Magyarországot bent, az oroszokat és Kínát kint kell tartani – mondta Hajdúböszörményben Róna Péter, a Jobbik EP-listavezetője

A közgazdász szerint az Alaptörvény „a korrupció és az egy kézben összpontosított kézi vezérlés forgatókönyve”, ezért új alkotmányra van szükség. Úgy látja, a vállalkozások megerősítéséhez be kell vezetni a progresszív adózást. Gyöngyösi Márton pártelnök figyelmeztetett, az akkumulátorgyárakkal érkező vendégmunkások integrálása problémát jelent majd.

Lakossági fórumot tartott Róna Péter közgazdász, jogász, a Jobbik-Konzervatívok európai parlamenti listavezetője, valamint Gyöngyösi Márton, a párt elnöke és EP-képviselője május 14-én Hajdúböszörményben. Az eseményt élőben közvetítették Róna közösségi oldalán.

Alfahír

Túldimenzionálták a keresletet az akkugyárak?

Róna a Hajdúböszörményhez közel fekvő Debrecenbe épülő akkumulátorgyárak kapcsán kifejtette, miközben az Európában már építés alatt álló gyárak évente legalább 20 millió akkumulátor gyártására elegendő kapacitással rendelkeznek, a következő 15 évre vonatkozóan senkinek nincs olyan prognózisa, amely alapján az éves kereslet meghaladná a 15 millió akkumulátort. Tehát 5 milliós többletkapacitás van a kontinensen. „Ez azt is jelenti, hogy itt valaki tönkre fog menni” – értékelte a helyzetet a közgazdász, aki szerint egyes gyártók nem fogják tudni kitermelni az üzem felépítéséhez szükséges hitelt. Úgy látja, Iváncsán nem azért bocsátottak el dolgozókat, mert csökkent a kereslet, hanem azért, mert a kínai érdekeknek megfelelően eleve túldimenzionálták a várható keresletet.

Gyöngyösi Márton hangsúlyozta, az akkumulátorgyárak élhetetlenné teszik a környezetüket. A politikus szerint Magyarország nem képes biztosítani a munkaerőt az üzemeknek, ezért Ázsiából kell olcsó munkaerőt behozni. Emlékeztetett, Németországba az 1950-es, 1960-as években ugyanezért érkeztek főleg török vendégmunkások. Gyöngyösi szerint a vendégmunkások, valamint a leszármazottjaik integrálása a német társadalomba problémát jelent, és Magyarországon is azt fog okozni. Úgy látja, ez egy sarkalatos kérdés Hajdúböszörményben is.

Magyarországot az Európai Unióban bent, Oroszországot és Kínát kint kell tartani

Róna Péter a fontosabb célkitűzései kapcsán beszélt arról, hogy a klímaváltozás miatt súlyosbodó aszályok ellen víztározókat és csatornákat kell kiépíteni, valamint az öntözéssel összefüggő talajgazdálkodási programot kell kialakítani. Szerinte ez egy 3-4 milliárd forintos tétel, amelyre a magyar költségvetésben nincs forrás, ezért ő az Európai Parlamentben azért dolgozna, hogy legyen keret a vízgazdálkodás finanszírozására.

A listavezető értékelése szerint a kormány elszigetelődött az Európai Unióban, ezért jelentős forrásokat már nem fog kapni. Róna Péter azt ígérte, megpróbál közvetlen kapcsolatrendszert kialakítani az önkormányzatok és az EU között, hogy azok közvetlenül pályázhassanak az uniós pénzekért.

Beszélt arról is, hogy az Alaptörvényt nem tekinti alkotmánynak. Szerinte az valójában „a korrupció és az egy kézben összpontosított kézi vezérlés forgatókönyve”, ami nem fér bele az európai jog- és értékrendszerbe. Az Oxfordi Egyetem oktatója szerint ezért magyar jogászoknak, politológusoknak és egyéb társadalmi szereplőknek létre kell hozniuk egy alkotmányozó nemzeti bizottságot, amely új alkotmányt ír, majd ezt társadalmi vitára bocsájtja. Az elképzelése szerint ezt az alkotmányt aztán – a jelenlegi helyzettől eltérően – népszavazás útján lehetne módosítani.

Fontos célként jelölte meg, hogy Magyarországot bent kell tartani az Európai Unióban, Oroszországot és Kínát pedig kívül kell tartani az Unión és Magyarországon is.

Alfahír

Gyöngyösi Márton a Magyarországgal szembeni uniós forrásmegvonásokkal kapcsolatban elmondta, korábban soha egyetlen, szabálytalanságokat folytató tagállam ellen sem kellett még végső szankcionálást végrehajtani, azonban a magyar kormánnyal szemben eredménytelenek voltak a figyelmeztetések. Mint mondta, ezért hozták létre a jogállamisági mechanizmust, hogy ezen keresztül változást tudjanak elérni a magyarországi korrupció, a bíróságok helyzete és az egyetemek alapítványokba szervezése kapcsán. Úgy tapasztalja, Magyarország folyamatosan téma az Unióban, mivel a kormány a szomszédunkban zajló háborúban Ukrajna helyett az agresszor Oroszország pártjára állt, most pedig a Kínával való szoros kapcsolat miatt övez minket nagyobb figyelem. Gyöngyösi szerint az EU-ban nem értik, Magyarország miért nem az Unióban működő cégekkel folytat partneri viszonyt. A képviselő szerint a hazánkban épülő akkumulátorgyárak elsősorban kínai érdekeket szolgálnak.

Progresszív adózást vezetnének be

Róna Péter szerint a magyar gazdaság régóta a külföldi tőke és az olcsó magyar munkaerő házasítására épül, ez pedig nagyon rossz modell, mivel arra alapul, hogy hosszú távon is olcsó marad a munkaerő. Ebből szerinte az következik, hogy nincs társadalmi felemelkedés, nem kell magasan képzett munkaerő, tehát nem kell költeni az oktatásra sem. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a GDP 42 százaléka jut a munkának, 58 százaléka pedig a tőkének. Ez Róna szerint a legrosszabb arány az egész Európai Unióban, Németországban például éppen fordított az arány. A közgazdász úgy látja, ha a társadalomnál nincs kereslet, a vállalkozások nem tudnak megerősödni. Szerinte be kell vezetni a progresszív adóztatást, mert az egykulcsos adó megfosztja a szegényebb rétegeket a fizetőképes kereslet felhalmozásától. Kiemelte, a gazdagoknak és a vállalkozásoknak is többet kell adózniuk, az ÁFÁ-t pedig csökkenteni kell.

Felkészülni, vigyázz…! Olvasd a Debreciner VÁLASZTÁS 2024 rovatát!

Gyöngyösi Márton megjegyezte, az Európai Unióban létezik egy ÁFA-direktíva, ugyanis a tagállamok közösen határozták meg az adónem kereteit. Közölte, két tagállam tartja fenn a maximálisan engedélyezett 27 százalékos ÁFA-kulcsot, ezek közül az egyik Magyarország. Ezt a politikus szerint lényegesen lehetne csökkenteni, és kialakítani egy ennél is alacsonyabb ÁFA-kulcsot a gyermekneveléshez kapcsolódó termékeknél. Gyöngyösi szerint csökkenteni kellene az üzemanyagok ÁFÁ-ját is. Arra is kitért, nincs jó vége, ha az állam beavatkozik az árakba, az árstop például szerinte hiperinflációt okozott.

Érvényre juttatná az európai bírósági ítéleteket a devizások ügyében

Róna Péter a devizakárosultak ügyére vonatkozó moderátori kérdésre válaszolva kifejtette, már számos jogerős európai bírósági végzés született a devizások ügyeiben, de ezeket a magyar állam és a magyar bíróságok rendszerint figyelmen kívül hagyják. A listavezető azt ígérte, ha bejut az Európai Parlamentbe, azért is fog dolgozni, hogy azonnal érvényesítsék ezeket az ítéleteket, vagy ha nem teszik, akkor az Unió szankcionálja ezt. Megjegyezte, neki kezdettől fogva az volt a véleménye, hogy a devizahitelek hibás termékek, a szerződések semmisek, az európai bíróság döntései pedig szerint ezt igazolják vissza.

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.