Ez a migráns nem az a migráns – Hónapok óta a vendégmunkások ügye kavarja fel a közéletet Debrecen környékén

Hajdúböszörményben többek között egy helyi munkásszállón elhelyezett török vendégmunkások miatt tartottak tüntetést civilek, Hajdúnánáson az önkormányzat georgiai dolgozókat fogadott volna, de visszavonulót fújt, Berettyóújfaluban pedig éppen a polgármester kampányol a vendégmunkások ellen. A Debrecen agglomerációjában élők közül egyesek félnek, mások szerint nem kellene idejekorán megítélni a külföldieket, van, aki pedig arra emlékeztet, a kormány eddig azt ígérte, nem hoznak be idegeneket.

2015-ben vette kezdetét a Fidesz évekig tartó, bizonyos mértékben jelenleg is folyó migrációellenes kampánya. Az év nyarán óriásplakátok lepték el Magyarországot, ezek egyikén a következő felirat állt: „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!”. A következő években azonban sorra jelentették be Debrecenben a térség gazdaságát és környezetét teljesen átalakító óriásberuházásokat. Ilyennek tekinthető a BMW autógyára mellett a CATL és az Eve Power akkumulátorgyárai, valamint az akkumulátor- és autóiparhoz kapcsolódó más létesítmények. Ezeknek a párhuzamosan zajló építkezéseknek hatalmas a munkaerőigénye, a gyárak felépítéséhez a külföldi vállalatok ezért elkezdtek az országhatáron – sőt jellemzően a kontinensen – túlról érkező vendégmunkásokat toborozni.

Épül a CATL akkumulátorgyára Debrecen és Mikepércs között
Polgár Tóth Tamás

Jól megfigyelhető azonban, hogy míg a beruházások Debrecenben összpontosulnak, az ezeknél dolgozó vendégmunkásokat a cégek jellemzően inkább az agglomeráció településein igyekeznek szétosztani. Muraközi István (Fidesz), a Debrecentől valamivel több mint 40 kilométerre fekvő Berettyóújfalu polgármestere egy november 15-én tartott közmeghallgatáson ezt azzal magyarázta, hogy ezeken a településeken olcsóbbak az ingatlanok – Debrecen egyes részein a lakásárak már évek óta vetekednek az átlagos fővárosi árszínvonallal.

Idén nyártól kezdve egyre-másra pattantak ki Hajdú-Bihar megyében helyi társadalmi és politikai konfliktusok a vendégmunkások megjelenése nyomán. Júliusban írtunk arról, hogy több tucatnyi ázsiai dolgozó él egy sárándi Kádár-kockában, augusztusban pedig arról számolt be nekünk Tímár Zoltán (Fidesz), a szomszédos Mikepércs polgármestere, hogy külföldiek lepték el a község egyik ingatlanát. A kezdeményezésére a jegyző hatósági vizsgálatot indított az ügyben.

Még folyamatban van a mikepércsi eljárás

A mikepércsi szálló fejleményeiről, valamint a vendégmunkásokkal kapcsolatos egyéb ügyekről nemrég ismét érdeklődtünk a település vezetőjétől, de a november 24-én küldött válaszában türelmet kért, mondván, a hatósági eljárás még nem zárult le, a község határába tervezett munkásszálló építéséről pedig még nincsenek biztos információk. Annyit azért elmondott, nem tud arról, hogy a fenti eset nyilvánosságra kerülése óta illegális szállót létesítettek volna Mikepércsen. Mint mondta, a továbbiakban is figyelemmel kísérik ezeket a folyamatokat.

Tímár Zoltán
Polgár Tóth Tamás

Van, ahol már demonstrációt is tartottak egy munkásszálló miatt

A falvak után aztán a városokban is egyre több ügy került elő, ezek pedig néhol kiváltották a lakosság tiltakozását is. Hajdúböszörményben október 12-én a Böszörményi Harmadik Oldal Egyesület tartott demonstrációt többek között a település nemrég épült munkásszállása, és az állításuk szerint ott lakó 70 török vendégmunkás miatt. Az eseményen Tömöri Zsolt Sándor, a szervezet elnöke azt követelte, hogy a városvezetés közöljön valós adatokat arról, pontosan hányan élnek a munkásszállón, hol foglalkoztatják őket, magyar vagy külföldi munkavállalókról van-e szó, és meddig tartózkodnak a szálláson.

Demonstráció Hajdúböszörmény főterén
Polgár Tóth Tamás

A médiából értesült az ellenzék a georgiai munkásokról

Nagyné Legény Ildikó (Fidesz), Hajdúnánás alpolgármestere szeptember 29-én jelentette be a közösségi oldalán, hogy aláírtak egy szerződést, amelynek eredményeként 143 georgiai munkavállaló érkezik majd a város munkásszállójába. „Bízom benne, hogy egy zökkenőmentes beilleszkedésük tud lenni a városban” – fogalmazott. Habár a település vezetése néhány nap múlva meggondolta magát, a helyi ellenzék október 9-ére egy lakossági fórumot hívott össze az ügyben. Erre meghívták a teljes képviselő-testületet, köztük Szólláth Tibor (Fidesz) polgármestert is, de a városvezetés nem ment el az eseményre. A fórumon Bódi Judit, az ellenzék önkormányzati frakcióvezetője kiemelte, nem hajdúnánási ügyről beszélnek, ez ugyanis a térség más településeit is érinti.

Bódi Judit a lakossági fórumon
Polgár Tóth Tamás

Bódi emlékeztetett, 2020-ban a helyi ellenzék azért nem támogatta a munkásszálló építését, mert nem értett egyet a belvárosban történő elhelyezésével. Mint mondta, az alpolgármester akkoriban arról beszélt, magyar munkavállalóknak építik a létesítményt. Bódi közölte, idén szeptember 28-án képviselő-testületi ülést tartottak Hajdúnánáson, de ott senki sem beszélt a munkásszállóról, ők is a médiából szereztek tudomást a 143 georgiai munkavállalóról. A képviselő szerint a nánásiak a közösségi médiában kifejtették az álláspontjukat: féltik a város nyugalmát és a munkahelyeket.

A politikus elmondta, október 2-án egy informális ülésen kaptak tájékoztatást a polgármestertől, aki ekkor kifejtette, a feltételek még nem teljesültek (később erre hivatkozva állt el az önkormányzat a szerződéstől). Szólláth ekkor azt is közölte, hogy a munkavállalók a debreceni BMW-gyár területén fognak dolgozni.

A hajdúnánási ellenzék október 9-ére lakossági fórumot hívott össze
Polgár Tóth Tamás

Oláh Miklós ellenzéki önkormányzati képviselő a fórumon arról beszélt, hogy a nánásiak többsége nincs ellene a munkásszállónak, de egy olyan megoldást szeretnének, amely nem ront a város közbiztonságán.

Évi 50 millió forintot reméltek

Október 18-án aztán a városvezetés is tartott egy lakossági fórumot Hajdúnánáson, ahol ugyancsak foglalkoztak a munkásszálló ügyével. Szólláth Tibor polgármester – aki az elmondása szerint egy több hónapja leszervezett családi program miatt nem tudott részt venni az ellenzéki összejövetelen – elmondta, egy 1400 négyzetméteres épületről van szó, amelyben öt kétszemélyes, öt négyszemélyes, tíz hatszemélyes és egy háromszemélyes apartmant alakítottak ki. Mint mondta, az önkormányzatnak az épület 62 millió forintba került, ehhez kaptak egy 310 millió forintos beruházási keretet. A pályázat miatt az épületet tíz évig kell munkásszállóként használniuk.

A hajdúnánási önkormányzat által összehívott lakossági fórum október 18-án
Polgár Tóth Tamás

A polgármester kifejtette, a munkásszállóból várható évi 50 millió forint nyereséget a városi fürdő téli üzemeltetésére költötték volna, de ettől az összegtől most elesnek. „Nem kívánom ezt a konfliktust tovább élezni, a város békéje érdekében azt gondolom, hogy ebből a helyzetből vissza kell lépni” – fogalmazott. Azt ígérte, az ingatlant csak magyar munkavállalóknak fogják kiadni. A polgármester megjegyezte, szerinte külön kell választani a migránsokat és a külföldi munkavállalókat. „A migránsok azok az emberek, akik a déli határon dühöngenek és lövöldözik a határőröket. Azok az emberek, akik ide érkeztek volna, dolgozni jöttek” – magyarázta.

Szólláth Tibor hangsúlyozta, a képviselő-testület tizennyolc alkalommal kapott tájékoztatást a munkásszállóról, a vendégmunkásokkal szembeni félelmekre pedig nem volt ok, az idegenrendészet ugyanis teljesen átvilágítja őket, nem lehetnek büntetett előéletűek. Mint mondta, ezek az emberek nem vették volna el a nánásiak munkáját, mert nem is ott dolgoznak majd, hanem Debrecenben. Szerinte komolyabb közbiztonsági problémát sem jelentettek volna, ezzel kapcsolatban a rendőrség véleményét is kikérték.

Szólláth megjegyezte, ők csak az önkormányzat ingatlanjaiért tudnak felelősséget vállalni, az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozóknak nem tilthatják meg, hogy vendégmunkásokat fogadjanak.

Jézushoz és a romákhoz is hasonlították a vendégmunkásokat

A polgármester szavai vegyes fogadtatásban részesültek. Az első nánási hozzászóló – aki papírból olvasta fel a mondandóját – szerint köztudott, hogy a környező országokban „gyilkolnak, lövöldöznek, asszonyokat és gyerekeket erőszakolnak”, a magyar kormány pedig azt ígérte, nem engednek be idegeneket, most „fű alatt” mégis behozzák őket. Egy másik lakos arról beszélt, örül, hogy a polgármester közbelépett a szerződés kapcsán, ugyanakkor sérelmezte, hogy tapasztalatai szerint a döntések megelőzik a lakosság tájékoztatását.

Polgár Tóth Tamás

Volt olyan felszólaló, aki szerint azokat kell befogadni, akik törvényesen érkeznek Magyarországra és dolgozni akarnak. Más pedig arról beszélt, nincs baja „a migránsnak nevezett migránsokkal” sem, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a közeli Tiszaújvárosban már voltak problémák a vendégmunkások megjelenése miatt.

Többen a romákhoz hasonlítva nevezték nemkívánatosnak a vendégmunkásokat, mondván, a cigányság sem integrálódott a többségi társadalomba az együtt töltött évszázadok alatt. Egy roma hozzászóló ezekre a megszólalásokra azt reagálta, ez olyan, mint amikor Jézust azelőtt keresztre feszítették, hogy megismerték volna. „Akár egy törvényszék, ítélkezünk, elítéljük őket. Már csak azt nem mondjuk, hogy kezdjünk el köveket dobálni” – fogalmazott.

Berettyóújfaluban a helyi politika adott sajátos színezetet a vitának

Ahogy arról a Debreciner már beszámolt, hasonló vélemények érkeztek a lakosság részéről a korábban már említett berettyóújfalui közmeghallgatáson is. Itt a helyzet pikantériáját az adja, hogy a vendégmunkásokat egy helyi nagyvállalkozó, Mezei József ingatlanjain szállásolták el, akinek az elmúlt években – információink szerint – megromlott a viszonya a Fidesszel. A vállalkozó 2022-ben az országgyűlési választásokon is elindult, független jelöltként 8,25 százalékot szerzett. Muraközi István fideszes polgármester a közmeghallgatáson többször is éreztette, nem a választókerület kormánypárti országgyűlési képviselőjét, Vitányi Istvánt, hanem Mezeit érdemes számonkérni a vendégmunkásokkal kapcsolatban. A városvezetés 150 dolgozóról tud, többségében indiaiak és moldávok. Mint mondta, az egyik ingatlanban, egy volt leánykollégiumban egy ellenőrzés során kevés zuhanyzót és hiányos bútorzatot találtak, nem volt központi fűtés sem, a munkások pedig egy parkettára helyezett villanyrezsón melegítették az ételüket. Az érvelése szerint a jelenlegi helyzet a dolgozóknak sem jó, a városvezetés azt akarja elérni, hogy Berettyóújfaluban csak ipari parkban lehessenek munkásszállók, és csak akkor, ha az ott tartózkodók helyben dolgoznak. A polgármester bejelentette, az önkormányzat konzultációt indít arról, mit szólnak a városlakók a külföldiekhez.
Berettyóújfalui közmeghallgatás november 15-én
Polgár Tóth Tamás

Több berettyóújfalui lakos azonban arra hívta fel Muraközi figyelmét, hogy a városba érkezett vendégmunkások még nem követtek el semmit, a helyieknek nincsenek velük kapcsolatban rossz tapasztalatai. „Önök istenfélő emberként pálcát törnek felettük. Azt hallom, hogy a bőrszíne, a kultúrája, meg hasonló dolgok. Azt meg sem próbálták, hogy ezeket az embereket valamilyen formában beintegrálják” – sérelmezte egy helyi férfi. A lakossági megszólalások hatására a polgármester elállt attól a tervétől, hogy a közmeghallgatás végén nyilvános szavazást tartson arról, maradhatnak-e a vendégmunkások.

Polgár Tóth Tamás

Hajdúszoboszlón már ötszáznál is többen lehetnek, Sárándon az önkormányzat inkább kivásárolja a szállásukat

Muraközi István a közmeghallgatáson arról is beszélt, hogy az információi szerint már több mint ötszáz vendégmunkást szállásoltak el a várostól északnyugatra fekvő Hajdúszoboszlón. A fürdőváros is egyike azon hajdú-bihari településeknek, ahol még a nyár folyamán robbant ki botrány a külföldi dolgozók érkezése miatt. Itt a fideszes dominanciájú városvezetés és az ellenzék is elsősorban amiatt aggódik, hogy a munkások veszélyeztethetik a turizmust. Czeglédi Gyula (független) polgármester még július végén közölte, igyekeznek elejét venni annak, hogy a szálláshelyeket munkásszállóként hasznosítsák az ingatlantulajdonosok.

Hajdúszoboszló
Polgár Tóth Tamás

Hegedüs Péter (független), Balmazújváros polgármestere október 20-án azt a tájékoztatást adta szerkesztőségünknek, hogy a város központjában felépült egy kétszáz férőhelyes épület, amely a városban terjedő hírek szerint munkásszállóként fog üzemelni. Mint mondta, a működési engedély iránti kérelmét még nem adta be a beruházó. A városvezető hangsúlyozta, álláspontja szerint másképp kell kezelni a tömegszállásokat és a dolgozói albérleteket. Két-háromszáz férőhelyes szállásokat problémásnak tartana, különösen a polgármester szerint a kormány által okozott „migránshisztéria” miatt. Arra a kérdésünkre, milyen a vendégmunkásokkal kapcsolatos közhangulat most Balmazújvárosban, Hegedüs azt válaszolta, mindenki Hajdúböszörményt és Hajdúnánást figyeli. „Szerintem ahogy kipattan bármilyen ügy, itt is forrásponton lesz minden” – fogalmazott.

Hegedüs Péter
Polgár Tóth Tamás

Októberben arról is értesültünk, hogy Sárándon állítólag konténerváros épül a község volt diszkója előtt. Dézsi András (független) polgármester október 30-án a Debrecinert arról tájékoztatta, valójában nem konténerváros épül ott, hanem egy vállalkozó depózásra használja a területet, onnan viszi a konténereket a debreceni gyárakhoz, ahol aztán tényleg munkásszállást építenek belőlük. Mint mondta, a bezárt szórakozóhely előtti terület nincs közművesítve, nincs áram és víz a helyszínen.

Az általunk korábban bemutatott sárándi üggyel kapcsolatban kifejtette, a vendégmunkásokról egyeztettek a céggel, amely egy Kádár-kockába költöztette őket, és vételi ajánlatot tettek a házra. Várják a cég döntését, amennyiben jóváhagyják, az önkormányzat megvásárolja az ingatlant, a jelenlegi tulajdonos pedig máshová viszi a munkásokat. „Érzékelik ők is, hogy nem pontosan így kellene kialakítani ezt a munkásszállószerű berendezkedést” – magyarázta.

A vendégmunkások szállása a sárándi Kádár-kockában
Polgár Tóth Tamás

Dézsi Andrástól azt is megtudtuk, hogy a lakosság jelzései alapján az eladó ingatlanok után élénken érdeklődnek az ingatlanforgalmazó cégek, amelyek mögött akár a Debrecenben megjelent kínai beruházók is állhatnak. A polgármester úgy véli, egy ingatlanvásárlási tendencia kezd beindulni a községben, a lakosság azonban rendszerint tájékoztatja a fejleményekről az önkormányzatot.

Az építkezések jelentős része még hátravan

Láthatjuk, hogy Hajdú-Bihar megyében már most is felkavarták a helyi közéletet a debreceni beruházásokkal együtt érkező vendégmunkások, ez azonban sok tekintetben csak a kezdet. Egyrészt az önkormányzati választások közeledésével a politikai szereplők még inkább érdeküknek tekinthetik az ilyen ügyek tematizálását, másrészt a megyeszékhelyre bejelentett beruházások építése még évek múlva is zajlani fog. Habár a BMW-gyár a tervek szerint 2024 őszén már üzemel, az Eve Power-akkumulátorgyár építése csak ezután kezdődik, de a CATL második és harmadik ütemét is csak a következő években fogják megvalósítani. Már amennyiben nem alakul ki addigra olyan fokú lakossági tiltakozás, amely esetleg keresztbe húzhatja a kínai beruházók számításait. Ez azonban az utóbbi hónapok fejleményeit, vagyis az üzemeknek egymás után kiadott engedélyeket és a csökkenő létszámú debreceni demonstrációkat elnézve jelenleg rendkívül valószínűtlennek látszik.

Közmeghallgatás Debrecenben január 9-én
Miklovicz-Nyikos Mónika

Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere november 20-án egy kampányrendezvényen arról beszélt, a vendégmunkások senkitől sem veszik el a munkát, csak az építkezéseken számítanak rájuk, a termelésben nem fognak részt venni.

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.