800

Üss vagy fuss! - A szegregátumokban élő emberek viselkedésmintáiról (nyolcadik rész)

Ha az ismeretlentől való félelem keveredik a szegregátumi lét megszokott viselkedésmintáival, ott általában nagyon nagy a baj!

Mottó: A félelem a bajok legfőbb forrása!

Már csak két ügy elemzésével tartozom Önöknek, hogy teljes legyen a kép abból a gondolatiságból, amit a szegregátumokban élő emberek viselkedésmintáiról eleddig fejtegettem. Nevezzük el a laikus lélekboncolgatásomat az etnikus gondolkodás mélylélektanának, és az előző hetekben leírtak alapján elemezzünk két helyzetet. Egyet most, a másikat a jövő héten, és vége. Ajánlom majd a nyolc jegyzetet együtt elolvasni, és nagyon nem bánnám, ha valaki ezzel kapcsolatban, amit írtam, engem elemezne! Tudják, kell a visszajelzés, még ha nem is tetszik az embernek néha!

Az egyikre biztosan emlékeznek, a múltkor itt hagytuk abba. Ha mégsem, szerintem nézzék meg a videót újra)!

Időpont: 2016. május 5. környéke. Helyszín: Tiszavasvári bűdi városrésze. Orosz Mihály Zoltán és a Becsület Légiója kiegészülve újságírókkal, tévés stábbal sertepertél az utcákon éjjel. Mindenki tisztában van vele, hogy az áramlopásokat kívánják felderíteni, amihez civilként semmi joguk nincs 2011. óta. A szegregátumban élő romák nem veszik jó néven ezt a zaklatást, és egyikük, aki valószínűleg kicsinység spicces, kijön a házából és keresetlen szavakkal („véletlenül kirepül a csákány”, „menjetek az anyátokba”) az őt provokálókat elküldi melegebb éghajlatra. Azokat a zaklatókat, akik ezt felveszik és kényük-kedvük szerint a felvételt megvágják – valószínűleg azzal a szándékkal, hogy képsorok láttán dühöt ébresszenek az emberekben és kialakuljon az a képzet bennük, hogy minden cigány ilyen, minden cigány bűnöző. A helyiek azonnal kiállnak a helyi K. Zsolt mellett, és bár nem szívesen, de az „ellenség” szépen lassan meghátrál, majd egy darabokból összerakott filmmel cigányellenességet gerjesztenek a kis provokálók.

K. Zsolt ügye az én olvasatomban, az etnikus gondolkodás mélylélektanának módszerével. Kérdés: Miért álltak K. Zsolt mellé az emberek?

A zsigerből jövő magyarázatok: Mert törvénytelen volt, amit az erőszakos fehérek este ott műveltek? – Alapvetően, IGEN. Mert mindannyian szerették, tisztelték, becsülték K. Zsoltot! – Alapvetően, NEM. Mert a közösségükbe erőszakos szándékkal behatolt egy idegen csapat? – MAJDNEM, de ez sem az igazi!

Most eltérve a konkrét ügytől, adok rá némi vallási alapú magyarázatot, ami persze csak analógia, de boncolunk, nem?!

Volt idő, amikor a fehér keresztényeknek szokásuk volt templomba járni. Aki mégsem ment el a misére, azt kopaszra nyírták, és el kellett mondania tizenhat miatyánkot minden nap! Büntetést kapott, de végül a csoport tagjává vált. Mondjuk úgy, kialakult benne is a CSOPORTSZELLEM. „Mindenki ugyanazt a büntetést kapja, ugyanúgy él, mint én, ugyanazok a szokásai, mint nekem. Ők keresztények, mint én! Hozzájuk tartozom.” Ismerős? Tehát lehet a CSOPORTSZELLEM az etnikus gondolkodás egyik alapja? Lehet. DE CSAK EGY RÉSZE ANNAK!

1096-tól közel kétszáz éven keresztül voltak keresztes hadjáratok Jeruzsálembe, a Szentföldre! A hódítás mellett, tudom, volt sok más oka annak, hogy ezek a keresztes hadjáratok a maguk keresztes lovagjaival és keresztes zsoldosaival elindultak. (Például az uralkodó fivére inkább ment a Szent Háborúba, semhogy mint potenciális örököst a saját bátyja ölje meg.) A jobbágyok pedig ugye nem választhattak, de nekik is és a zsoldosoknak is benne volt a nagy kitörés lehetősége a szegénységből, az elnyomásból, a kilátástalanságból. Az idegen országokban a harcok után harácsolhattak, vagyont szerezhettek és hitték azt, hogy egyszer hazaérnek vele. Némelyiknek sikerült. Hosszú idő után pedig már az sem volt baj, ha nem érnek haza, hanem egy leigázott országban új otthont teremtve fényűzőbben élhetnek! Persze csak egy darabig, mert aztán csak lemészárolta őket is valaki. DE volt reményük egy jobb életre.

A következtetéseim: - El lehetett menekülni a szegénység elől. - VOLT ÖSSZETARTÓ CSOPORTSZELLEM. - EGY IDŐRE TUDTAK SZÖVETKEZNI. - VOLT KÖZÖS ELLENSÉG, AMELYIK ŐKET FENYEGETTE a hadjárat során. - KITÁGÍTOTTA A TERET ÉS AZ IDŐT SZÁMUKRA A HÁBORÚ. (Mert az emberi létet meghatározza a halmozás, a tulajdon fogalma, amihez túl kell lépni a beszűkült téren).

Mi működhetett a bűdi romatelepen, amiért Zsolt mellé álltak az emberek?

1.) Volt közös érdek. Ne mászkáljanak idegenek a cigánysoron!

2.) Volt csoportszellem, összetartozástudat.

3.) Volt közös ellenségkép. – EDDIG STIMMEL, DE ZSOLT ÜGYE NEM EGY KERESZTES HÁBORÚ, IGAZ?

4.) VALAMINT, ÉS EZ A LEGFONTOSABB, HIGGYÉK EL NEKEM: AZ ISMERT ÉS AZ ISMERETLEN GONOSZ DUETTJE EGYSZERRE VOLT JELEN.

a.) Az ismertebb gonoszt jobban el lehet fogadni. Az ismeretlen gonosztól jobban félünk.

b.) A félelem agressziót szül (ezért jönnek a fóbiák).

c.) A félelem szüli az utálkozást is.

d.) A félelem emeli a kezeket!

Emlékeznek: „NEM AKAROK OLYAN LENNI, MINT ŐK! MÁSOK, MINT ÉN! MÁSOK A VISELKEDÉSMINTÁIK! ÜTÖK VAGY FUTOK! ÖLÖK, HA KELL, VAGY ELMENEKÜLÖK, DE MEGSZÜNTETEM A FÉLELMEM FORRÁSÁT!”

Tehát K. Zsolt esetében működött a csoportszellem, a közös érdek, volt közös ellenségkép, és nem utolsósorban volt egy félelem az ismeretlentől amely (egy „látszathatóság” a maga személytelenségével) és/vagy aki (egy közismert fanatikus, aki furcsa módszerekkel rendszabályozza a cigányokat és ehhez társakat is szerez). Ők azok, akik külön-külön, bármikor lecsaphatnak rájuk is! Meddig féljenek?

Ezt a félelmet akarták megszüntetni magukban a bűdiek, amikor Zsolt mellé álltak!

Bizony hölgyeim és uraim! Ha az ismeretlentől való félelem keveredik a szegregátumi lét megszokott viselkedésmintáival, ott általában nagyon nagy a baj! Nem árt ezeket ismerni!

Már csak egy alkalommal jelentkezem ezekkel a viselkedésmintákkal. Akkor egy másik esetet elemzek, és bizony nem arra következtetésre jutok, mint a polgármester, aki nyilatkozott az ügyben, mert ha valaki, akkor ő tehetne azért, hogy a szegregátumi lét viselkedésmintái változzanak! Olvassák el: Elgázolt egy gyereket, a helyiek nagyon megverték ( Index: 2018.10.10.)

A jövő héten várom Önöket!

Horváth Ferenc írásai itt olvashatók: 800 .

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.