MÁSIK FŐVÁROS

Egy év. Sok „fényév”?

Egyszer lesz, hol nem lesz? Valamikor egészen biztosan lesz. Tragédia, hogy amennyiben most létezne, már akkor is késő lenne. Sajnos, ahogyan az lenni szokott, a csodára egy ideig még várnunk kell.

Bill Gates szerint, akinek véleményére talán adhatunk, „addig, amíg el nem készül a koronavírus-vakcina, nem fog visszatérni teljesen az élet a normális kerékvágásba. És ez csak valamikor jövő ősszel történhet meg. Szerinte hiába szorítják vissza a terjedést, mindig ott lesz az esély rá, hogy jön egy újabb kitörési hullám, egészen addig, amíg széles körben be nem lesz oltva az emberiség.” (Portfolio)

Mindamellett, reménykedem, hogy ez a kijelentés a zseni azon kevés tévedéseinek számát fogja szaporítani, amelyet pályafutása során elkövetett. Hisz önmagában, igaz, ez életkor s akár más tényezők függvénye, a jövő év ősze fényévnyi távolságúnak tűnik sokunk számára. Ez akkor is igaz, ha egy különösebb események nélküli, „normális” év úgy elszáll életünkben, mint egy pillanat. De szubjektív időérzékünk, talán nem túlzás, sosem hagyott annyira cserben bennünket, mint idén. Magam például sokkal közelebbinek, szinte csupán tegnapinak, érzékelem az idei „boldog újévet” köszöntéseket. Miközben március közepe, nem beszélve az elejéről, amikor az első hazai betegről hírt kaptunk, szinte fényévnyire, sőt több fényévnyire tűnik. Még ha a fényév távolságot jelöl, jelent is. De ha „köznapilag”, az idő hosszának érzékeltetésére használjuk, alighanem akkor sem fogjuk félreérteni egymást.

Ez esetben a járványintézkedések bevezetése tűnik úgy, mintha hosszú, hosszú idővel ezelőtt történt volna. Azok számára mindenképpen, akik megtették, mert megtehették, hogy engedjenek a „maradj otthon” felszólításnak, kérésnek. Nem azért mert az otthoni, főként az önként vállalt karantén, ha végrehajtható, amolyan sorcsapás lenne. Bár azért sokunk számára, sokféle akadályozó tényező miatt, aligha telhet olyan produktívan, hasznosan, pihentető kikapcsolódással, mint ahogyan például a (női) magazinok, bulvároldalak sztárjai és celebjei hangoztatják. S általában azok többsége teszi, lett légyen az köz- vagy magánember, ha nyilvánosan szólhat a témában. Emellett, bevallva vagy anélkül, tele a tavaszi, pillanatnyilag használaton kívüli, sportcipőnk a karantén idejére ajánlott életmódtanácsokkal. Különösen azoknak, vélem, akik szó szerint a négy fal közé szorultak egy panel, vagy hasonló elven épült „bérházban.”

Viszont, meglehet, önmagunk rendszeres kiszellőztetésének lehetősége, jó esetben saját ház körüli kertünkben, sem biztos, hogy elégséges a korábbi testi, lelki állapotunk fenntartásához. Legalábbis erre figyelmeztet egy eddig bizalmasan kezelt németországi kutatás következtetése. „A Der Tagesspiegel lap beszámolója szerint a belügyminisztérium a járvány pszichoszociális és szociológiai hatásairól készített elemzésében arra figyelmeztetett, hogy a március közepe óta bevezetett kijárási korlátozások és a társadalom, a gazdaság működését csaknem teljesen befagyasztó egyéb rendelkezések révén legkésőbb húsvét után fellép az elszigeteltségi fásultság, amelynek súlyos következményei lehetnek... A bezártság és a tartósan magas feszültség következtében...tömeges méretet ölthet a szabályok áthágása, és beindulhat a ’társadalom eldurvulása’ – idézett a berlini lap a belső használatra készült tanulmányból, amely szerint a kockázatok között szerepel egyebek mellett az alkoholfogyasztás növekedése és az öngyilkosságok számának emelkedése.” (Piac és Profit, MTI)

Remélhetőleg a német minisztérium borúlátó, bár messze nem irreális jóslatai megmaradnak elméleti szinten. Bár kétségkívül, bármely előrelátó kormánynak ezt, a még tragikusabb forgatókönyvet szintén számításba kell vennie. Mindenesetre kiemelték, hogy a világos és őszinte kormányzati kommunikáció, nyilván ezt szintén magukra értve, sokat segíthet az egészségügyi intézkedések, közigazgatási korlátozások mellett.

Facebook

S hogy Gatesnek lesz-e igaza, avagy például az izraeli, ausztrál, francia, kínai, amerikai kutatóknak, akik mind ígéretes kísérletekről, sőt próbákról számoltak be? Remélhetőleg meglátjuk, megérjük. Annál is inkább, mert az „informatikai guru” teljesen új vakcina kifejlesztéséről beszélt, míg a felsorolt országok tudományos műhelyeiben egy már meglévő gyógyszer ezirányú alkalmazhatóságát fedezték fel. Vagy már több éve dolgoztak egy eredetileg más betegségre irányuló, s most a koronavírus ellen potenciálisan hatásosnak tűnő hatóanyag kifejlesztésén.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) az április 4-én kiadott listájában 62 potenciális védőoltást sorol fel az új típusú koronavírus ellen, melyek közül kettő a klinikai fázis I. stádiumában van, vagyis már egészséges önkénteseken tesztelik a biztonságosságukat. (Forbes) Ez a tény - akár egy, a mostaninál még nehezebb időszak után - mindenképpen óvatos optimizmusra adhat okot. Az viszont alighanem az utópiák világába tartozik, hogy bármilyen, most vagy még később kifejlesztett vakcinával a világ népességének nagyobbik felét be lehetne oltani. Ráadásul a mostani járvány kapcsán megtanulhattuk, hogy amíg akár egyetlen olyan vírushordozó van egy „nyitott” közösségben, akiről vagy nem tudnak, vagy nem hajlandóak az illetékesek tudomást venni és megtenni a szükséges intézkedéseket, addig a világ egyetlen országának, egyetlen lakója sem érezheti - a jövőben sem - teljes biztonságban magát.

T. Szűcs József jegyzetsorozata itt olvasható: MÁSIK FŐVÁROS.

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.