fizetett politikai hirdetés fizetett politikai hirdetés
fizetett politikai hirdetés

A finn szabadság – három nap Helsinkiben

Szakmai út volt, egy fontos gesztus a magyar sajtóra is figyelő finnek részéről, és egy kicsit bepillanthattunk a finn főváros hétköznapjaiba is.

A Transparency International Magyarország 7. oknyomozó programjának résztvevői abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy a budapesti finn nagykövetség szervezésében egy háromnapos szakmai kirándulást tehettek Finnország fővárosába, Helsinkibe a finn állam vendégeként december közepén. Az út során többször fogalmazódott meg bennem az a gondolat, hogy talán nem is Amerika a lehetőségek hazája, hanem Finnország. Egy újságíró, egy nő számára mindenképpen.

Galéria: Helsinki – 2019. december (a képre kattintva megnyílik a galéria)
Törő Vanda

Sajtószabadság, munkaerő és technológia

Létezik 1968 óta egy úgynevezett médiatanács, a Julkisen Sanan Neuvosto, melynek munkatársai, tagjai volt és jelenleg is újságíróként dolgozó emberek vagy kiadók. Ez a tanács figyel arra, hogy a médiaszabadságot betartsa minden orgánum, amely tagja a szervezetnek (95 százalékát lefedik a finn médiának). Fontos kiemelni, hogy bár 20 százalékban állami támogatottságú tanácsról van szó, mégis független, hiszen többségében kiadók és újságírók anyagi hozzájárulásából tartja fenn magát. A médiaszabadságnak megvannak a hátrányai, például itt is történnek visszaélések, bárki ingyenesen megteheti panaszát egy-egy megjelent anyaggal kapcsolatban.

Magyarország helyezése cseppet sem előkelő
Törő Vanda

(A fotó a Päivälehden médiamúzeumban készült.)

Finnország legnagyobb közszolgálati médiuma az YLE, melynek 2018 óta nő a vezérigazgatója, Merja Ylä-Anttila. Az YLE székházában beszélgettünk a magyar és a finn oknyomozó újságírás közötti különbségekről, nehézségekről. Hanna Takala (Chief Producer of Editorial Department MOT) és Riitta Pihlajamäki (Head of Current Affairs) tájékoztatásából megtudhattuk azt is, hogy a fizetéseknél a beosztás és a tapasztalat számít, nem pedig az, hogy milyen nemű a dolgozó.

A nemi egyenlőségre nagyon figyelnek akkor is, amikor interjúalanyokat hívnak be a stúdióba. Finnország ilyen területen is kiemelkedően szerepel világszerte. Elmondták, hogy Finnországban az emberek bíznak a médiában (és a rendőrségben is), vagyis elégedettek a működésükkel. Az YLE-ben például a finnek 90 százaléka bízik egy felmérés szerint. Nagyon sokat érdeklődtek a magyarországi helyzetről. Átbeszéltük a két ország kormányainak sajtóval kapcsolatos tevékenysége, befolyásolási igyekezete közti különbséget is. Finnországban a kormány nem fogja ellehetetleníteni egy újságíró életét csak azért, mert fényt derített valamire, ami nem tetszik az éppen hatalmon lévőknek. A legtöbb, amit egy politikus megtesz, az az, hogy esetleg felhívja telefonon az újságírót, a szerkesztőt, és megkérdezi: hogyhogy van időd X témával foglalkozni? Ez viszont soha nem fogja a médiában dolgozókat sem zavarni, sem pedig meggátolni abban, hogy az olvasóikat, nézőiket, hallgatóikat tájékoztassák.

Csoportkép az YLE-ben
Törő Vanda

A Helsingin Sanomat, Finnország legnagyobb példányszámú napilapja szerkesztőségében Kaius Niemi főszerkesztővel is volt szerencsénk találkozni. Ő naprakész információkkal rendelkezett nemcsak a magyar sajtóval kapcsolatban, hanem a magyarországi politikai helyzetről is alapos ismeretei vannak. A Sanomat egyik felelős szerkesztője, Esa Mäkinen azzal kezdte a találkozót, hogy szeretnének nekünk segíteni, ezért bátran keressük őket kérdéseinkkel. Folyamatosan nyomon követik azt, ami Magyarországon történik, és pontosan azért becsülik meg a jelenlegi finn sajtószabadságot, mert a Helsingin Sanomat megalapítása előtt a finnek is megtapasztalták, mit jelent a cenzúra. Tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen állapot visszatérésének a veszélye bármikor fenyegethet, ezért folyamatosan dolgoznak a szabad sajtó fenntartásáért.

Szakmailag kiemelték annak fontosságát, hogy az újságjuk vizuális megjelenésében is újdonságokkal tudja még közelebb hozni olvasói számára a történeteket. Erre mutatták be nekünk például az 1994-ben elsüllyedt Estonia hajóról szóló cikküket, melyre a saját szakembereik készítettek egy 3D-s videót.

Mind az YLE, mind a Sanomat munkatársai kiemelték, hogy nincs munkaerőhiány náluk, tehát annyit tudnak egy történettel, egy oknyomozói anyaggal foglalkozni, amennyi időt az megkövetel. Munkájukat segítendő rendelkezésükre áll egy nagyon komoly technológiai háttér is. Azt tapasztaltuk, hogy az YLE és a Sanomat újságírói és szerkesztői hisznek a média szabadságban és a munkájuk fontosságában, kötelességüknek érzik a nyilvánosság hiteles tájékoztatását.

Esa Mäkinen és a mentorált magyar újságírók

Annastiina Kallius, Magyarország-szakértő a vele folytatott beszélgetésünk végén tett egy érdekes megállapítást velünk kapcsolatban: nagyon fontos munkát végzünk jelenleg, hiszen a Nyugatot oktathatjuk majd, nehogy abba a helyzetbe kerüljenek, mint Magyarország.

Finn exporttermék: az oktatás

Háromnapos utunk egyik fénypontja volt a Külügyminisztérium munkatársaival történt konzultáció. Mint elmondták, jövőre ünneplik a 100. évfordulóját a magyar-finn diplomáciai kapcsolatoknak, s erre komolyan készülnek. A magyarországi oktatás és sajtó helyzetére voltak a leginkább kíváncsiak, s bár ők is nyomon követik a híreket, mégis fontos számukra az ilyen közvetlen társalgásokon történő információcsere. Beszélgettünk a finn oktatásról is, hiszen a finnek ebben jeleskednek leginkább. Az álhírek, a hamis információk terjedése ellen úgy igyekeznek fellépni, hogy már általános iskolában elkezdik a gyerekeket arra tanítani, hogyan kell egy hírt elemezni, tényeket ellenőrizni.

Nemrég az UNESCO kitüntette az 1874-ben létrehozott The Finnish Lifelong Learning Foundation-t. Ők lettek az első digitális iskola, amelyik ezt a kitüntetést megkapta - árulta el nekünk az alapítvány vezérigazgatója, Lauri Tuomi. A finnek törekednek arra, hogy olyan országok lakosainak segítsenek, ahol valamiféle elnyomás alatt élnek az emberek, vagy a lehetőségeik korlátozottak: például médiaoktatást folytatnak palesztin egyetemekkel együttműködve. Nem tartják meg maguknak a tudást és a technológiát, hanem a további fejlesztések során azon dolgoznak, hogy Finnországon kívül is hozzáférhetőek legyenek bárki számára.

Szabad másság

2018-ban nyitotta meg kapuit Helsinkiben az Oodi névre keresztelt nyilvános könyvtár, ahol nem pusztán olvasni lehet, de a fiatalok sakkozhatnak, számítógépes játékokat játszhatnak, vagy elvonulhatnak egy csendes, zárt mini-irodába tanulni vagy dolgozni. Ha pedig bárki megéhezne, választékban bővelkedő kávézók állnak rendelkezésükre. Ahogyan az Oodi weboldalán is fogalmaznak: az Oodi egyfajta nappaliként funkcionál a lakosok számára, mindez Helsinki szívében.

Törő Vanda

Az Oodiban külön LMBTQ könyvespolc is található, a könyvek gerincén pedig szivárványszínű matrica nyomatékosítja a kötődést.

Törő Vanda

Babakocsis közlekedés és fényvisszaverők

Szembetűnően sok a babakocsit toló nő a fővárosban. A Finn Nagykövetség munkatársa, Barcza Virág ezt azzal magyarázza, hogy Finnországban figyelnek arra, hogy eléggé tágasak legyenek a helyek ahhoz, hogy babakocsival is elférjenek az anyák, és problémamentesen tudjanak közlekedni. Például a vonatokra is gond nélkül fel lehet tolni a babakocsit. Mi is tapasztaltuk ezt az odafigyelést az egyik kávézóban, ahova érkezett két babakocsit toló hölgy, akik, úgy tűnt, nem férnek el. Miután jelezték az egyik ott dolgozónak problémájukat, ő azonnal úgy rendezte az asztalokat, székeket, hogy kényelmesen elférjenek az anyák babakocsistól. A legkisebb stresszt vagy kellemetlenséget sem lehetett látni sem az anyákon, sem a kávézó dolgozóján.

Törő Vanda

Mivel a téli időszakban alig néhány óra világosság jut a finneknek, a gyerekeket nagyon korán ahhoz szoktatják, hogy a biztonságuk érdekében láthatósági mellényben közlekedjenek, de legalább is mindig viseljenek ruházatukon, táskájukon például valamilyen fényvisszaverő apró mesefigurát.

Törő Vanda

Környezetvédelem - Miért van tele a kuka elviteles poharakkal?

A The Finnish Lifelong Learning Foundation számára a klímaváltozás az egyik kiemelt terület, amire fókuszálnak. Gyönyörű természeti kincsekkel van megáldva az ország, ahol még a hotelben is különböző kiírások figyelmeztették a vendégeket és kérték segítségüket ahhoz, hogy megőrizhessék a hely zöld mivoltát. Sokaknak csüngött a vállán vászontáska. Ehhez képest háromnapos ott tartózkodásunk alatt én egy embernél láttam újrahasznosítható, saját elviteles poharat, ezen kívül folyamatosan szívószálas műanyag vagy papír poharakkal mászkáltak az emberek. Aztán rogyásig pakolták a kukákat. Szintén többször jött velem szembe a műanyag vagy papírdobozban elhozott saláta/ebéd. Mindeközben tele vannak az épületek szelektív kukákkal, és egy pillanatra sem döccennek meg azon, ha valaki a saját poharába, vászon zacskójába kéri a teát vagy a péksüteményt (ezen a téren már Magyarország is rohamosan fejlődik).

Előtte (vasárnap) és utána (hétfő)
Törő Vanda
A főváros karácsonyi vásárában lehetett látni egy nagyon kellemes és inspiráló példát arra, hogyan próbálják az eldobható poharakat száműzni. Saját bögrékkel! Aki megitta a forró glögit, már tehette is bele egy kihelyezett kosárba a bögréjét.
Törő Vanda
Törő Vanda

Hajléktalanság - a finnek a megoldások terén is élen járnak

Megszokott látvány itthon, Magyarországon, hogy a vonatról leszállva hamarosan vagy hajléktalan embereket találunk az állomás környékén, vagy az általuk hátrahagyott ruhát, karton fekvőhelyet, szemetet, esetleg ürüléket, vizelet tócsákat. Helsinkire ugyanez nem mondható el. Bár a városban találkoztunk olyan emberekkel, akik feltehetőleg hajléktalanok, de a számuk elenyésző volt.

Törő Vanda

Érdeklődtünk Barcza Virágtól, hogy mi a helyzet a hajléktalansággal. Mint elmondta, Finnországban évtizedek óta a kormány és a civil szervezetek együttműködve igyekeznek megoldani ezt a problémát, és a jelek szerint sikeresen. Erről pedig készült egy hosszabb tanulmány angol nyelven, valamint a The Guardian is beszámolt a finnek eredményeiről. A cikk szerint Finnország az Európai Unió egyetlen olyan országa, ahol a hajléktalanság csökken. Korábban a finnek is azt a modellt használták, ami szerint egy hajléktalan személynek különböző lépcsőkön kell felfele haladnia, mire eljuthat odáig, hogy végre egy lakásban élhessen. Aztán ezt megfordították: először kapnak egy lakást, legyen biztos alapjuk ahhoz, hogy ezzel könnyítsék meg életük darabkáinak összerakását.

A finnek csendben, csinnadrattákat nélkülözve felépítettek egy élhető országot, ahol a gyerek valóban az első, a klímavédelmet komolyan veszik, az oktatásban látják a jövőt és a nemi egyenlőség természetes. Persze Finnországban sincs kolbászból a kerítés, és csodaországnak is vannak hibái. Azonban a finnek nem elrejteni akarják a problémáikat, hanem felszínre hozni és a megoldásokon dolgozni, mégpedig együtt, és minél hamarabb. Egy újságírót hiába támadnának pusztán azért, mert tisztességgel végzett munkája során kellemetlenségeket tár fel - egy nagyon komoly és összetartó közösség támogatását élvezik a finn újságírók, ha esetleg bajba kerülnek. Finnország az első vizitelőnek olyan ország benyomását kelti, ahol jó élni, jó nőnek lenni, és valóban családbarát ország. Ahol mindegy, hogy az ország melyik eldugott pontján élsz, milyen anyagi háttérrel rendelkezel, a világon egyedülálló oktatásban lehet részed, és akár miniszterelnök is válhat belőled, mint ahogy ezt a nemrég megválasztott Sanna Marin példája is jól bizonyítja.

Törő Vanda

Hasznos linkek:

https://mediaguide.fi/

https://www.sitra.fi/en/#publications

HÁRMAN FOGUNK ÖRÜLNI, ha a Debreciner online újságunk előfizetését adja karácsonyi ajándékba! Ő, akit megajándékoz, Ön, aki megajándékozza. És mi, a Debreciner szerkesztősége. Ide kattintva lehet előfizetni a Debrecinerre. Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.