Először az október 23-ai debreceni tüntetésen adhatták le szavazataikat, akik fontosnak tartották ezeket a kérdésfelvetéseket. A „7 igenes népszavazás” az aHang és az Egységes Diákfront kezdeményezésére indult el. Online és személyesen is volt lehetőség szavazni, Debrecenben például öt különböző helyszínen a nyolc nap alatt, de más Hajdú-Bihar megyei városokban is várták a személyesen szavazni akarókat: Balmazújvárosban, Berettyóújfaluban, Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson és Hajdúszoboszlón.
Hajdú-Bihar megyében összesen 1368-an szavaztak személyesen a köztéri pultoknál
Debrecen - 1176
Balmazújváros - 18
Berettyóújfalu - 35
Hajdúböszörmény - 35
Hajdúnánás - 56
Hajdúszoboszló - 48
Megnéztük, a Debrecenhez hasonló vidéki egyetemi városokban hogyan zárták a nyolcnapos szavazást.
Szegeden
több helyszínen volt lehetőség leadni a voksokat, itt dupla annyian járult a pultokhoz, mint Debrecenben:
2537.
Miskolcon,
ahol Debrecenhez hasonlóan 5 helyszínen voltak kint az önkéntesek a köztereken, szintén majdnem duplája volt a részvétel,
2213-an
mentek személyesen szavazni.
Pécsen
két helyszínre tudtak menni a voksolók, ám még itt is megelőzte a szavazók száma nemcsak Debrecent, hanem egész Hajdú-Bihar megyét is, itt
1738-an
adták le személyesen a voksaikat.
A statisztikákból az is megfigyelhető, hogy szükség van a személyes jelenlétre is, hiszen az online-felület helyett sokan ezt választották, a szavazók több mint egyharmada: 45 466 személy adta le a voksát ilyen módon, míg 69 475-en maradtak a kényelmesebb, online formánál. Országosan 114 941 személy adta le szavazatát a „7 igenes népszavazáson”.
Völgyesi Mártontól,
az aHang Hajdú-Bihar megyei koordinátorától érdeklődtünk, milyen tapasztalatokat szerzett a nyolc nap alatt. Elsőként azt hangsúlyozta, hogy több ezer emberrel tudtak beszélni az oktatásról, ami szerinte rendkívül fontos a jelenlegi helyzetben, és ezt nagy eredménynek tartják. Úgy látja, nehéz viszonyítani Debrecent a többi nagy vidéki egyetemi városhoz, hiszen itt kormánypárti vezetés van.
Szerinte az is befolyásolhatta a szavazók számát, hogy kevesen tudtak az alternatív népszavazásról, mivel anyagi okok miatt korlátozottak voltak a lehetőségeik a reklámozásra:
„nagyobb médiafigyelem esetén biztos jobban ment volna az önkéntestoborzás, és a szavazók is nagyobb számban jelentek volna meg”
– vélekedett. Más okai is lehetnek, hogy helyben miért ennyien szavaztak, azt tapasztalták ugyanis a pultoknál az önkéntesek, hogy sokan az adataikat nem merték megadni, mert féltek az esetleges későbbi retorzióktól (például tanárok, intézményvezetők, közalkalmazottak).
„Rendkívül szomorú ez a jelenség, de nem meglepő”
– mondta.
A 7 kérdés
Gazdagabb, boldogabb, sikeresebb jövőt minden gyereknek! „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány alakítson ki olyan kereteket, amely minden gyermek számára biztosítja a modern, esélyteremtő oktatást?”
Le a bosszútörvénnyel! „Egyetért-e Ön azzal, hogy széles körű egyeztetés után alkossanak az oktatásban dolgozók és a gyermekek érdekeit szolgáló szabályozást a státusztörvény helyett?”
Igazságos, szakértő kormányzást! „Egyetért-e Ön azzal, hogy az oktatásnak legyen súlya a kormányzati politikában, a magyar kormány állítson fel az oktatás teljes egészéért illetékes, felelős és önálló oktatási minisztériumot?”
Tisztességes megélhetést! „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány adjon azonnali minimum 50%-os béremelést a pedagógusoknak a pedagógushiány növekedésének megfékezése érdekében?”
A sztrájk alapjog! „Egyetért-e Ön azzal, hogy állítsák vissza a pedagógusok valódi sztrájkjogát?”
Demokráciát! „Egyetért-e Ön azzal, hogy az óvoda és az iskola közösségének legyen valós beleszólása az igazgató kiválasztásába?”
Pintér takarodj, vidd az összes haverod! „Egyetért-e Ön azzal, hogy Pintér Sándor rendőrminiszter nem alkalmas a köznevelésért felelős miniszteri tisztségre?”
