fizetett politikai hirdetés fizetett politikai hirdetés
fizetett politikai hirdetés

„Felültem a Zsiguli motorházára, onnan tárgyaltam a rendőrökkel” – Vágvölgyi és az ő 1989-e

Hogyan mentette meg a világot egy szovjet tengerésztiszt? Mit jósolt egy tel-avivi holokauszttúlélő a rendszerváltáskor? Hogyan szűkül tovább az ellenzéki nyilvánosság? Ezekről is beszélt Vágvölgyi B. András az 1989 című könyvének debreceni bemutatóján.

A Debreciner online újságot kiadó Együtt Debrecenért Egyesület és a Szépírók Társasága közös szervezésében mutatta be Vágvölgyi B. András író, újságíró, filmrendező 1989 című könyvét december 6-án Debrecenben, a Baross utca 16. szám alatti Malter kávézóban. A szerzővel Porcsin Zsolt, a Debreciner szerkesztőségének vezetője beszélgetett.

Galéria: Vágvölgyi B. András: 1989 – Kötetbemutató Debrecenben (a képre kattintva megnyílik a galéria)
Koppányi Szabolcs

Az események „gyors ritmusa” jellemezte 1989-et

Habár könyvbemutatóként harangozták be, csak az est első húsz percében volt az 1989 című köteten a hangsúly. Vágvölgyi B. András elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt jelent meg a jelenlegi munka első változata, amely még 650 oldalas volt, ezzel szemben az új verzió csupán 236 oldal. Saját bevallása szerint törekedett arra, hogy fiatalok számára is átélhető legyen a dokumentumregény, amelyben ő inkább a regény szót húzná alá. Porcsin Zsolt felvetésére, miszerint a regény „rendkívül sűrű”, Vágvölgyi azt válaszolta, hogy a jó memóriája mellett az – akkoriban szerinte a legolvashatóbbnak számító – Magyar Nemzet napilap abban az évben megjelent összes számát felhasználta a munka során, ezen kívül az Országos Széchényi Könyvtárban is végzett kutatómunkát.

Koppányi Szabolcs

Vágvölgyi azt is elmondta, hogy tudatosan választotta kötetszerkesztőnek az 1989-ben született Fehér Renátót. „Nagyon szerettem volna, hogy fiatal szerkesztőm legyen, aki nem élte át ezt az időszakot. (…) Tudom róla, hogy kimondottan egy rendszerváltás-specialista, Havel kéziratokat tanulmányozott Prágában” – mondta Vágvölgyi, aki egy közönségből érkező kérdésre azt is elárulta, hogy ő is éppen 30 éves volt a rendszerváltás idején, amikor másokkal együtt megalapították a Magyar Narancsot. „Volt az eseményeknek egy gyors ritmusa, ami, azt gondolom, nagyon fontos volt. A mából nézve ez egészen elképesztő” – mondta az 1989-es évről a szerző.

Hamis remény volt a rendszerváltás

A bemutatón kiderült, hogy a könyv három cselekményszálból áll, ezek közül a Dániel könyve önéletrajzi jellegű. A címet Vágvölgyi azzal magyarázta, hogy a Bibliában Dániel könyve a babiloni fogságból való megszabadulás hamis reményéről szól. „Azt gondolom, hogy ez az egész év, 1989 egyfajta hamis remény” – fogalmazott. Főszereplője, Dániel egy ellenzéki, hedonista fiatal, akinek a szöges ellentéte egy fiktív titkosügynök, aki a – bevallottan Radnóti Sándortól kölcsönzött – Keserű belügyi romantika című részekben szerepel. A harmadik szál – Ponyvaregény – egyfajta nemzetközi hírszerzői kitekintés, hiszen ahogy a szerző megjegyezte: „a magyar rendszerváltás része egy sokkal nagyobb történetnek, a hidegháborús korszak lezárásának”.

Koppányi Szabolcs

Azt, hogy milyen nemzetközi állapotok uralkodtak a hidegháború idején, Vágvölgyi Vaszilij Alekszandrovics Arhipov szovjet tengerésztiszt történetével szemléltette. Arhipov a kubai rakétaválság idején a felettese parancsa ellenére megakadályozta egy atomtöltetű torpedó kilövését a tengeralattjárójukról, ezzel gyakorlatilag megmentve a világot egy nukleáris háborútól. „Meg is kapta a méltó büntetését… Annak, hogy most itt ülünk és beszélgetünk, ő teremtette meg a lehetőségét” – mondta Vágvölgyi. Arhipov egyébként veserákban halt meg 1998-ban, a betegség kialakulásában pedig szerepe lehetett annak, hogy a rakétaválság előtt nukleáris balesetet szenvedett K19 tengeralattjárón teljesített szolgálatot.

Beszervezési kísérlet egy tejlopás miatt

Vágvölgyi egy kérdés kapcsán fölelevenítette, hogy egyszer megpróbálták ügynöknek beszervezni. „’87-ben lehetett, egy éjszakai buliból mentünk haza. Az idősebbek még emlékezhetnek rá, hogy a közértek elé kihúzták a tejet már reggel öt órakor. Nem vagyok egy nagy tejivó, de vagánykodásból elvettem egy literes tejet, és beleittam. Jött egy rendőrautó, felírtak. Eléggé punk voltam, felültem a Zsiguli motorházára, és onnan tárgyaltam a rendőrökkel. Pár nap múlva csöngött a telefon, bemutatkozott egy ember, mondta, hogy ő az összekötő” – mesélte Vágvölgyi. Ezt követően egy személyes találkozón kiderült, hogy a jó nyelvismerete okán külföldi munkára próbálta beszervezni őt a Belügyminisztérium: a tejlopás miatt járó büntetéssel próbálták zsarolni. Jogvégzett emberként azonban tudta, súlytalan ijesztgetésről van szó, hiszen csak pénzbírsággal járó szabálysértést követett el, az ajánlatot pedig elutasította.

Koppányi Szabolcs

Vágvölgyi B. András az első izraeli útjáról visszaemlékezett egy idős úrral történő találkozására Tel-Avivban. „Rövidujjú ingben volt, a bal alkarján volt egy hatjegyű szám tetoválva. Megkérdezte egy kicsit tótos magyarsággal, hogy ’maguk magyarok?’” – mesélt a találkozásról Vágvölgyi. Az úr érdeklődésére ezt követően megosztotta vele, hogy Magyarországon éppen politikai változások zajlanak. A holokauszttúlélő férfi reakciója beleégett a szerzőbe: „’értem, elzavarják a kommunistákat. Tehát visszajönnek a nyilasok.’ Elég sokszor eszembe jutott ez a mondat 2006 óta” – mondta.

A nyilvánosság terei minden ellenzéki hang számára szűkülnek

A beszélgetés során szóba került, hogy a rendszerváltással kapcsolatban Vágvölgyi egy forgatókönyvet is írt Török-Illyés Orsolya színésznővel. Ezt 2013-ban beadták a Magyar Nemzeti Filmalapnak. 5 millió forint támogatást kértek az alaptól, de a pályázatukat elutasították. „Ezek után úgy ítéltem meg, hogy a Filmalapnál én feketeseggű vagyok” – mondta, majd a jelenlegi kultúrpolitikával való inkompatibilitását azzal is szemléltette, hogy elmondta, az 1956-ról szóló Kolorádó Kid című filmjének a szerepeltetését a forradalom 60. évfordulója alkalmából szervezett programsorozatban a Schmidt Mária által vezetett emlékbizottság nem javasolta.

Koppányi Szabolcs

Szerinte jelenleg is szűkül az ellenzéki hangoknak teret adó nyilvánosság, amely folyamatban nagy szerepe van a médiában meglévő tulajdonviszonyoknak. „Nem tesz jót a 168 órának, hogy Köves Slomó lett a tulajdonosa. Nem tesz jót az ATV-nek, hogy a Hit Gyülekezete a tulajdonosa, hogy a tévé vezetője, Németh Sándor fia az Oxigen Gymben tartja az irodáját, ahol Rogán Cecília és mások testépítenek. Egy kicsit túl NER-be kötöttnek tartom ezt a dolgot ahhoz, hogy szabad média lehessen belőle” – mondta Vágvölgyi, majd emlékeztette a közönséget arra, hogy 2020-ban újraindítja adását Magyarországon a Szabad Európa Rádió.

Hol rontották el? Lehetett nem elrontani?

Porcsin Zsolt felvetette, hogy esetleg másképp is alakulhatott volna 1989-ben az ország sorsa. Ezzel Vágvölgyi lényegében egyetértett, a rendszerváltás félresikerültségét pedig az értelmiség megosztottságára vezette vissza. „Nem biztos, hogy egészséges volt értelmiségi lövészárkok két oldalán kialakítani egy politikai rendszert” – fogalmazott. Szerinte a Kádár-rendszer az értelmiség két táborra szakításában és egymás ellen hergelésében volt érdekelt, még ha ezt a nyilvánosság nem is vette észre akkoriban. Vágvölgyi szerint „egészségesebb” politikai légkör alakulhatott volna ki, ha 1990-ben nagykoalíció köttetik az MDF és az SZDSZ között, így talán 1994-ben sem nyerhetett volna a Horn Gyula vezette MSZP.

Koppányi Szabolcs

Vágvölgyi a beszélgetés közben többször is felelevenítette, hogy az SZDSZ-hez és a Fideszhez is voltak kötődései. Orbán Viktor beszédét Nagy Imre újratemetésén az esemény sajtófőnökeként hallgatta végig. „Nagyon jó personal branding szakember volt Orbán. Tudta, ha kiáll oda szőrösen, fehér ingben, akkor ő lesz a Petőfi Sándor” – fogalmazott Vágvölgyi. Hangsúlyozta: nem igaz, hogy Orbán Viktor zavarta ki az oroszokat Magyarországról, akkor sem, ha sokakban ez a kép él a rendszerváltással kapcsolatban. Mint mondta, Orbán úgy követelte a beszédében a szovjet csapatok kivonásáról kezdeményezendő tárgyalásokat, hogy azok már csendben zajlottak, s erről a jelenlegi miniszterelnöknek is lehettek bennfentes információi. Vágvölgyi az est vége felé úgy fogalmazott, hogy a Kádár-kor egy „rohadt és nyomorult” rendszer volt, s habár a jelenlegi ennél jobb, sok jót azért a mostani vezetésről sem gondol. A jelenlegi kormányzati politikát egyenesen „a túlélő kádárizmus alatti társadalomlélektani struktúrákra épített újfeudalizmusnak” nevezte.

Koppányi Szabolcs
Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.