Hajdúszoboszlón járt a Debreciner

Nyílt szerkesztőségi ülést tartott újságunk a városban 2023. november 23-án azért, hogy feltérképezze a helyi problémákat, ügyeket, témákat.
Budai Péter

Az eseményt egy kutatásunk előzte meg, szoboszlóiakat kérdeztünk arról, mit gondolnak pozitívumnak és mit látnak gondnak a városban.

Porcsin Zsolt, a lap főszerkesztője köszöntőjében elmondta, a Debreciner célja, hogy témák terén gazdagítjuk a lap kínálatát azzal is, hogy lokálisan terjeszkedünk a Debrecen környéki településeken. Ezt a problémák feltárása mellett egy tudósítópályázat kiírásával is igyekszik biztosítani, amelyre várjuk a jelentkezéseket. A főszerkesztő elmondta, a hajdúszoboszlói kihelyezett szerkesztőségi ülés azért is különleges, mert ez az első Debrecenen kívüli esemény a Debreciner szervezésében.

Első témaként arról volt szó, hogy mennyire áll egy lábon a város gazdasága. Ennek kapcsán többen kifejtették, a turizmus, amely Hajdúszoboszló stabilitását sokáig biztosította, most megingani látszik a közelben épülő akkumulátorgyár miatt. A résztvevők felelevenítették azt a rémhírterjesztési ügyet is, amikor többen azt híresztelték a közösségi hálón is, hogy egy helyi lakost vendégmunkások megerőszakoltak, egy másikat súlyosan bántalmaztak. Ez a történés rámutatott a helyi nyilvánosság hiányosságaira is, a helyiek kifejtették, nem igazán vannak stabil tájékozódási pontok a városban, olyan médiumok, amelyeket követhetnének azért, hogy hiteles információkat kapjanak. Így ennek a rémhírnek a terjedése is leginkább Facebook-csoportokban, bejegyzések nyomán történt, ez a tendencia pedig alapvetően jellemző a helyi nyilvánosság struktúráját. A helyiek elmondták, Hajdúszoboszló mindig is befogadó városnak számított a turisták folyamatos érkezése miatt, de a vendégmunkások mostanában tapasztalható érkezése - úgy tűnik - bizalmatlanságot ébreszt a lakosokban, bár a jelenlévők beszámolói alapján a vendégmunkások nem zavarják közvetlenül a lakók életét, nincs velük konkrét probléma. Csupán a jelenlétük az, ami aggodalomra ad okot, hiszen tartanak tőle, hogy ez hosszú távon rossz hatást gyakorol majd a város idegenforgalmára.

Budai Péter

Több olyan helyi problémát azonosítottak a jelenlévők, amelyek országos szinten is érzékelhető, látható hiányosságok. A lakosok arra panaszkodtak, hogy kevés olyan potenciális vezető van a településen, akiben lenne lehetőség arra, hogy összefogja a közösséget, jó ügyek mellé álljon vagy képviselje a lakosságot a nyilvánosság erejével vagy jogi eszközökkel, amikor szükség van rá.

A helyiek elmondták, a település mindig is büszke volt az egészségügyi ellátására, az 1980-as években építették ki a helyi járóbeteg ellátás rendszerét, valamint a hajdúszoboszlói egészségházat, ami egészen a járványidőszakig, addig amíg nem változott meg az egészségügy finanszírozása, jól működött és nyereséges volt. Jelenleg a Járóbeteg-Ellátó Centrum jelentős pénzügyi hiánnyal küzd, 2021-ben pedig a vezetőváltás híre nagy port kavart a helyiek és az egészségházban dolgozók körében. Sürgős problémaként jelölték meg a négyes út kérdését is a jelenlévők, a köznyelvben halálútként is emlegetett szakasz folyamatosan balesetek helyszíne, miközben kevés anyagi ráfordítással, kétszer két sávosítással és egy szalagkorlát kihelyezésével orvosolható lenne e gond, mégis úgy tűnik, nincs politikai akarat ennek a problémának a megoldására.

A debreceni Aquaticum megépítése kapcsán úgy vélték a résztvevők, hogy hosszabb távon rossz hatást gyakorolhat a hajdúszoboszlói turizmusra, bár Hajdúszoboszlón van Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, a vendégmunkások megjelenésével a helyiek tartanak tőle, hogy azok a turisták, akik korában szívesen érkeztek a városba, elmaradnak majd, vagy inkább a közeli, hasonló felszereltségű és hasonló szolgáltatásokat kínáló debreceni fürdőt választják.

Előzmény:

- Beszéljünk Hajdúszoboszlóról!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.