Elkészült a Civaqua-program első üteme, de a debreceni Nagyerdő és az erdőspusztai tavak megmentése még távolinak tűnik

A fideszes városvezetés úgy felbátorodott, hogy három sikertelen próbálkozás után ismét nekifutnak egy nemzetközi cím megpályázásának. Ezúttal Európa Zöld Fővárosa lenne a gazdaságát az autó- és akkumulátoriparra építő Debrecen. Papp László polgármester korábban azt mondta, politikai felelősséget vállal azért, hogy a város környezetének vízellátását javító program 2027 végéig elkészüljön, de egyelőre még forrás sincs a folytatásra.

November 28-án adták át Debrecenben a Civaqua-program első ütemét. A Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül a városba, azon belül is a Tócó-patakba vezető vízügyi beruházás bruttó 16 milliárd forintból, európai uniós támogatás felhasználásával valósult meg – számolt be a fejleményekről Debrecen városfejlesztési honlapja.

Csőfektetési munkálatok 2022 szeptemberében
NT

Már megvannak a tervek a folytatásra

Az eseményen Papp László (Fidesz) polgármester közölte, dolgoznak a további ütemek tervezésén, az elsősorban mezőgazdasági célokat szolgáló első ütem után ezek jelentenének ugyanis megoldást az évtizedek óta kiszáradóban lévő Nagyerdő és az erdőspusztai tavak vízpótlására. Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója erről azt mondta, a második, Nagyerdőig tartó ütem már engedélyezési tervekkel, a harmadik, a tavak feltöltésére szolgáló ütem pedig tanulmánytervvel rendelkezik. Mint mondta, úgy véli, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (Kehop Plusz) lesznek források a program folytatásához.

Papp László polgármester november 28-án
d2030.hu

Szegi Attila, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) képviseletében az átadáson kifejtette, egy 15 kilométeres vízvezetéket fektettek le, valamint egy kiegyenlítő tározót, a Tócón vízvisszatartó műtárgyakat, a Vezér utcánál pedig egy tározót építettek. Ezenkívül fejlesztették a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer Balmazújváros melletti szivattyútelepét. Az itt üzembe állított szivattyú másodpercenként 1275 liter vizet képes mozgatni.

Ugyanezen a napon Zöld Őrváros címmel rendeztek konferenciát a Csokonai Fórumban, ahol az önkormányzat hivatalos honlapjának beszámolója szerint elhangzott, hogy a városvezetés három sikertelen nemzetközi kulturális pályázat (kétszer az Európa Kulturális Fővárosa, egyszer az Unesco Irodalom Városa cím elnyerésével próbálkoztak pozitív eredmény nélkül) után most szerencsét próbál a környezetvédelem területén is, és megpályázza az Európa Zöld Fővárosa címet.

A november 28-i konferencián mondta azt a beszámoló alapján Láng István, hogy Debrecen „egy magasan fekvő terület”, amelynek vízgazdálkodása sokkal jobban függ a helyi, mint a nagy folyami vízgyűjtőktől.

Lehet egy gazdaságát autó- és akkumulátorgyárakra építő város a kontinens zöld szíve?

Az Európa Zöld Fővárosa címet eddig az alábbi települések kapták meg:

2010 Stockholm (Svédország)
2011 Hamburg (Németország)
2012 Vitoria-Gasteiz (Spanyolország)
2013 Nantes (Franciaország)
2014 Koppenhága (Dánia)
2015 Bristol (Egyesült Királyság)
2016 Ljubljana (Szlovénia)
2017 Essen (Németország)
2018 Nijmegen (Hollandia)
2019 Oslo (Norvégia)
2020 Lisszabon (Portugália)
2021 Lahti (Finnország)
2022 Grenoble (Franciaország)
2023 Tallin (Észtország)
2024 Valencia (Spanyolország)
2025 Vilnius (Litvánia)

Mivel 2026 a legkorábbi év, amikor Debrecen az Európa Zöld Fővárosa címet viselheti, ezért a siker esetén az a különös helyzet állna elő, hogy egy olyan település mondhatná magát a kontinens zöld szívének, amelyben ekkorra már a BMW 400 hektáros autógyára mellett két akkumulátorgyár, a CATL és az Eve Power, valamint ezek számos beszállítója is üzemelne, együttesen nyilvánvalóan jelentős környezeti terhelést okozva.

Hogyan tartja be a vállalását Papp László források nélkül?

A Civaqua-program teljes megvalósításának szükségességét tekintve konszenzus van a Fidesz és az ellenzék között, az elmúlt években a témában az ellenzéki térfélen leghangosabb Momentum is leginkább a projekt felgyorsításáért kampányolt. A párt helyi önkormányzati képviselője, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Nép Pártján közös polgármesterjelöltje, Mándi László nyújtotta be 2021-ben azt a közgyűlési előterjesztést, amely alapján az önkormányzat kinyilvánította volna a szándékát a 2024. december 31-ig történő teljes megvalósításra. Habár ebbe a városvezetés nem volt hajlandó belemenni, a Fidesz módosítójával végül elfogadtak egy olyan határozatot, amely kimondta, 2027. december 31-ig „sor kerülhet” a Civaqua II. a. és II. b. ütemének kivitelezésére. Papp László polgármester ugyanekkor közölte: politikai felelősséget vállal a program megvalósításáért.

Az első ütem ünneplése november 28-án
facebook.com/drpappl

Tekintve, hogy a határozatban említett két ütem közül még egyiknek sem kezdődött el a kivitelezése, egyelőre erősen kérdésesnek tűnik, hogy tartható-e a városvezetés által meghatározott határidő. Már csak azért is így van ez, mert ha hihetünk Láng István OVF-főigazgató szavainak, egyelőre forrás sincs a beruházásokra. Az általa említett Kehop Plusz program forráskeretének 55 százalékát az Európai Bizottság kezdeményezésére ugyanis a jogállam sérülése miatt befagyasztották, és egyáltalán nem biztos, hogy Magyarország a következő néhány hónapban hozzájut ezekhez az uniós pénzekhez.

Márpedig ha Papp László tartani akarja magát a vállalásához, a Civaqua második és harmadik ütemének addigra be nem fejezése esetén legkésőbb 2027. december 31-én vissza kellene adnia a polgármesteri mandátumát – feltéve persze, ha egyáltalán hivatalban lesz még a 2024 őszén lejáró önkormányzati ciklust követően.

Vizsgálatot kezdeményezett a Párbeszéd, a DK szerint a „nagy semmi” valósult meg

Az elmúlt egy évben többször is jelentek meg szóbeszédek arról, hogy a Civaqua első ütemét valójában nem környezetvédelmi céllal, hanem a nagy vízigényű akkumulátorgyár-beruházások miatt valósítják meg, ezt azonban a kormány és a városvezetés mellett a vízügyi szakemberek is többször cáfolták már. Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője és EP-listavezetője idén márciusban panasszal fordult az Európai Bizottsághoz a CATL-akkugyár ügyében, többek között azért is, mert az álláspontja szerint az üzem vízkivétele miatt megkérdőjeleződhet a Civaqua-program vízbázis-rehabilitációjának sikeressége. A politikus augusztusban arról számolt be, hogy a Bizottság elkezdte a panaszában foglaltak kivizsgálását.

Csőfektetési munkálatok 2022 szeptemberében
NT

„Civaqua – az elhazudott vízügyi beruházás” címmel tett közzé egy bejegyzést a DK debreceni szervezete a párt Facebook-oldalán december 2-án, amelyben reagáltak az első ütem befejezésére. A végrehajtott beruházást „nagy semminek” nevezték, mondván, abból minden lényeges programelem hiányzik. Az ellenzéki párt egy józsai és egy Debrecen északi határába tervezett víztározót, az északi irányból történő „elővízbetáplálást”, a Nagyerdő és az erdőspusztai tavak vízpótlását, valamint az öntözhető mezőgazdasági területek növelését hiányolja a projektből. „Az európai uniós forrásból megvalósult vízpótlás nyilvánvalóan az akkumulátorgyárak érdekeit szolgálja, köze sincs a Civaqua-program eredeti céljaihoz” – írták.

Ahogy fentebb írtuk, a Nagyerdő és az erdőspusztai tavak vízellátásának javítását eleve a későbbi ütemekre ígérték. Papp László polgármester és Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke korábban arról nyilatkoztak, hogy az öntözésre szánt vizet is a későbbi ütemekben fogják eljuttatni Debrecen környékére. Ahogy arról még 2022-ben beszámoltunk, a Civaqua második ütemének környezetvédelmi engedélyében az olvasható, hogy a teljes program megvalósulása után összesen évente 38,6 millió köbméter vizet fognak szállítani a Keleti-főcsatornából Debrecenbe, ennek a döntő részét kapja a mezőgazdaság, 33,8 millió köbmétert ugyanis öntözésre szánnak. A Nagyerdő vízpótlására évi 2 millió köbméter, az erdőspusztai tavaknak pedig évi 1,7 millió köbmétert juttatnának. A Tócó-patak első ütemben megvalósított vízfrissítésére „csak” évi 1,1 millió köbmétert terveztek.

Amennyiben ezek a számok és a korábbi nyilatkozatok helytállók, akkor a teljes Civaqua-program során tervezett vízmennyiségnek eddig mindössze kevesebb mint a 3 százalékát hozták el Debrecenbe. Persze lehetséges, hogy a további ütemekben érkező vízmennyiséget az első ütem fejlesztései miatt már könnyebb lesz célba juttatni. A program tényleges eredményeivel, az azt érő kritikákkal és a várható folytatással kapcsolatban levélben kerestük az OVF-et, a Tiviziget, a Belügyminisztériumot és Papp László polgármestert is. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Ez a cikk a „Szabad oldal” kezdeményezés részeként jelent meg, együttműködésben a Szabad Európával.

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.