A multikulti felé való elmozdulást sürgeti a debreceni városvezetés – uniós pénzből szeretnék

Debrecen egy konzervatív, befelé tekintő város, ezért szemléletváltásra van szükség a kultúra eszközével, hogy a fiatalok Debrecenben maradjanak. Mindezt nem valamiféle utálandó oppozíciós kritikus állapította meg a cívisvárosról, hanem maga Papp László polgármester (előterjesztése). Újrahasznosítás!
A mai közgyűlés egyik előterjesztésében olvashatók az alábbiak.

Debrecen céljai, kiindulási helyzet:

Debrecen az ország legnagyobb városa a főváros után, a történelem folyamán többször is jelentős szerepet játszott az ország életében. Egy konzervatív, befelé tekintő város, mely tudatában van a modernizáció szükségességének. Gazdasága dinamikusan fejlődik, multinacionális cégek telepednek le, az egyetemen nő a külföldi hallgatók aránya, ami ugyancsak a nyitást, a kulturális téren való előrelépést, a multikulturalitás felé való elmozdulást sürgeti. Bár a város dinamikusan fejlődik, környezete fejletlen, így a kulturális szemléletváltás folyamatában vonzáskörzetével, régiójával együttműködésben tudná környezetének fejlődését is szolgálni. A városban a kultúra eszközével végbemenő szemléletváltás a város pszichológiai és kulturális megközelíthetőségét is növelni tudja, mely hozzájárul ahhoz is, hogy a fiatalok Debrecenben maradjanak, növekedjen a város lakosságmegtartó képessége. A városban a kulturális infrastruktúra kiépített, ezért a kulturális tartalomfejlesztési, irányítási mechanizmusra helyezendő a hangsúly a projekt keretében.

A multikulturalitás debreceni nagyobb térnyerését magában foglaló elképzelés egy pályázat kiindulópontja. „Az Európai Bizottság elindította az Innovatív városfejlesztési tevékenységek (Urban Innovative Actions, UIA) nevű kezdeményezést, hogy olyan új megoldásokat ismerjen fel és vizsgáljon meg, amelyek a fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak, és uniós szinten is jelentőséggel bírnak. (…) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata az Urban Innovative Actions pályázati felhívásra kultúra és kulturális örökség témakörben pályázatot kíván benyújtani.”

A polgármesteri előterjesztést tovább olvasva egyre több olyan szófordulat, elnevezés (Com'ON Debrecen, Craft For Life, Horizon Currency, Cool School Containers, Kreatív Kulturális Akadémia stb.) tűnik fel, amelyek valahonnan ismerősek. Némi kutakodás után előkerül az eredeti forrás, amiről azonban a mostani előterjesztés egyetlen szót sem szól: ez bizony zanzásított változata az Európa kulturális fővárosa 2023 debreceni pályázatának.

Nincs is ezzel semmi gond, hiszen egy éve, amikor kiderült, hogy a zsűri jobbnak találta Veszprém pályázatát, akkor a debreceni projektemberek és városvezetés megígérték, hogy „a munka megy tovább Debrecenért, Debrecen fejlődéséért”. És azóta semmi szemmel látható nem történt. Mivel erre a – végül sikertelen – pályázatra, ennek előkészítésére igen sokat költött Debrecen, igen nagy erőket mozgatott meg, ezért nem is érthető, miért nem tettek eddig semmit, s ha végre tesznek – legalább pályáznak –, akkor miért nem szólnak róla a ma tárgyalandó előterjesztésben.

Debrecen 3,6 millió euróra pályázik az Európai Bizottsághoz.

A debreceni közgyűlésnek igyekeznie kell a polgármesteri előterjesztés elfogadásával, mert a pályázat beadási határideje épp a mai nap: 2019. december 12., 14 óra.

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.