Egynémelyik itteni útszakasz kalandtúra lehet majd a bringaverseny résztevőinek

A városi kátyúk mellett a szeles Alföld lehet az egyik nagy kihívás a Tour de Hongrie történelme során először Debrecenből induló magyar körverseny idei résztvevői számára. Egy volt versenyzőt is megkérdeztünk, mire számít.

Május 13-tól május 17-ig tart a 2020-as Tour de Hongrie (5 versenynap lesz tehát), 7 megyén hajtanak át 861 kilométert megtéve összesen. A rajt Debrecenben lesz, a végső befutó Esztergomban.

Sokan csak a '90-es évektől ismerik a Tour de Hongrie-t, s hiszik, ez egy viszonylag új keletű viadal Magyarországon, a nagy európai körversenyek (elsősorban a Tour de France, illetve a Giro d'Italia és a Vuelta a Españá ) árnyékában. Ennek oka az lehet, hogy volt egy nagyobb, majdnem 3 évtizedes időszak (1966 és 1992 között), amikor nem rendezték meg. Pedig már 1925-ben elrajtolt az első magyar körverseny, s az eleinte csak magyarok részvételével zajló, később nemzetközivé váló viadal 2020-ban már 41. alkalommal lesz. A tervek szerint az Eurosport (a szinte vele egyszerre zajló Giróról szóló közvetítések után) fél órás összefoglalókat ad majd róla minden nap.

Ami Budapestnek a Giro, az Debrecennek a Tour de Hongrie

Az utóbbi években inkább Nyugat-Magyarország volt a körverseny helyszíne (Szombathely rendszeresen az első nap, pontosabban a ma már nem megtartott prológ városa volt). Igaz, viszonylag a közelünkben Karcagra rendszeresen behajtott a mezőny, sőt 2018-ban és 2019-ben Hajdúszoboszló is részese volt a versenynek.

Régebben pedig olyan többször volt, hogy egyes szakaszai érintették Debrecent, s az úgynevezett hőskorban gyakorlatilag mindig áthaladtak rajta - egyet kiragadva ezek közül, például 1956-ban is vagy 1962-ben, amikor valóban körverseny jellege volt az útvonalat tekintve 1962. 2020-ban azonban – egyértelmű okként a két nappal előtte Budapestről rajtoló Giro d’Italia hozható fel – keletre tevődik át a hangsúly, s konkrétan Debrecenből indítják a magyar körversenyt, sőt később is visszatér ide egy kis időre. A szervezők komoly mezőnyt várnak, a hosszabb távú cél pedig az, hogy az úgynevezett Pro Series versenyei közé bekerüljön a magyar is – ennek követelménye az, hogy minél nívósabb nevezőgárda jöjjön össze.

A részletes szakaszbeosztást itt találják olvasóink.

Debrecenből vagy az 573-as vagy a 354-es úton haladnak a bringások Hadház felé, onnan nyugati irányba fordulva Hajdúböszörménybe, illetve tovább Balmazújvárosba – keresztezve a 35-ös főutat – haladnak. Majd Délnek fordulva a 33-ast elérve Debrecenbe a Balmazújvárosi úton érkeznek vissza, s átkerekeznek a városon. Az útvonalat nézve szinte biztos, hogy tovább a Füredi úton, majd a Bem tér érintésével a Nyíl utcán fog zötyögni a szervezők szerint nagyjából 140 fős mezőny - plusz a kísérőik autókkal. Az is lehet, hogy a Bem tér után a Hadházi útra terelik őket, netán a Simonyi úton a Nagyerdő mentén kanyarodnak fel a Kassai útra valahol - ésszerűbb volna.

Utána kifele Debrecenből még egyszer Hadház felé veszik majd az irányt, hiszen ezt a kört (Debrecen-Hajdúhadház-Hajdúböszörmény-Balmazújváros-Debrecen) kétszer teszik meg. Pontosabban majdnem ugyanazt. A második kör végén ugyanis Balmazújváros után csak átszáguldanak a 33-ason, majd (s nem fordulnak rá) Nagyhegyes felé elzúgnak Hajdúszoboszló irányába. A fürdővárosban kicsit kanyarognak majd, s a befutó is ott lesz. Mindez 174 kilométert jelent az első szakaszban. A második szakasz is érinti Hajdú-Bihart, bár kevésbé. Az a Szolnok megyei Karcagról rajtol, de később a Hortobágyon átvág, Balmazújváros és Hajdúböszörmény pedig megint része lesz az érintett nagyobb településeknek, hogy aztán északi irányt vegyen a mezőny.

A szélekre húzódva, széllel is megküzdve

Ábrók Norbertet, az aktív pályafutását nemrég befejező korábbi országúti kerékpárversenyzőt kérdeztük (akkoriban a debreceni, a napjainkban elsősorban már az utánpótlásra fókuszáló DKSI csapatát erősítette) arról, mit szól a tervezett útvonalhoz és a várható körülményekhez (azt tudni kell, hogy máskor az év későbbi szakaszában rendezik a magyar körversenyt, de most egy hely megüresedett a nemzetközi versenynaptárban, s azt tömték be a mienkkel).

A már régóta Budapesten hivatalos biciklis futárként dolgozó Ábrók Norbert 1992 és 2005, majd 2015 és 2018 között versenyzett, a Tour de Hongrie-n elmondása szerint 5-ször indult. A legjobb „magyar körös” eredményei szerint 2015-ben összetettben 7. helyet ért el a karcagi szakaszon, ahol a legjobb magyar befutó volt, a teljes versenyt illetően pedig a 18. hely volt a csúcs számára - a teljes mezőnyben.

Ábrók Norbert

„Évek óta nem jártam arra, szóval az utak állapotáról jelenleg semmit se tudok. Viszont a szél befolyásoló hatású lehet – mivel szintkülönbségről nem beszélhetünk, ez nehezítheti meg a sprinterek csapatainak dolgát (amire azért nagy körversenyeken is volt már példa számtalanszor).”

Az alföldi szakaszokon egyébként a sprinterek élhetnek jobban, ezért is lehet érdekes, hogy májusban is olyan szélviharos időjárás lesz-e, mint most van Magyarországon és szerte Európában. Ábrók szerint „sokan elvéreztek már így, hogy például a hegyimenők a sík részeken az orkánszerű szélben olyan hátrányba kerültek, amit már a hegyekben nem tudtak ledolgozni”. Ez meg azért említésre méltó, mert egyes szakemberek szerint a 2020-as magyar körverseny várhatóan az utolsó két szakaszban fog eldőlni, de ha a szélsőséges időjárás közbelép, akár a sík terep is kialakíthatja az erőviszonyokat, tehát érdemes már itt odafigyelni a bringások teljesítményére.

Az egykori menő úgy véli, azért az utak esetleges keskenysége is számíthat, hiszen „kevés a hely az út szélén, s mindenki oda akar férni. Persze a profiknak elvileg mindenféle körülmény között jól kell menni, ám a nagy szélben egyértelműen több a bukás is. Viszont elvileg a nagyobb darab versenyzők előnyben lehetnek, őket kevésbé dobálja a szél, s kevesebbet kell korrigálniuk.”

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.