A finnek az együvé tartozásukat ünneplik - interjú Markku Virri nagykövettel

„A mai napig is bízunk abban, hogy a közösen hozott döntéseink átsegítenek a nehézségeken” – mondta Markku Virri, Finnország budapesti nagykövete abban az interjúban, amit a Debreciner a finn függetlenség napja alkalmából kért a diplomatától. A nagykövetet kérdeztük országa EU-elnökségéről, az oknyomozó újságírás fontosságáról és a finn emberekről is.
Markku Virri, Finnország budapesti nagykövete
Tuba Zoltán (Képszerkesztőség)

– Mi is ez az ünnep, miért fontos? Mit jelent Finnországnak és a finneknek a függetlenség 102 évvel a kikiáltása után? Magyarországon a közéleti szereplők minden nemzeti ünnepünknek megtalálják, kitalálják az éppen aktuális politikai üzenetét. Finnországban is így van? Ha igen, akkor 2019-ben mi ez az üzenet?

– A korábban autonóm nagyhercegségként Oroszországhoz tartozó Finnország 1917-ben vált független állammá. A finn parlament december 6-án fogadta el a függetlenségi kiáltványt, ennek tiszteletére ünnepeljük a függetlenség napját. Nemzeti ünnepünk emelkedett hangulatú, komoly esemény, amelynek részeként megemlékezünk a függetlenségünket fenyegető háborúk során elesett hőseinkről is. A naphoz sokféle szokás kapcsolódik, például a köztársasági elnök által rendezett függetlenség napi fogadás, ünnepélyes zászlófelvonás Helsinkiben, a Tähtitorninmäki nevű dombon, fáklyás felvonulások, illetve az elesett hősök sírjának meglátogatása. Kék és fehér gyertyát is szoktunk gyújtani, amiket kiteszünk az ablakba.

Tuba Zoltán (Képszerkesztőség)

A függetlenség napjának megünneplése és az ünnep tartalma nem függ semmiféle politikai interpretációtól. Központjában épp az együvé tartozás érzése van, ami különösen megerősödött a második világháború során, amikor Finnországnak meg kellett védenie függetlenségét Oroszországgal szemben. Az úgynevezett téli háború kemény és kegyetlen volt, de a függetlenség megőrzése hitet és erőt adott a finneknek. A mai napig is bízunk abban, hogy a közösen hozott döntéseink átsegítenek a nehézségeken.

A függetlenség sokunk számára leginkább hétköznapi dolgokat és az azokért érzett hálát jelenti: hogy biztonságban élhetünk a saját országunkban, és megbízhatunk abban, hogy a társadalomban és a hétköznapi életben minden működik.

– Finnország tölti be az Európai Unió soros elnökségét 2019. december 31-ig. Lehet-e már mérleget vonni? Milyen eredményeket sikerült elérnie Finnországnak ebben a fél évben, mennyire valósultak meg az előzetes – kifejezetten Magyarországra és régiójára megfogalmazott – célkitűzések?

– A finn elnökségi program prioritásai az EU működésének alapját adó közös értékek és a jogállamiság elve, a versenyképes és szociálisan egységes EU, az EU mint a globális klímavédelem vezetője, illetve az állampolgárok teljeskörű biztonságának szavatolása. Jelen pillanatban csak általános szinten lehet értékelni az előrehaladást az említett területeken.

A soros elnökségi időszak során Finnország konkrét intézkedéseket hozott a jogállamiság elvének betartása érdekében, ahogyan a fenntartható gazdasági növekedés elősegítéséért is sokat tettünk. A versenyképességi tanács megfogalmazta a fenntartható növekedéssel kapcsolatos főbb üzeneteket, a soros elnök pedig jelentést adott az EU fenntartható növekedési stratégiájáról. Finnország sokat tett az EU 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljának elfogadásáért: a hosszútávú klímastratégiát minden releváns hivatalos és nemhivatalos miniszteri tanácsban napirendre tűztük. A soros elnökség során a belső biztonság jövőjét is megtárgyaltuk különféle szempontokból. Finnország horizontálisan közelítette meg a témákat, a hatóságok és szektorok közötti együttműködést hangsúlyozva.

Tuba Zoltán (Képszerkesztőség)

Habár elnökségi időszakunkra az intézményi változások miatt az átlagosnál kevesebb jogalkotási javaslat esett, olyan nehéz területeken is előre léptünk, mint a leendő többéves pénzügyi keret (MFF) és a migráció. A többéves pénzügyi keretről folyamatosan egyeztettünk az elnökség során. A bevándorlás- és menekültpolitikáról átfogó megbeszéléseket tartottunk, és az intézményi váltásnak megfelelő, a jövőbe tekintő kérdéseket tettünk fel.

A Brexit nem akadályozott meg minket abban, hogy előrelépjünk a többi fontos területen, és a többi 27 tagállam egységes maradt.

Finnország nem tűzött ki célokat egyes tagországokkal kapcsolatban. Azonban több területen előkerültek egyes tagállamokat érintő kérdések. Például a jogállamiság elvével kapcsolatban a Lengyelországot és Magyarországot érintő, az Európai Bizottság és az Európai Parlament által kezdeményezett jogállamisági eljárás, amelyek ügyében helyzetjelentéseket és meghallgatásokat szerveztünk.

– A finneket hagyományosan szorgalmas, tisztességes, pontos, szerény, egyenes, visszafogott, őszinte embereknek tartják. Melyik jellemző finn tulajdonságot ajánlaná a magyarok számára leginkább követendőnek?

– Ez a finnekről adott jellemzés nagyon hízelgő. Én inkább azt mondanám, hogy a finnek szeretnének olyanok lenni, mint ami a felsorolásban szerepel. Az ott említett tulajdonságokat mindenkinek lehetne ajánlani, függetlenül attól, hogy finnek, magyarok vagy más nemzetiségűek.

A munkám miatt sok országban éltem, és sok emberrel találkoztam. Lehet, hogy meglepően hangzik, de szerintem a finnek és a magyarok nem különböznek annyira egymástól például a temperamentumukat tekintve, mint ahogy sokan gondolják. Nagyon jól érzem magam Magyarországon, és sok érdekes emberrel ismerkedhettem itt meg. Nem ajánlanám jó szívvel a magyaroknak, hogy legyenek olyanok, mint a finnek vagy bármelyik másik nemzet, inkább csak azt mondanám: legyen mindenki önmaga.

Tuba Zoltán (Képszerkesztőség)

– Évek óta nagyvonalú támogatói a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjának, melyben szerkesztőségünk munkatársai is részt vettek. Miért fontos Finnországnak az oknyomozó újságírás és a helyi média támogatása?

– Az oknyomozó újságírás fontos munka, de nagyon sok energiabefektetést kíván: egy cikk megírása több hónapon át is tarthat. A mai, gyorsan változó világban kevesek tudnak ennyi ideig egy projektre összpontosítani. Ezért fontosnak tartjuk, hogy azok a szerkesztőségek, amelyek szívesen foglalkoznának ezzel a fajta munkával, lehetőséget kapjanak rá a mentorprogram révén.

A másik ok a sajtószabadsággal függ össze, aminek nagy hagyományai vannak Finnországban és a többi skandináv országban. A világ első sajtószabadságot garantáló törvényét 1766-ban Svédországban (és egyben az akkoriban a Svéd Birodalomhoz tartozó Finnországban) fogadták el. Finnország évek óta az első hely közelében végez a Riporterek határok nélkül sajtószabadság listáján. Büszkék vagyunk a jól működő demokráciánkra és a finnországi sajtószabadságra. A valódi újságírásnak és a nyílt közbeszédnek fontos szerepe van a mai világban, ahol az egyoldalú információk és az álhírek egyre nagyobb teret nyernek.

És végül: a mentorprogram azért is szimpatikus, mert gyakorlatias megközelítésmódja különleges, és közel áll a finn oktatásban alkalmazott módszerekhez.

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.