Ha nem valósítják meg a Civaqua-tervet, állandósulhat az aszály – 10-15 évünk van cselekedni Greta Thunberg mozgalma szerint

A hulladékkezelésben Debrecen lehetne az új Lausanne, de a rendszerszemlélet még hiányzik. Habár volt már olyan egyetemi oktató, aki segített a szervezésben, a hallgatók többsége lusta, inkább az eggyel fiatalabb korosztályra támaszkodhatnak. Zöld New Dealt adna Debrecennek a helyi Fridays For Future, ami a város legnagyobb kisközössége akar lenni.

2019 őszén a globális klímasztrájk-mozgalomhoz csatlakozó debreceni tüntetések rendezésével kéredzkedett be a cívisváros politikai küzdőterére a Greta Thunberg által fémjelzett Fridays For Future helyi szervezete. A 2019. októberi önkormányzati választásokat megelőzően számos ellenzéki politikus is megfordult a főként diákokból álló klíma-demonstrációkon. A téli szünetet követően aztán a koronavírus-járvány mintha visszavett volna a lendületükből. 2020. április 22. és 26. között az Alternatív Közösségek Egyesületével (AKE) közösen online klímahetet szerveztek, mivel az offline térről ideiglenesen kiszorultak. Ebben az időszakban, tehát a kijárási korlátozások idején távkapcsolat segítségével készítettünk páros interjút Kiss Péter Pállal és Németh Nikolett-tel, a szervezet két meghatározó debreceni alakjával.

Hol vannak? Nem csak az önök lokációjára, hanem a szervezetre, a rendezvényeikre is gondolok a járvány okán.

Kiss Péter Pál: Én személy szerint Szolnokon vagyok. Rendezvényeink nincsenek, erre az időszakra a koronavírus rányomta a bélyegét. Éppen egy online klímahetet tartunk az AKE-vel közösen, valamint volt egy országos központi sztrájk is április 24-én, ahol számos szakértő felszólalt.

Kiss Péter Pál beszél a debreceni városháza előtt
Koppányi Szabolcs

Németh Nikolett: Én Tiszaújvárosban vagyok. Egyetemista vagyok, sajnos haza kellett költöznöm a kollégiumból. A koronavírus miatt személyesen egyáltalán nem tudtunk találkozni, rendezvényeket szervezni.

Mi a helyzet az ország többi részén? Milyen az FFF országos beágyazottsága?

Kiss Péter Pál: Mi az országos mozgalom debreceni ága vagyunk. Sok más városban található már helyi sejt. Amikor a mozgalom elkezdett felfutni 2019 februárjától, legfőképp az online térben működtünk, valamint 2019 márciusában szerveztük az első sztrájkot. Egy későbbi sztrájk hatására kezdtek el kialakulni a helyi sejtek. Debrecenben 2-3 nagyon aktív és 6-7 kevésbé aktív szervezőnk van, valamint további 10-15 fő, aki valamikor többet tesz bele a közösbe, valamikor kevesebbet.

Németh Nikolett a fotó bal szélén
Koppányi Szabolcs

Németh Nikolett: Én szeptember körül csatlakoztam az FFF-hez. Tudtam róluk már korábban a klímasztrájk miatt. Láttam, hogy online szerkesztőket keresnek, így csatlakoztam.

Kiss Péter Pál: Delegált-rendszer működik nálunk, én is delegált vagyok, tartom a kapcsolatot a központtal.

Hol van a központ és kik vannak ott?

Vannak közös online bejelentkezések. Kaposvár, Sopron, Miskolc, ki éppen honnan csatlakozik, összejövünk 5-8-an, akkor az a központ. Elektronikus formában működik az országos szervezés és döntéshozatal.

A 2019. novemberi tüntetésen több követelésük is volt a debreceni városháza felé. Érkezett bármilyen válasz a részükről?

Kiss Péter Pál: Nem kaptunk semmilyen választ, de érzékeljük a mozgást. Amióta Debrecenben jelen vagyunk és elkezdődtek a sztrájkok, azóta belendültek a dolgok. Ilyen volt a város faültetési programja például, nagyobb dinamikával csinálták, mint azelőtt. A város általában nem kommunikál velünk közvetlenül. Azt érzékeljük, hogy nagyobb dinamikával végzik azokat a programokat, amiket már korábban elkezdtek.

Németh Nikolett: Talán jobban hirdetik a zöld programjaikat az elmúlt időben, jobban tolják.

Galéria: IV. Globális Klímasztrájk - Debrecen, 2019. november 29. (a képre kattintva megnyílik a galéria)
Koppányi Szabolcs

Hogy néz ki a „modern, európai szintű hulladékgazdálkodás”?

Kiss Péter Pál: Egy előző sztrájkon már követeltük, hogy a circular economy követelményeinek feleljen meg a debreceni hulladékgazdálkodás. Ez annyit jelent, hogy ne képződjön hulladék. Vannak olyan városok, ahol hasonló rendszer van. Lausanne-ban rengeteg kuka van, és mindegyiket pontosan felcímkézték, hogy mire szolgál. Mindent, amit lehet, visszaforgatnak. Ha hulladék keletkezik egy coca-colás dobozból, akkor azt valamire felhasználják Lausanne-ban, nem is egyszer, hanem többször.

Lehet Debrecen az új Lausanne?

Kiss Péter Pál: A hulladékgazdálkodás szempontjából lehet. Miért ne lehetne? El kell kezdeni helyi szabályozásokat hozni, hogy ne szemeteljenek annyit az emberek, több kukát kell felállítani. A kis dolgokkal kell kezdeni, aztán jönnek a nagyobb dolgok, hogy az ipar mit kezd a hulladékkal. Ez valamennyire már elkezdődött, de nem látom, hogy áll össze egy rendszerré.

Koppányi Szabolcs

Németh Nikolett: Az embereket arról kellene meggyőzni, hogy kevesebb szemetet termeljenek. Nem csak az a probléma, hogy a hulladékot újra kell hasznosítani, hanem az, hogy egyáltalán van hulladék. A zero waste életforma egyre jobban terjed a világban. Én már jó ideje nem vásárlok műanyagzacskóban semmit. Régen úgy néztek rám, mint egy földönkívülire. A lakosság most már tudja, hogy jobb lenne, ha sajátot használnánk, jobb lenne, ha nem használnánk annyi műanyagot, de nem igazán akarják még aktivizálni magukat. Őket kell először megfogni, utána lehet továbblépni az iparra. Amíg igény van valamire, addig úgyis legyártják.

A Civaqua-tervvel kapcsolatos követelésüket Mándi László (Momentum) bevitte a közgyűlés elé. Ott Papp László azzal intézte el a témát, hogy nem a város feladata a projekt megvalósítása. Miért tartják fontosnak, hogy a város foglalkozzon a Civaquával?

Kiss Péter Pál: Határeset, hogy kinek a kompetenciája. Ha Budapestre terveznének egy új HÉV-vonalat, akkor Budapestnek és a kormánynak is bele kellene tennie a magáét. Hasonló a Civaqua-program is: a városnak köze van hozzá, de persze együtt kell működnie a kormánnyal. Ha nem valósítják meg a Civaqua-tervet, akkor a klímamodellek szerint nagyon komoly aszályok sújtják majd Debrecen közvetlen környezetében a mezőgazdaságot. A lakosságot is érintheti a válság: a nyári időszakokban előfordulhat, hogy az ivóvízfogyasztást később korlátozni kell. Ezért lenne fontos ezt vagy egy ehhez hasonló projektet megvalósítani.

Koppányi Szabolcs

A klímahét keretein belül foglalkoztak az aszály kérdésével? Alig esett eső áprilisban. Érdekli ez az embereket?

Kiss Péter Pál: A klímahétre nem terveztünk aszályos programot, de igyekszünk folyamatosan olyan üzeneteket választani, amelyeken keresztül észreveszik az emberek a fontos jeleket. Például lehet azt mondani nekik, hogy a termékek és szolgáltatások piaca folyamatosan bővülni fog, miközben egyre rosszabb lesz a helyzet a közvetlen környezetükben: szegénység és bőség egyszerre. Közben állandóan védekeznünk kell a vírusok, az aszályok és mindenféle más környezeti problémával szemben.

Németh Nikolett: Fel kell hívnunk arra a figyelmüket, hogy nézzenek szét maguk körül. A klímahéten voltak olyan kihívásaink, hogy nézzenek ki az ablakon, fotózzák le, hogy milyen növények és madarak vannak körülöttük. Hajlamosak vagyunk róluk időnként megfeledkezni.

Koppányi Szabolcs

Mennyire lehet megfogni a középiskolásokat és az egyetemistákat ezekkel a témákkal?

Németh Nikolett: A gyerekeket a legkönnyebb megfogni, ők még fogékonyabbak, nem úgy nézik a világot, mint a felnőttek. Rajtuk keresztül pedig a szüleiket is meg lehet fogni. Aktivizálni eddig a tiniket tudtuk a legjobban.

A Debreceni Egyetemen milyen az FFF fogadtatása?

Németh Nikolett: Tudnak rólunk, de a lustaság benne van a hallgatókban, és nem igazán tudják, hogy mit kellene csinálniuk egy ilyen demonstráción.

Kiss Péter Pál: Voltak tanárok, akik a klímasztrájkok szervezésében is szerepet vállaltak. A hallgatók között valóban lustaságot tapasztaltunk, de pár ember azért bevonódott.

Milyen a kapcsolatuk a helyi politikai pártokkal? Önök keresték őket vagy ők keresték önöket? Míg az első debreceni klímasztrájkon számos helyi ellenzéki politikus megjelent, az önkormányzati választás után mintha eltűntek volna.

Kiss Péter Pál: Néhányan megkerestek minket, el is mentünk találkozókra. Kezdődött az LMP-vel, aztán folytatódott a Momentummal, aztán egy egykori MSZP-s képviselővel beszéltünk. Ezek a szeptemberi klímasztrájk előtt történtek. A novemberi egy teljesen más összetételű tüntetés volt több fiatallal. Vihar is készülődött, valóban sztrájk jellege volt az időpontot tekintve, ezért is lehetett kevesebb politikus. Debrecen történetében egyébként nem emlékszem arra, hogy korábban lett volna sztrájk munkaidőben.

Koppányi Szabolcs

Szóval a vihar és a munkaidő tartotta vissza a politikusokat?

Kiss Péter Pál: Igen, valamint országos szinten is hasonló történt. A Fideszen kívül gyakorlatilag mindenki megkeresett minket az önkormányzati választás előtt. Mi is úgy egyeztünk meg, hogy beszélünk velük, de ennyi. Volt egy pár arc, aki nem volt ott novemberben a rossz idő miatt, vagy mert más dolga volt, de mindegy, ilyet is kell csinálni.

A helyi zöld civil szervezetekkel kapcsolatban állnak?

Kiss Péter Pál: Több zöld szervezetet is megkerestünk, mások pedig bennünket, hogy valahogy működjünk együtt. Többeket hívtunk a klímasztrájkokra, hogy jöjjenek szervezetként táblákkal. Ebből annyi valósult meg, hogy néhányan kijöttek magánemberként.

Mennyire látnak generációs szakadékot önök és a régi, rendszerváltó zöld szervezetek között?

Kiss Péter Pál: Az előző generációk nem radikális, rendszerszintű változást követeltek, ez a nagy különbség. Mi azt mondjuk, hogy rendszerszintű változás kell, mert különben nincs jövő. Ezért is próbálják helyben nyomás alá helyezni a Fridays For Future helyi sejtjei az önkormányzatokat.

Koppányi Szabolcs

Az anarchista Lányi András nem követel rendszerszintű változtatásokat?

Kiss Péter Pál: Nagyon jól egymásra találtunk Lányi Andrással az elmúlt egy hónapban. Amikor nem rég Budapesten voltam egy gyűlésen, akkor találkoztam egy idős nénivel, aki azt mondta, hogy már Máramarosnál is ott volt. Ő nem is tudott arról, hogy már Magyarországon is itt vagyunk.

Hajdú-Bihar megyében Debrecenen kívül is jelen van az FFF?

Kiss Péter Pál: A 20-30 fős társaság fele debreceni, a többinek csak kötődése van a városhoz. Ennek ellenére nem tervezünk a közeljövőben Debrecenen kívül mozogni.

Apropó mozgás: maszkban és kesztyűben járnak a csomagolásmentes boltba?

Németh Nikolett: Sajnos nálunk nincs csomagolásmentes bolt, ezért nincs is lehetőségem, hogy hulladékmentesen megoldjak egy vásárlást, bár próbálom valamennyire megoldani. Egyébként nem hordok gumikesztyűt, mielőtt bemegyek a boltba és miután kijöttem onnan, fertőtlenítem a kezemet. Maszkot viszont felveszek.

Kiss Péter Pál: Édesanyám az egészségügyben dolgozik, szóval egyébként is lenne otthon kesztyű. Nagyon haragszom magamra, hogy felveszem a gumikesztyűt, de felveszem. Kesztyűben és maszkban járok vásárolni. Amúgy Szolnokon sincs csomagolásmentes bolt. Egyébként, amíg a nagy áruházak nem akarják azt, hogy ne vigyünk haza több hulladékot, addig nem is lesz változás.

Jót tesz a klímának a koronavírus-járvány? Rengetegen osztották meg, hogy kitisztult Kína levegője, vagy hogy több helyről látszik a Himalája, mint korábban. Eközben minden ország arra készül, hogyan fogja újra felpörgetni a gazdaságot, ha elcsitult a járvány.

Kiss Péter Pál: Vegyük sorra, hogy mi állt le a járvány miatt. A városon belüli autós közlekedés bezuhant. Nincs nitrogén-dioxid, amit kibocsátanának. Hasonlóan a gyárak is kevesebb gázt bocsátanak ki. A levegő sokat tisztult, egyes helyeken az ipar nem terheli annyira a környezetet, mint korábban. Ezek viszont csak apró változások. Nem látom azt, hogy a kormányok bárhol is komoly politikai változásokat kezdeményeznének, pedig itt lenne rá az alkalom. A nagy gazdasági világválság után jött egy rendszerszintű változást hozó New Deal. Vannak olyan iparágak, amelyek nagyon környezetszennyezőek - ilyen a turizmus is, ha a lokális szinten túlnyúlik. Vannak olyan iparágak, amelyeknek egy zöld világban egyszerűen nem szabad engedni a létét. Ha egy mocskos újraindítást csinálunk, akkor nem fog történni semmi. Aztán majd 10 év múlva azzal szembesülünk, hogy az Európai Uniót nem fogjuk tudni ellátni gabonával. Most kéne kezdeni valamit nagyon sürgősen, van 10-15 évünk.

A New Deal arca John Maynard Keynes volt. Ki lenne a zöld New Deal arca? Greta Thunberg vagy Alexandria Ocasio-Cortez?

Kiss Péter Pál: Nem egy arcra, hanem sok országos jelentőségű arcra van szükség. Nem lehet egy nagy zöld New Dealt csinálni az egész Földre, de még Európára sem, nekem ez a véleményem. Maximum országos szinten lehet ezt megvalósítani. A részterületeket pedig össze kell hangolnia az országoknak.

Dolgoznak már a debreceni New Dealen?

KPP: Igen, Debrecennek is kéne egy, Hajdú-Bihar megyének és Magyarországnak is, akkor minden rendben lesz. Ahogy Lányi András is mondja, a világot sok kis közös elven működő közösség mentheti meg, amelyek nem szerveződnek egy hatalmas tömbbe, az elveket viszont átbeszélik. Mi is azt mondjuk, hogy Debrecen legnagyobb kisközössége szeretnénk lenni.

Jön Greta Thunberg Magyarországra? Van rá oka?

Németh Nikolett: Én bízom benne.

Kiss Péter Pál: Egy Greta Thunberg látogatás jót tenne Magyarországnak, valószínűleg nagy médiafelhajtás lenne. Itt pont ez a nyilvános tér hiányzik a klímaüggyel kapcsolatban.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.