Lesznek-e mérgező anyagok a debreceni vízben? – Még nincs ítélet a CATL-akkumulátorgyár környezethasználati engedélyéről

Az üzem működésének megkezdése előtt megvizsgálják a szennyvizet. Azt a határértéket szabják meg a magzatkárosító NMP oldószernek, amilyen koncentrátumot mérnek a szennyvízben az üzem működésének megkezdése előtt. Az MSZP és a Momentum szerint továbbra sem tudni, hogy a hatóság képes lesz-e megvédeni a város lakosságát a mérgező anyagoktól.
Bírósági tárgyalás a CATL ügyében – Debrecen, 2024. január 25.
Polgár Tóth Tamás

Január 25-én délelőtt tartották a Debrecen déli gazdasági övezetében akkumulátorgyárat építő CATL vállalat egységes környezethasználati engedélyezési eljárásával kapcsolatos második tárgyalást a Debreceni Törvényszéken. A környezetvédelmi hatóságként eljáró Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatallal és a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal szemben Moczok Gyula, az MSZP korábbi választókerületi elnöke, valamint a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) és a Vigyázzunk Életet Adó Vizeinkre Egyesület volt és jelenlegi tagjai indítottak kereseteket, amelyeket a bíróság előzetesen összevont. Az eljárásba alperes érdekeltként magát a CATL-t is bevonták. Másodrendű felperesi érdekeltként idézték a Védegylet ügyvédjét is, de nem ment el a tárgyalásra. A szervezet felperesként adott be korábban keresetet, de a törvényszék ezt elutasította. Fellebbeztek, az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla fog dönteni.

Az alperesek és az alperesi érdekelt képviselői, valamint a hallgatóságból ketten – akikről később kiderült, hogy a kormányhivatal dolgozói – nem járultak hozzá, hogy róluk kép- és hangfelvételeket készítsenek.

Polgár Tóth Tamás

A Moczok Gyulát képviselő Litresits András ügyvéd kifejtette, álláspontjuk szerint a kormányhivatal nem végzett az eljárás során tényleges környezeti hatásvizsgálatot az akkumulátorgyárral kapcsolatban. Az ügyvéd visszautasította a CATL beadványában írtakat, miszerint az előző tárgyaláson Litresits semmilyen módon nem támasztotta alá, hogy probléma lett volna a cég egyik meghatalmazásával (amely nélkül a felperes szerint már kérelmezni sem lehetett volna az engedélyezési eljárást).

Ha találnak NMP-t a debreceni szennyvízben, akkor az lesz a határérték

Halász Árpád, a civil szervezetek volt és jelenlegi tagjait képviselő ügyvéd szerint az alperesek könnyelműen kezelik az akkumulátorgyártás során használt súlyosan környezetszennyező, magzatkárosító hatású NMP oldószer ügyét. Feltette a kérdést, miért nem írja elő a kormányhivatal olyan technológia alkalmazását, amely használatával az oldószer egyáltalán nem kerülhetne be a szennyvízbe. Halász szerint a határozat vonatkozó pontja jogszabálysértő.

Polgár Tóth Tamás

Hajduné Kovács Mária Mónika kamarai jogtanácsos (egyben a kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályvezetője), a kormányhivatal jogi képviselője erre úgy reagált, a CATL azzal teljesíti az elérhető legjobb technológia alkalmazására vonatkozó követelményeket, hogy NMP-regenerálást végez, ennek a módját pedig már nem határozzák meg a jogszabályok. A másodrendű alperest képviselő Katona Eszter kamarai jogtanácsos kifejtette, egy vízjogi engedélyezési eljárás során fogják megvizsgálni, hogy a CATL által alkalmazott technológia alkalmas-e a szennyvíz megfelelő tisztítására. Kifejtette, a CATL a szennyvíz-előkezelő létesítése előtt végez vízvizsgálatot, ennek alapján fogják meghatározni többek között az NMP-oldószer határértékét is.

Szászi Ádám, a bírói tanács elnöke felvetette, hogy elvileg azt kellene tudniuk kimutatni, hogy nincs NMP a debreceni szennyvízben. Katona Eszter előbb igennel válaszolt, később azonban arról beszélt, mivel még nem vizsgálták az anyag jelenlétét, ezért ezt egyelőre nem lehet kijelenteni. Megjegyezte továbbá, két külön vizsgálat lesz: a felszín alatti vizek és a szennyvíz vizsgálata.

Polgár Tóth Tamás

A kérdés kitárgyalása során a másodrendű alperes kérésére a bíróság szót adott a katasztrófavédelem egyik dolgozójának, aki a hallgatóság soraiban foglalt helyet. Ő kifejtette, ha a debreceni közcsatornában a vizsgálat során NMP-t találnak, akkor a kimutatott koncentráció lesz a CATL által betartandó határérték. Mint mondta, nagy valószínűség szerint nincs ilyen oldószer a szennyvízben, de a gyárat csak arra kötelezhetik, hogy ne növelje a kimutatott értéket. Hozzátette, amennyiben a vízjogi vizsgálat során kiderül, hogy a CATL nem tudja megfelelő mértékben kiszűrni a szennyező anyagokat, a cég nem fogja megkapni az engedélyt.

Halász Árpád ügyvéd megjegyezte, nem ért egyet azzal, hogy a hallgatóság hozzászól a tárgyaláshoz, elvileg ugyanis az alperesek képviselőinek kellene felkészülten érkezniük. „Önök közpénzből vannak finanszírozva, talán elvárható lenne, hogy a tárgyalásra felkészüljenek” – szúrt oda.

Polgár Tóth Tamás

Még nem lehet ítéletet hirdetni

Szászi Ádám tanácselnök több mint három óra elteltével bejelentette a tárgyalás elnapolását. Azzal érvelt, hogy addig nem lehet ítéletet hirdetni, amíg a Védegylet fellebbezéséről nem dönt a Fővárosi Ítélőtábla. Amennyiben a civileknek adnak ugyanis igazat, biztosítani kell a részvételüket ebben az eljárásban.

Nem tudni, a hatóságok meg tudják-e védeni a lakosságot – véli az MSZP és a Momentum

A tárgyalást követően közös sajtótájékoztatót tartott Komjáthi Imre országgyűlési képviselő, az MSZP társelnöke, Mándi László, a Momentum debreceni önkormányzati képviselője, az Összefogás a Cívisvárosért polgármesterjelöltje, valamint a felperesek ügyvédjei.

Polgár Tóth Tamás

Komjáthi úgy fogalmazott, a tárgyalás után több kérdés is nyitva maradt, ezek közül a legfontosabb, hogy kinek az érdekei számítanak: a magyar emberek vagy egy külföldi nagyvállalat érdekei. A politikus megjegyezte, láttunk már olyat, hogy politikai nyomásgyakorlás miatt felrobbant egy atomreaktor. Mint mondta, azt sem tudni egyelőre, hogy jelen lesz-e a szennyvízcsatornában a környezetkárosító NMP oldószer. A képviselő felháborítónak nevezte, hogy a legfelkészültebb az alperesek részéről egy olyan munkavállaló volt, aki hallgatóságként vett részt a tárgyaláson.

Mándi László is arról beszélt, a legnagyobb probléma, hogy még arra sem válaszolnak egyértelműen a hatóságok, lesz-e mérgező anyag a debreceni vízben, meg tudják-e védeni a debrecenieket ezektől az anyagoktól. A politikus kifogásolta továbbá, hogy még mindig tartanak a tárgyalások, miközben már gőzerővel épül a gyár, és folyamatosan jelentik be az újabb üzemeket. A képviselő figyelmeztetett továbbá, polgármesteri hatáskörként ivóvízkorlátozást lehet elrendelni a gyárak vízellátásának biztosítására, ezért is fontos a június 9-i önkormányzati választás, ahol a debreceniek leválthatják a multinacionális cégeket kiszolgáló rendszert.

A Momentum vizsgálja a jogi lehetőségeket más beruházások megtámadására

Megkérdeztük a politikusoktól, hogy az MSZP és a Momentum tervezi-e más, az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó debreceni beruházások bírósági megtámadását is (közvetlenül nem tehetik ezt meg, de civil felperesekkel tudnak együttműködni, ahogy ez a jelenlegi perben is történik). Komjáthi Imre úgy felelt, minden parlamenti és azon kívüli eszközt igénybe vesznek a magyar emberek érdekében. Megemlítette, hogy az MSZP egy országgyűlési határozatban javasolta, hogy lakott terület 12 kilométeres körzetében ne lehessen akkumulátorgyárat létesíteni helyi népszavazás nélkül, továbbá ne építhessenek ilyen üzemeket 25 aranykorona fölötti értékű termőföldön.

Polgár Tóth Tamás

Mándi László a Debrecinernek elmondta, a szabályozás szigorítására, valamint egy európai környezetvédelmi hatóság létrehozására van szükség, a kérdésünkre válaszolva pedig úgy fogalmazott, vizsgálják a jogi lehetőségeket az adott beruházásokra vonatkozóan. Mint mondta, ha van olyan leendő felperes, aki megkeresi őket, akkor próbálnak neki jogi segítséget nyújtani.

Az ügy előzményeiről ebben a cikkünkben olvashatnak.

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.