Átengedte a Kúria az LMP népszavazási kezdeményezését a kiemelt beruházásokról szóló törvény visszavonásáról

Csárdi Antal, a párt országgyűlési frakcióvezető-helyettese szerint a magyar állampolgárok most eldönthetik, akarják-e, hogy Magyarország „akkumulátorgyarmattá” váljon. A referendum kiírásához a kezdeményezőnek 200 ezer érvényes aláírást kell összegyűjtenie 120 napon belül.
Koppányi Szabolcs
Átengedte a Kúria az LMP népszavazási kérdését a kiemelt beruházásokról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről – jelentette be Csárdi Antal, a párt frakcióvezető-helyettese egy ma, november 28-án tartott sajtótájékoztatón.

Az LMP kérdése így hangzik:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvényt?”

Ahogy arról korábban mi is írtunk, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) augusztusban többek között arra hivatkozva utasította el a kérdés hitelesítését, hogy az LMP akkumulátorgyár-ellenes kampánya miatt a választók úgy gondolhatnák, a referendummal megakadályozhatók a folyamatban lévő akkumulátorgyár-beruházások.

A népszavazás kiírásához az LMP-nek kétszázezer érvényes aláírást kell összegyűjtenie, erre az ívek átvételétől számítva 120 nap áll a rendelkezésükre.

Csárdi Antal a sajtótájékoztatón arról beszélt, a szóban forgó törvény lehetővé teszi, hogy a nagyberuházások a helyiek tudomása nélkül valósuljanak meg, minden jogszabályt és korlátozást megkerülve. A képviselő hangsúlyozta, ez a törvény engedi meg azt is, hogy a kormány az emberek feje fölött döntsön akkumulátorgyárak építéséről. A politikus közölte, az aláírásgyűjtésben számítanak minden párt, civil szervezet és magánszemély közreműködésére. Az LMP szerint a népszavazás megálljt parancsolhat a Fidesz gazdasági túlhatalmának, valamint lehetővé teszi, hogy a magyar állampolgárok eldönthessék, akarják-e, hogy Magyarország „akkumulátorgyarmattá” váljon, és megőrzik-e személyes szuverenitásukat a kormánnyal szemben.

Valószínűleg csak az önkormányzati és európai parlamenti választás után lehet népszavazás

Csárdi a Debreciner kérdésére elmondta, a Kúria döntését 8 napon belül még meg lehet támadni az Alkotmánybíróságon, amennyiben ez idő alatt panasz érkezik be, a testületnek további 30 napja van döntést hozni az ügyben. Ezt követően lehet felvenni az aláírásgyűjtő íveket.

A képviselő elmondta, a gyűjtéssel kapcsolatban még nem voltak konkrét tárgyalásaik. A Kúria döntése várhatóan holnap, a Magyar Közlönyben való megjelenésével válik jogerőssé, ezt követően veszik fel a kapcsolatot az összes ellenzéki párttal és a civil szervezetekkel.

A kétszázezer aláírást 2024. március végéig szeretnék összegyűjteni. Arra a kérdésünkre, hogy a június 9-i önkormányzati és európai uniós választások előtt meg lehet-e még tartani a népszavazást, Csárdi azt felelte, a referendumot a fenti szándékuk teljesülése esetén is csak a voksolás után lehet megrendezni. Mint mondta, amennyiben március végéig nem sikerülne összegyűjteniük a szükséges számú aláírást, a gyűjtést a kampányidőszak miatt meg kell szakítaniuk, és később folytathatják azt.

A Fudan Egyetem és az álláskeresési járulék ügyében egy sikeres aláírásgyűjtés sem volt elég a népszavazáshoz

Emlékezetes, 2021-ben az ellenzék hasonló időpontban, decemberben kezdhetett népszavazási aláírásgyűjtésbe Karácsony Gergely budapesti főpolgármester kezdeményezésére a Fudan Egyetem magyarországi campusáról és az álláskeresési járulék 270 napra bővítéséről. Akkor az ilyen kampányoknak általában nem kedvező karácsonyi időszak ellenére az aláírásgyűjtés sikeres volt, mégsem tartottak népszavazást, mivel az Alkotmánybíróság a következő év májusában Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a kezdeményezést.

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.