BASAHALOM BOULEVARD

Te rongyos kultúra…

Ne keverd, ne rázd, ne turmixold! Nem fog sikerülni. Vannak dolgok, ügyek, tettek, alkotások, életművek, amiket nem lehet eleggyé kreálni, de még helyettesíteni sem lehet az egyiket a másikkal. Például Kölcsey Ferencet Kálmán Imrével.
NT

1989 óta minden évben ma, január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, s azért erre a dátumra esett a választás, mert Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta a Himnusz kéziratát.

Január 22-én szerte az országban és a magyarok lakta világban ünnepségeket, esteket, megemlékezéseket szokás tartani, s ezen alkalmakkor illendő fejet hajtani Kölcsey emlékezete és géniusza előtt, akiről már sok újat ugyan nem tudunk mondani, de nem lehet elégszer beszélni róla. Kölcsey idézése különösen fontos azokon a településeken, amelyek büszkén hirdethetik, hogy volt közük a Himnusz költőjéhez.

Például Debrecen, ahol 14 éven át tanult - diákként ott volt Csokonai Vitéz Mihály temetésén -, egész műveltsége itt, a Református Kollégiumban alapozódott meg. Megannyi magyar város és falu megtiszteltetésként élné meg a mai napig, ha ezredannyi köze lehetne Kölcsey Ferenchez, mint amennyi Debrecennek van. Ez a város azonban…

A Debrecen-Nagyváradi Értesítő tudósított arról a nagyváradi sajtótájékoztatóról, ahol jelen volt Debrecen kulturális alpolgármestere is, s ahol bejelentették, hogy „január 17. és 27. között a Magyar Kultúra Ünnepéhez kapcsolódóan összesen mintegy hetven programot szerveznek négy településen”: Berettyóújfaluban, Debrecenben, Nagyváradon és Margittán. A Debrecen-Nagyváradi Értesítő közölte a programsorozat részleteit is, aminek tanulmányozásakor úgy tűnhet számunkra, hogy mind gazdagságában, mind mélységében többet kínálnak a határon túliak, a kisebbségben élő magyarok, mint az itteniek.

Van azonban egy jelentős hasonlóság is Nagyvárad és Debrecen programjában. Ma, a magyar kultúra napján gálaest lesz Nagyváradon, a Szigligeti Színházban, ahol az ünnepi beszédeket – szól majd Papp László debreceni polgármester és Halász János debreceni országgyűlési képviselő is – és a díjátadásokat követően Jacobi Viktor Sybill című operettjét tekintheti meg az ünneplő közönség. Szintén ma, a magyar kultúra napján ünnepi est lesz a debreceni Csokonai Színházban, itt Puskás István kulturális alpolgármester mond beszédet, majd Éljen a szerelem! címmel a Csokonai Színház és a Kodály Filharmonikusok Kálmán Imre-estje következik. Operett ott, operett itt.

Éljen a szerelem! – azaz Es Lebe die Liebe. Eredetileg ez volt a címe Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének, amit méltán nagy sikerrel játszik ebben az évadban a debreceni teátrum. Az operett szövegkönyve eredetileg németül íródott Leo Stein és Béla Jenbach által, majd németből Gábor Andor tette át magyarra, az ő szövegkönyvét pedig Békeffi István és Kellér Dezső írta át 1954-ben, s azóta is történtek benne kisebb-nagyobb változások.

Nem kétséges, hogy Kálmán Imrének ez az egész világon ismert műve része a magyar kultúrának, az azonban okkal vethető fel, hogy ennek a mókás operettnek a dalaival, Leo Stein és Béla Jenbach németről magyarított szövegeivel illendő-e ünnepelni a magyar kultúra napját, a Himnusz megszületését. Éppen Debrecenben.

Abban a városban, ahol Kölcsey Ferenc élete első húsz évéből 14-et élt, abban a városban, aminek immáron négy alpolgármestere közül az egyiknek kifejezetten a kultúrával van dolga. Abban a városban, ahol az ország (egyik?) legnagyobb egyeteme található. Amelyik város már kétszer pályázott azért, hogy Európa kulturális fővárosa lehessen, s amelyik város vezetői minduntalan arról beszélnek, hogy Debrecen az ország más(od)ik fővárosa.

Mától egy egész év áll rendelkezésre ahhoz, hogy 2021. január 22. ünneplésére méltó módon fel lehessen készülni Debrecenben.

NT

A BASAHALOM BOULEVARD további városkritikai jegyzetei itt olvashatók.

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.