Kidolgozatlan részletszabályok, eltévesztett célcsoport

A debreceni Főnix Lakásprogram ötletéről kérdeztünk szakértőket.
Koppányi Szabolcs

Papp László (Fidesz) polgármester márciusban bejelentette, hogy a városvezetés új lakásprogramot indít, aminek keretében a Cívis Ház Zrt. és különböző cégek bevonásával 200 új lakást építenek, a lakások bérleti díjának egyharmadát az önkormányzat, egyharmadát a munkáltató cég fogja fizetni. A részletek április végéig még nem ismertek, a legtöbb eddig megjelent információ a polgármester közösségi média felületein keresztül érhető el.

Papp arról beszélt, hogy az első ingatlanokat már 2025-ben szeretnék átadni, és a tervek szerint az áprilisi közgyűlésen terjesztik elő a Főnix Lakásprogramot, a pontos szabályok addig kidolgozás alatt vannak. Az eddig ismert adatok alapján a program feltétele, hogy a pályázó bérlőnek ne legyen saját tulajdonú, beköltözhető ingatlanja, illetve a programban részt vevő cégek munkavállalója legyen. Nem feltétel a debreceni bejelentett lakcím, de a szerződéskötést követően a bérlőnek állandó lakhelyként kell bejelentenie az albérletet, illetve csak magyar állampolgárok pályázhatnak a lakásokra.

Egy 2020-as jelentés szerint a debreceni önkormányzatnak összesen 3388 lakás áll a tulajdonában, ebből 519 üresen áll. Ennek jelentős része nem beköltözhető, illetve több bontandó vagy komfort nélküli lakás is szerepel a jelentésben. A négy évvel ezelőtti jelentésnél frissebb, konkrétumokat tartalmazó adatokat nem találtunk.

Nem biztos, hogy ez a legjobb mód a források felhasználására

A Főnix Lakásprogramról megkérdeztük Czirfusz Márton gazdaságföldrajzost, aki a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója és az Eötvös Loránd Kutatói Hálózat Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont külső munkatársa. A Periféria Központ tudásáramlást biztosít az akadémiai intézmények, a közpolitikai döntéshozók, a vállalatok, valamint a civil szereplők között. A kutató egy tanulmányban is foglalkozott a debreceni lakhatási körülményekkel.

NT

„Nagyon jó, hogy most 8-10 milliárd forint plusz kiadás valamilyen lakhatási céllal van Debrecenben, amire biztosan szükség van. Talán az az első kérdés, hogy ez lenne-e a legjobb felhasználási módja ennek a 8-10 milliárd forintnak. Ahhoz, hogy ezt el lehessen dönteni, jó volna, ha lenne a városnak egy lakásprogramja, ami nagyobb rendszerben áttekinti azt, hogy a város mit tud lakhatási szempontból segíteni a debreceni lakosoknak.”

A program méretéről Czirfusz azt mondta, hogy a 200 új lakás egy magas szám a mostani önkormányzati bérlakásállományhoz képest, de eltörpül a beruházások miatti lakásigényhez mérten.

„Nekem furcsa volt, hogy azzal indokolta a sajtótájékoztatón a polgármester, hogy miért éppen most kell elindítani ezt a lakásprogramot, hogy éppen felpörög a lakáspiac, rendeződik a makrogazdasági helyzet, a bérek növekedni kezdtek, az infláció csökken. Én pont azt gondolom, hogy az államnak és az önkormányzatnak akkor kellene inkább beavatkozni, amikor valami gazdasági válsághelyzet van.
Nem feltétlenül jó az, hogy az ingatlanfejlesztők zsebébe kerülnek most közpénzek, amivel forprofit célra el fog szivárogni 8-10 milliárd forint, ahelyett, hogy például ezek a pénzek az önkormányzati lakásszektorba kerüljenek, benne maradjanak a köztulajdonú lakásszektorban, vagy valamilyen nonprofit lakásszektorban költődjenek el.”

A társadalmi vita segíthetné a programot

A Periféria Központ részvételével több szervezet hozott létre egy Lakhatási Minimum című javaslatcsomagot az önkormányzatok számára, amiben azt szorgalmazzák, hogy a forrásokat inkább a nonprofit és önkormányzati szektorba csatornázzák. Ez a javaslatcsomag online ingyenesen elérhető, és különböző szabályozási, működési és beruházási javaslatokat tartalmaz.

Koppányi Szabolcs
„Itt főleg a közszféra dolgozói azok, akik jellemzően kiesnek ebből, merthogy ők szociális bérlakásra már nem jogosultak, ahhoz idézőjelben túl jó a helyzetük. Viszont egy ilyen programba se tudnak bekerülni, és az albérleti piacon sem tudnak bérelni, mert az nagyon drága nekik, vagy mindenesetre nehézségeket okoz.”

A program nem azokat célozza meg, akiknek a legnagyobb szüksége lenne rá: például kizárólag a versenyszférában dolgozókat helyezi előnybe, illetve csak olyan munkavállalók igényelhetnek lakást, akik határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkeznek, így akiknek határozott, például 1-3 évre terjedő szerződésük van, szintén kiesnek a programból.

„Felmerül, hogy valóban ez-e az a kör, akiket érdemes támogatni közpénzekkel, és hogy ők nem olyanok-e, akik a bérükből is meg tudják oldani a lakhatásukat. A Periféria Központban az a szakmai álláspontunk, hogy igenis sérülékeny célcsoportokra kell ilyen lakhatási programokat összpontosítani, ami nem feltétlenül a legszegényebbeket jelenti, hanem például a dolgozók köréből azokat inkább, akiknek alacsonyabb a fizetésük. Problémát jelent, hogy nem lehet az önkormányzati intézményekben dolgozókat találni, mert annyira megfizethetetlen már Debrecenben is a lakhatás, így érdemesebb volna mondjuk rájuk is egy programot kidolgozni.”

Czirfusz szerint a Főnix Lakásprogram bonyolult jogi konstrukció lesz, hiszen sok szereplő vesz részt benne, ezért még nem lehet tudni, ki milyen szerződéseket köt majd, illetve az sem felmérhető még, hogy valóban jól fog hasznosulni a programra szánt 8-10 milliárd forint.

„Az biztos, hogy abban valószínűleg igaza van a polgármesternek, hogy hasonló program nincs Magyarországon, de ez két dolgot jelenthet: vagy azért nincs, mert ez nem is egy működő konstrukció. Ez a pesszimista olvasat, az optimista olvasat az, hogy most kitaláltak valami olyan működő konstrukciót, ami egyébként mindenkinek jó, de még nem gondolt erre senki.”

Budai Péter

A szakértő elmondta, hogy bár nem gyakori Magyarországon, hogy az önkormányzatok társadalmi vitára bocsátanak ehhez hasonló terveket, de a több szem többet lát elv alapján a legjobb program ilyen esetben valósulhatna meg.

„Meg tudják nézni különböző helyi szervezetek, végig lehet tárgyalni a konkrétumokat az összes szereplővel egy meglévő koncepció alapján. Erre most semmi nem utalt, hogy megtörténik. Szóval az más, hogy tárgyalok egy ötletről például a helyi iparkamarával és a cégekkel. Itt egész biztos, hogy az ördög a részletekben rejlik, mert ezek bonyolult szerződések lesznek.”

A debreceni ellenzékiek lakásügynökséget állítanának

A debreceni Összefogás a Cívisvárosért Egyesület elnevezésű választási szövetség közleményben nyilatkozott a programról, amiben lakásügynökséget, kollégiumi fejlesztést, akcióterv kialakítását és az önkormányzati bérlakások állományának növelését javasolják.

„Debrecenben lakhatási válság van: ma kevesebb ingatlan, drágábban áll a debreceniek rendelkezésére. Az ingatlanhiány és a brutális bérleti díjak elsősorban a fiatalokat, egyetemistákat, ápolókat, tanárokat, közigazgatásban dolgozókat és a kisvállalkozókat érintik különösen hátrányosan. Ezt a válságot a kormány és a városvezetés a multikkal kéz a kézben járva okozta. A fideszes polgármester bejelentése fontos célokról szól: a Főnix Lakásprogram helyesen ismerte fel, hogy a segíteni kell a debreceni fiatalokat. Sajnálatos, bár a fideszes városvezetéstől megszokott lépés, hogy még egy jószándékúnak tűnő programot is a debreceniekkel fizetett meg úgy, hogy az valójában nem nekik, hanem a külföldi multiknak kedvez. A program a mostani formájában a külföldi multik munkaerőtoborzását segíti, szemben a valódi segítséget igénylő debreceniekkel szemben. Határozottan javasoljuk a fideszes polgármesternek, hogy egyszer végre cselekedjen a debreceniek érdekében. A Főnix Lakásprogram mostani formájában nemes célú, de hitvány kivitelezésű program, ezért javasoljuk, hogy a városvezetés alakítson ki lakásügynökséget, bővítse a – nem kizárólag szolciális alapú – önkormányzati bérlakás-állományt, építsen kollégiumokat, és alakítson ki akciótervet az üres lakások piacra jutása érdekében.”

Polgár Tóth Tamás

A programról részletesebben megkérdetük Dombi Mihályt, a Szikra Mozgalom debreceni tagját, aki többször foglalkozott lakhatási ügyekkel az elmúlt időszakban. Szerinte nagyobb szükség lenne olyan lakhatási programokra, amik csökkenthetik az albérletárakat, illetve amik nemcsak a multicégeknél dolgozók, hanem minden debreceni lakos helyzetén javíthatnak.

„Olyan programot alkotott a debreceni városvezetés, amelyben elfogadják a magas piaci árakat, és ezt fizeti ki harmadrészben az önkormányzat, a munkavállaló és a munkáltató. Az önkormányzat által beletett százmillió forintok tehát úgy fognak hasznosulni, hogy nem hatnak az ingatlanárakra és az albérleti díjakra. Tehát úgy fog 200 fiatal munkavállaló támogatást kapni – ami önmagában valóban egy jó dolog –, hogy közben ezzel nem könnyebbítünk senki másnak a helyzetén.”

Dombi elmondta, hogy az ellenzéki összefogásuk dolgozik egy lakásprogramon, ami a piaci árakra is próbálna hatni, ez a terv a programjuk egyik kiemelt pontja lesz. Szerinte a Főnix Lakásprogramban egyelőre nem látszik, hogy az ingatlanfejlesztői oldalnak mi lehet a motivációja, amiért bérlakásokat építene, hiszen az eladásra szánt lakások ára sokkal hamarabb megtérül.

„Nagy problémát jelent a multicégeknek a fluktuáció, a munkaerő megtartása, és ennek az egyik komponense a magas lakhatási költségek, amik a fiatalok életkezdését nagyon megnehezítik. Ezért valószínűleg lesz olyan munkáltató, aki ezt tudja finanszírozni, és szeretné önszántából finanszírozni. Én ezen az oldalon nem látok hiányt. Biztos, hogy lesznek ilyen cégek. Az építőipari oldala az, ami nekem kérdőjeles.”

A Főnix Lakásprogram komplex tervezet, aminek még nem lehet látni a pontos részleteit. A polgármester tervei szerint a programot az április 25-i közgyűlésen terjesztik elő. Az ott történtekről hamarosan beszámolunk.

NT
Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.