VITA

Tényleges változást!

A választópolgárok nem számok. Nem lehet őket egy kockás papíron összeadni és kivonni a különböző oldalak között. A NER okozóival nem lehet a NER helyére alternatívát állítani.

Változás. Ez az a szó, amire fel kéne fűzni a 2010. utáni magyar ellenzéki politika fő mondanivalóját. Ha még pontosabban akarunk fogalmazni, akkor a tényleges jelzővel kell kiegészíteni kulcsszavunkat, mert új gondolatok, paradigmaváltás és megújulás nélkül nem lehet változtatni.

Sokszor azt érzem, hogy megragadt az idő kereke és társadalmunk politikához való viszonya valahol 2004. vagy inkább 2006. körül. Egymással, a hideg polgárháború árkaiból farkasszemet néző táborok kiabálnak egymásra, egyik oldalról felböffen a Soros bérenc, mire a másik tábor O1G-t kiállt. Eközben az apolitikus magányba vonult társadalmi többség fejét leszegve vonul egyre távolabb közös ügyeinktől. A 2004-ben az MSZP által kiengedett gyűlölet, mint politikai termék, mára szinte teljesen átvette az érvek szerepét.

Nem lehet ezt így tovább csinálni. Nem lehet a világot feketére és fehérre vagy jóra és gonoszra egyszerűsíteni, miközben eldobjuk magunktól a politikától elidegeníthetetlen értékeket és világnézeteket. Nem lehet az O1G zászlaja alatt egyesülni azért, hogy működésképtelen és mondanivaló nélküli egy választásra szóló szövetséget hozzunk létre, mely magával hordozza, bár lefojtva, a szervezetek és szereplők közti konfliktusokat.

Persze a pártok megegyezhetnek egymás között, még akkor is, ha erre kevés esély látszik. De miért szavazna egy jobbikos vagy LMP-s választó egy MSZP-s vagy DK-s politikusra, amikor ők és pártjaik a 2010. előtti káosz és rossz kormányzás ellen aktivizálódtak? Miért gondoljuk azt, hogy az a momentumos fiatal szavazó, aki most csatlakozott be a politikai életbe, nem lesz passzív ismét, ha pártja hónapokig nem az általuk favorizált vízióval foglalkozik, hanem azzal a szappanoperával, ami miatt ők a porondra léptek?

A választópolgárok nem számok. Nem lehet őket egy kockás papíron összeadni és kivonni a különböző oldalak között.

Nem lehet engedi azt, hogy szélsőséges politikai szekták vegyék át teljesen az ellenzéki politikai diskurzus fő vonalát. Ma már a közösségi oldalakon és fórumokon, melyekre nagy részben áttevődött a napi politikai párbeszéd, ha valaki komplexebb és az összefogás egyszerű üzeneténél bonyolultabb gondolatokat fogalmaz meg, talán még kritikai hangvételt is megüt, hamar áldozatává válik a politikai vallások híveitől érkező agresszív trollkodásnak. Bár tudásom sok szempontból hiányos, de a demokraták (rossz belegondolni, mennyire kiüresítették ezt az amúgy nagyszerű fogalmat) nem üldözik a politikai sokszínűséget, nem lincselnek se valóságban (lásd a DK gyűlésén véleményéért megvert Gulyás Márton), se virtuálisan. Lehet persze azokat „Fidesz bérencnek” hörögve átkozni, akik nem az autoriter vezető sokszor havonta változó szavát követik. De mindenki, aki ezt tenné, először tegye fel a kérdést: Miben különbözik ez a Fidesz módszereitől?

Mikor a világpolitika egyre erősebben áttevődik a nemzetközi tőke lobbija és a nacionalista államkapitalista demokratúrák konfliktusára, az ezt elszenvedő emberek tömegeinek ésszerű és a 2000-es évek neoliberális szélsőségétől eltérő programra van szüksége. Olyan országra, ahol ha te mondjuk sikeres gazdálkodó vagy, nem adhat „visszautasíthatatlan ajánlatot” se a Monsanto, se Mészáros Lőrinc. Amikor Magyarországon a kormány saját népbutítása érdekében megvétózza a klímasemlegességet, akkor olyan politikusokra van szükség, akik a jövő generációinak is élhetővé teszik a bolygót. Ez érvényes mind lokálisan, mind országos szinten. Ehhez program, vízió, elképzelés kell, és nem elég az „Orbán takarodj”! Ehhez nem lehet azokat a szervezeteket csatolni, melyek elpazarolták a magyar politika hitelét, megalkották a következmények nélküliségének légkörét már több mint 10 évvel ezelőtt. Nekik a “programjuk” csak az összefogás és az O1G álcselekvéséből áll. Gondoljunk csak az utóbbi évekre. Ezek a pártok kiálltak-e ügyek mellett, szerveztek-e tüntetéseket, megfogalmaztak-e Debrecen számára alternatív szakpolitikai javaslatokat?

A NER okozóival nem lehet a NER helyére alternatívát állítani.

A tényleges változáshoz a 21. századi pártok érték és program alapon szerveződő kompromisszuma kívánatos. Egy olyan mérsékelt konzervatív, liberális és zöld szövetség, mely meghaladja az avítt polgárháborús gondolkodást és a béke illetve a hosszú távú kiszámíthatóság üzenetével állít alternatívát a NER rablóvilágával szemben. Egy olyan szövetségben kell gondolkodnunk, mely képes lehet a 2014-es debreceni önkormányzati választásokon otthon maradó több mint 60 százaléknak reményt adni a tényleges változásra. Ha viszont ez nem valósul meg, 2022-ben is ugyanazt a szappanoperát fogjuk nézni, ugyanazokkal a felvonásokkal csak más díszlettel.

(Rutz Tamás a Mindenki Magyarországa Mozgalom debreceni szervezője. Írása A maradandóság városában címmel megjelent olvasói publikációhoz szól hozzá. A vitának továbbra is teret ad a Debreciner, várjuk véleményüket! Címünk: szerkesztoseg@debreciner.hu )

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.