A Fidesz megosztó politikájával indokolta távolmaradását több debreceni ellenzéki párt

A Nemzeti Összetartozás Napján, Debrecen város hivatalos trianoni megemlékezésén a beszédet mondó Papp László polgármester – konkrét pártok megnevezése nélkül – elmarasztaló utalásokat tett a jelenlegi ellenzéki erőkre. A rendezvényt záró koszorúzáson az oppozíció pártjainak helyi szervezetei nem képviseltették magukat.
Koppányi Szabolcs

Mint arról tudósításunkban beszámoltunk, a trianoni békediktátum 100. évfordulójáról megemlékező hivatalos helyi rendezvényen a Debrecenben működő ellenzéki pártok közül egyik sem képviseltette magát a koszorúzáskor. Megkérdeztük a vezetőiket, miért döntöttek így. Egy kivételével mindegyik párt válaszolt a Debreciner érdeklődésére.

Mándi László és Szabó Bence, a Momentum debreceni önkormányzati képviselői június 4-én reggel, a hivatalos városi ünnepség előtt fél nappal helyezték el a koszorújukat a Magyar fájdalom szobránál a Bem téren.

A Debreciner érdeklődésére válaszul küldött levelében Mándi László ismertette a megfontolásuk hátterét. „A Fidesz az elmúlt 10 évben tudatos és megtervezett politikával lépésről lépésre osztotta meg a magyarságot. Megosztotta és szembe állította a nemzet természetesen összetartozó részeit: kormánypártiakra és ellenzékiekre, jobboldaliakra és baloldaliakra, magyarokra és cigányokra, gazdagokra és szegényekre, kiszolgálókra és ellenségekre osztotta a magyar társadalmat. Szembement mindennel, amire Trianon tanít minket, szembement mindennel, amit hamis jelszavakként a zászlajára tűzött. Országosan és Debrecenben is ellenségnek tekintik az ellenzéket, és mindenkit, aki nem ért egyet a politikájukkal. Nem az összetartozást, nem az együttműködést, hanem a behódolást tartják a magyar emberektől elvárt viselkedésnek. A Momentum Debreceni Szervezete nevében nem szeretnénk asszisztálni ehhez a képmutatáshoz. Nem szeretnénk asszisztálni ahhoz, hogy míg a mindennapokban napról napra mélyítik az árkokat magyar és magyar között, addig egy ünnepség keretében Trianon emlékét kihasználva szavakban összetartozást hirdetnek.”

Madarasi István, az MSZP debreceni elnöke, szintén önkormányzati képviselő arról tájékoztatott, hogy a debreceni szocialisták ott voltak a városi megemlékezésen, tisztelgő virágcsokrukat pedig a hivatalos ceremóniát követően helyezték el a szobornál, fejet hajtva azok előtt, akik bár elszakadtak hazájuktól, máig őrzik magyarságukat. Madarasi István a Debrecinernek küldött válaszában megírta az MSZP álláspontját: szerintük a nemzeti összetartozás nem a pártok, hanem a magyarság összetartozását jelenti. „Ma a jelenlegi hatalom ezt a kérdést arra használja, hogy az egypárti uralmi rendszerét erősítse és mindenkit háttérbe szorítson. Nem pártpolitika hangoztatásra van szükség, hanem csendes megemlékezésre.”

Biró László Mihály, a Jobbik debreceni szervezetének elnöke pártja távolmaradását így indokolta: „Nem kívántunk a ’kivonulókkal’, a szétszakíttatást összetartozásként ’ünneplőkkel’ közösen részt venni ezen a gyásznapon. Valószínűleg a helyi kormánypártoknak sem állt szándékukban a szemünkbe nézni, mivel semmilyen értesítéssel felénk ezen megemlékezésről nem éltek. Számunkra mindig kiemelkedő esemény volt és lesz a trianoni horrorbéke gyászának megélése. Talán emiatt is mi, jobbikosok voltunk azok, akik Debrecenben először tartottunk megemlékezést a Magyar Fájdalom Szobránál 2005-ben, ahol felszólalt Wittner Mária és az azóta sajnos elhunyt Usztics Mátyás is. A debreceni fideszeseknek ez akkor még nem volt fontos. Számunkra a nemzeti ügyek képviselete nem pillanatnyi politikai érdek kérdése.”

Herpergel Róbert, a jobbik debreceni alelnöke közleményében arról tájékoztatta a helyi sajtót, köztük a Debrecinert, hogy a Jobbik Ifjúsági Tagozata valamint a debreceni alapszervezet önállóan helyezett el koszorút a Magyar fájdalom szobránál. Mint írta: „Magyarország legnagyobb történelmi tragédiájára csak kellő alázattal emlékezhetünk, ahelyett, hogy táncos ünneppé alacsonyítanánk az egészet. Nem feledhetjük, hogy a mai napig nem hajlandó a debreceni kormánypárti városvezetés állandó jelleggel kitűzni a városházára a székely zászlót, ténylegesen kifejezve az elszakított magyarokkal való összetartozást. Emlékeztetünk mindenkit, hogy ha mi, jobbikosok éveken keresztül nem követeljük következetesen, akkor a mai napig nem lenne Debrecenben Székelyek parkja, ahol legalább – ha eldugva is –, de látható a székely zászló.”

Jármi Péter, az LMP - Magyarország Zöld Pártja hajdú-bihari elnöke távolmaradásukat azzal indokolta, hogy „az LMP Hajdú-Bihar megyei elnökségének tagjai aktív munkavállalók, és nem tudtunk szabadnapot kivenni, így sajnos nem tudtunk részt venni a megemlékezésen sem. Azonban tagságunk egyénileg, a saját módján emlékezett meg a békediktátumról. Ki egy emlékműnél, ki az otthonában.” Jármi Péter arról is írt a Debrecinernek küldött válaszában, hogy szerintük „a magyar nemzet egy és bonthatatlan. Valljuk ezt 100 évvel a tragikus trianoni döntés után, mely sokak áldozatát kívánta. A kárpát-medencei magyarság sikerei, a medence ökológiai egységének védelme, páratlan értékeinek megőrzése az ott élő nemzetek közös érdeke kell legyen. Az elmúlt évtizedek, az évszázad arra tanít bennünket, hogy a nemzethez való tartozás nem az országhatárokon és az adott államhoz tartozó pénzügyi kötelezettségeinken múlik. Ne aszerint különböztessük meg magunkat, ki hol és hogyan éli meg a magyarságát! Reméljük egyszer eljutunk arra a pontra, amikor kijelentjük: hogy ez a békét nem hozó diktátum a Kárpát-medence minden népének érvágást jelentett, és elkezdhetünk azon dolgozni, hogy begyógyítsuk ezt a történelmi sebet ahelyett, hogy újra és újra kikaparnánk határon innen és túl.”

A Demokratikus Koalíció debreceni szervezetének elnöke a kérdésünkre nem válaszolt.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.