Dehogy tiltja be a kormány az ellenzéket – persze attól ez még fájni fog neki

Mindenki biztos lehet abban, hogy kevesen siratják majd a pénzüket vesztett pártokat, amelyek nem hogy 2022-re, de még a saját előválasztásukra sem fognak tudni felkészülni, ha összeomlik az országos szervezetük. A felhatalmazási törvény után csak pár napot kellett várni az újabb orbáni csapdára.
Facebook

Ironikus módon éppen április 4-én, az egypártrendszer ünnepnapján jelentette be Gulyás Gergely miniszter az elvileg vírusvédelmi és válságelhárító célzattal össszetákolt Orbán-csomagot, amelynek része a politikai pártok állami támogatásának a lefelezése. A teljes költségvetési átrendezést tekintve ez az intézkedés egészen jelentéktelen összeget érint (Gulyás elmondása szerint 1,2 milliárd forint, miközben gazdaságvédelemre 1345 milliárdot csoportosítanak át), a kormány kommunikációjának azonban a kormányinfó alapján nagyon úgy tűnik, hogy az egyik központi eleme lesz a következő napokban. Teljesen egyértelmű tehát, hogy a források elvételének nagyjából annyi köze van a koronavírus elleni védekezéshez, mint Semjén Zsoltnak az állatvédelemhez. De akkor miért is volt erre szükség? Az alábbiakban három szempontot vizsgálok meg arra vonatkozóan, hogy miért éri meg ez a lépés a kormánynak, nem elvitatva azt, hogy Habony Árpádék egészen más érveket is mérlegelhettek a bejelentés előtt. Elöljáróban annyit: az ellenzék megszüntetése nincs ezek között.

1. Népszerű

Talán ez a legkézenfekvőbb magyarázat, hiszen politikusoktól bármit is elvenni Magyarországon egy populáris döntés. A politikai pártokat a rendszerváltást követő évtizedek alatt sem tudta megszeretni a magyar társadalom – ezért persze sokat tettek maguk az érintettek is. Tény mindenesetre, hogy nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsonynak mondható a magyar pártok taglétszáma, a politikusi népszerűségi listák vezetéséhez pedig gyakran elég, ha az ország fele nem utálja az illetőt. Így talán nem túlzó arra számítani, hogy a választók döntő részéről kifejezetten pozitív fogadtatásra számíthat az Orbán-kormány e szimbolikus lépése. Az mindenesetre biztos, hogy nem kell a pártok védelmében online tüntető százezrekre számítani.

2. A Fideszen kívül bezúzza minden párt szervezetét

Bármilyen hihetetlennek is hangzik, de egy politikai pártnak bizony komoly erőforrásokra van szüksége ahhoz, hogy országos szervezetet tudjon kiépíteni, fenntartani. Az Orbán-csomagnak a pártokkal kapcsolatos intézkedése a Fidesz-KDNP-t nem fogja érdemben megviselni, hiszen a kormány számtalan informális csatornán keresztül szinte korlátlan források fölött diszponál. Annál nagyobb érvágást jelent majd az ellenzéki pártoknak, amelyek jóval kevesebb választott politikussal és nagyságrendekkel kevesebb oligarchával rendelkeznek, ráadásul az Állami Számvevőszék sem olyan elnéző velük, mint a kormánypártokkal szemben. Egy 50 százalékos csökkentés miatt nem nehéz belátni, hogy számos pártalkalmazottat kell elbocsátaniuk, vidéki irodákat zárhatnak be, de kevesebb pénzük jut majd az aktivisták toborzására és a politikai akciókra is. Mindezek következtében – amennyiben az intézkedés hosszabb ideig érvényben marad – az elmúlt években egyre inkább egységesedő ellenzéknek nem hogy a 2022-es országgyűlési választásokra nincs esélye felkészülni, de szervezetileg még ahhoz is gyenge lábakon fog állni, hogy országos előválasztásokat szervezzen a jelöltjeik kiválasztásához.

3. Újabb csapdahelyzet az ellenzéki pártok számára

A migrációs krízis során már megismerhettük a habonyi gépezet működését: az Orbán-kormány veszélyhelyzetben is a pillanat uralására törekszik. Alig néhány napja fogadta el a fideszes kétharmad (a Jobbikból kiugrott „bérnácikkal” kiegészülve) az időkorlát hiányában ellenzéki politikus számára elfogadhatatlan felhatalmazási törvényt, a kormányközeli médiatermékek azonnal belekezdtek az új narratíva sulykolásába, miszerint az ellenzék a koronavírussal van. A kormány a párttámogatásokkal kapcsolatos intézkedésével ugyanerre a történetre igyekszik ráerősíteni. Az ellenzék ismét szorult helyzetbe került: ha szó nélkül elfogadja a rendeletcsomagot, hallgatólagosan hozzájárul a saját leszalámizásához; ha tiltakozik akár csak ez ellen az egy rendelet ellen, akkor pedig a fideszes megmondóorgánumok segítségével könnyen magára sütheti, hogy a politikai önérdek miatt nem vállalt szolidaritást a magyar emberekkel.

Nem lesz itt megszűnés, csak elnyújtott agónia

A fenti három mellett természetesen számos egyéb érv is szólhatott a párttámogatások lefelezése mellett. Ezek között azonban egy biztosan nem szerepel: a pártok megszüntetése. Egy lélegeztetőgépre kötött ellenzékre ugyanis szüksége van ennek a rendszernek, arról pedig időről időre gondoskodik, hogy ha néha le is lehet venni a gépről, a 2010 óta tartó kórházi kezelésből nehogy teljesen felépüljön. A parlamenti kétharmad birtokában ehhez már évek óta rendelkezésükre állnak a szükséges eszközök.

Facebook

(A fotók forrása Orbán Viktor Facebook-oldalán található videó.)

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.