az egyeki telepről. Az alapítvány más gyepmesteri telepekről is hoz ki kutyákat: Miskolc, Ózd, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló, Szerep, Battonya, Hajdúböszörmény. És hogy mi alapján döntenek egy-egy kutya kihozatala mellett? „A beteg (nem fertőző), rossz állapotú kutyák, vemhesek - amennyiben el tudjuk helyezni őket és a költségvetésünk is megengedi a kezelést - előnyt élveznek.”
Miluczky Attila polgármester elmondta, hogy a tavalyi év bevételeinek köszönhetően biztosít kedvezményeket öt, a telepről rendszeresen kutyákat elszállító állatvédő szervezetnek azáltal, hogy nekik csak felárat kell fizetni egy-egy kutyáért (ami ebben az esetben 4000 forint körüli összeg). Ő így próbálja segíteni az állatvédők munkáját és minél több kutyát rajtuk keresztül gazdához juttatni.
A többek között az egyeki gyepmesteri telepről Angliába kutyákat mentő Hungary Hearts Dog Rescue munkatársa kiemelte, hogy az ott dolgozókkal könnyű együttműködni, hiszen a kutyák érdekeit nézik. Ezt az együttműködést és kedvességet mi is tapasztaltuk mindkét látogatásunkkor.
Úgy tűnik, a kóbor kutyák okozta kellemetlenségek megoldására létezik anyagi forrás mind a Máltai Szeretetszolgálatnál, mind pedig az egyeki gyepmesteri telep költségvetésében. Előbbiek már felismerték, hogy a prevenció szorgalmazása jelentheti hosszú távon a megoldást, utóbbiak viszont 4 éves működésük óta sem döntöttek mellette, hiába nő évről évre csak az Egyekről bekerülő kutyák száma. Az egyeki gyepmesteri telepen lévő kutyák húst esznek egyébként, hiszen fontosnak tartják az ott dolgozók a kutyák minőségi étkeztetését, ám többen nem élvezhetik sokáig a finom falatokat. Következő cikkünkben többek között bemutatjuk azt is, kik azok a kutyák, akik nemhogy feladták a reményt, de az soha nem is létezett számukra.
A Hungary Hearts Dog Rescue munkatársa visszavonta nyilatkozatát, nem akar szerepelni egy olyan cikkben, ami az egyeki gyepmesteri telepet rossz fényben tüntetheti fel.
(folytatása következik)
- A cikk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült. -
xxx
