Huszonöt debreceni épületnek adnának helyi védelmet, de a civilek hiányolják a koncepciót – Közgyűlés lesz Debrecenben

Eközben önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokon adna túl a városvezetés.
Ülésezik Debrecen önkormányzatának közgyűlés
Koppányi Szabolcs

Január 25-én délelőtt 9 órától, a Kölcsey Központban tartja idei első ülését Debrecen közgyűlése. 14 napirendi pontot hirdettek meg, ezek közül 13-at nyilvánosan tárgyalnak, bármely magyar állampolgár részt vehet rajtuk. Az alábbiakban az előterjesztések közül ismertetjük az előzetesen érdekesebbnek tűnőket.

Városkártyával utazhatnak ingyenesen a tizennégy év alattiak

Január 9-én mi is beszámoltunk arról, hogy Papp László (Fidesz) polgármester egy Lázár János építési és közlekedési miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón bejelentette, ingyenessé teszik a DKV használatát a 14 év alattiak számára. A városvezető erről szóló közgyűlési előterjesztése szerint a szolgáltatást a most bevezetendő Junior Debrecen Városkártyával vehetik igénybe a debreceni iskolába járó diákok – azok is, akiknek a bejelentett lakcíme más településre szól. Az első kártya ingyenes, a pótlásáért vagy cseréjéért azonban már díjat számolnak fel.

Polgár Tóth Tamás

Papp javaslata alapján a tanulók annak a tanévnek az utolsó napjáig (augusztus 31-ig) vehetik igénybe díjmentesen a személyszállítást, amelyben betöltik a tizennegyedik életévüket. A polgármester előterjesztése úgy számol, 2024-ben az intézkedés 18 millió forint többletterhet jelent a költségvetésnek.

Egyetlen épület nem képvisel települési arculatot

Gábor István főépítész előterjesztésére módosítani fogják a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletet, ezáltal az alábbi huszonöt ingatlant helyeznek helyi egyedi védelem alá:

1. Arany János utca 34. (hrsz.: 9144)
2. Attila tér 4. (hrsz.: 6382)
3. Bajcsy-Zsilinszky utca 42. (hrsz.: 8685)
4. Bethlen utca 16. (hrsz.: 8270)
5. Burgundia utca 3/A. (hrsz.: 8464)
6. Burgundia utca 3/B. (hrsz.: 8463)
7. Csapó utca 17-19. (hrsz.: 8471/1)
8. Csapó utca 22. (hrsz.: 8430)
9. Csapó utca 24. (hrsz.: 8436)
10. Darabos utca 59. (hrsz.: 7658)
11. Egymalom utca 7. (hrsz.: 7558)
12. Egymalom utca 8. (hrsz.: 7547)
13. Hatvan utca 32. (hrsz. 8556)
14. Lorántffy utca 19. (hrsz.: 6777)
15. Lorántffy utca 40. (hrsz.: 6769)
16. Mester utca 33. (hrsz.: 7800/1)
17. Mester utca 35. (hrsz.: 7801)
18. Rákóczi utca 50. (hrsz.: 7546)
19. Széchenyi utca 19. (hrsz.: 8757)
20. Széchenyi utca 21. (hrsz.: 8759)
21. Széchenyi utca 23. (hrsz.: 8760)
22. Széchenyi utca 25. (hrsz.: 8761)
23. Varga utca 14. (hrsz.: 9746)
24. Varga utca 16. (hrsz.: 9745/1)
25. Varga utca 17. (hrsz.: 9726)

Az előterjesztésről megkérdeztük A cívisházakért csoportot, ahonnan Szakács Beáta építőmérnök, a csoport egyik alapítója válaszolt az érdeklődésünkre. Mint írta, úgy tudják, a városvezetés összesen negyvenhét belvárosi ingatlant tervez védelem alá vonni. Kifejtette, a helyi építészeti örökség részét képező elemekről értékleltárat kell készíteni, a város pedig most igyekszik pótolni az ezt illető harmincéves elmaradását. Megjegyezte, a legtöbb esetben a homlokzati elemeket helyezik védelem alá, nem az egész épületet.

Polgár Tóth Tamás

A civilek számára nem egyértelmű, hogy milyen módon választották ki az érintett épületeket, szerintük ugyanis nem fedezhető fel ezzel kapcsolatos koncepció, az önkormányzat honlapján megtalálható szabályozási tervben is elszórtan szerepelnek az ingatlanok. „Egy épület önmagában nem képvisel(het) települési arculatot” – hangsúlyozták.

Szakács Beáta arra is kitért, egy építészeti örökségen tervezett bármilyen építési vagy bontási tevékenységgel kapcsolatos eljárás előtt szakmai konzultációt kell lefolytatni, ez pedig feszültségeket fog okozni, újabb terheket ró a tulajdonosokra, rosszabb esetben az épületek további erodálásához is vezethet. Mint írta, a helyi védelemnek ezért csak akkor van értelme, ha a város idei költségvetésében elkülönítenek egy összeget a felsorolt épületek felújítására is.

A cívisházakért csoport több kérdést is megfogalmazott Gábor István főépítésznek. Többek között arra kíváncsiak, hogy amennyiben az önkormányzatnak van településképi víziója, mi akadálya van annak, hogy készítsen vagy készíttessen ehhez illeszkedő építészeti koncepciót, amely tartalmazná az önkormányzat településképi elképzeléseit. A csoport szerint ezzel egyrészt magasabb értékesítési árat lehetne elérni, másrészt könnyebb lenne érvényesíteni a településképi víziót.

Túladna az önkormányzat ingatlanjain a városvezetés

A közgyűlés ismét szavazni fog egyes önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok értékesítéséről. Szilágyi Ferenc, a polgármesteri hivatal vagyonkezelési osztályának vezetője az előterjesztője annak a javaslatnak, amely szerint a Hadházi út 6. szám alatti 1940 négyzetméteres ingatlant (amelyen hét 35 négyzetméteres és 40 négyzetméteres lakás található) árverésre bocsátanák 147,85 millió forintos (72 211 forint/négyzetméter) áfamentes induló licitáron, miután korábban 173,25 millió forintért nem tudták azt eladni.

Ugyancsak Szilágyi Ferenc a gazdája annak a kezdeményezésnek, amely szerint a Széchenyi utcán egy helyi védelem alatt álló ingatlan 2669 négyzetméteres telekrészét tizenegy albetéttel 254,9 millió forintért pályázat útján értékesítenének.

Szintén a vagyonkezelési osztályvezető előterjesztésére huszonhét asztali számítógépet, ugyanennyi monitort, valamint hat darab interaktív kijelzőt adna az önkormányzat ingyen a Debreceni Megtestesülés Plébániának. Az előterjesztés szerint a számítógépek és monitorok bekerülési költsége bruttó 4,7 millió forint volt, a nyilvántartási értéke viszont nulla forint. Az interaktív kijelzők bekerülési költsége bruttó 4,09 millió forint volt, a nettó nyilvántartási értékük pontosan ugyanennyi – ha nem került hiba a dokumentumba.

A közgyűlésen a Debreciner munkatársai is ott lesznek, a történtekről részletesen beszámolunk az olvasóinknak.

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.