Mikor dőlt el és miként, hogy Szima Gábor átadja a DVSC-t Debrecennek?

Közpénz váltja a magántőkét a Loki finanszírozásában. A régi vezetőségből alig marad valaki – Tőzsér Dánielnek egy új pozíciót találtak ki: szakmai igazgató lesz.

Szima Gábor, a DVSC (eddigi) tulajdonos-vezetője több lapnak is nyilatkozott a napokban a jövőről, s a vezérfonal mindig az volt, hogy minél előbb vissza kell juttatni a Lokit az élvonalba. Igaz, azt nem tette hozzá, hogy ez már vélhetőleg nem az ő feladata lesz a továbbiakban. Ennyire nem körvonalazódott még akár 48 órával ezelőtt sem, hogy a 19 éves Szima-korszaknak vége? Vagy ahogyan a közismert Oscar című Stallone-vígjátékban mondanák: „persze, hogy tudtam, csak nem sejtettem”. A 2020. július 1-i sajtótájékoztatón – két nappal Szima nyilatkozatai után – ugyanis Papp László polgármester, Szima Gábor és Kósa Lajos országgyűlési képviselő (a bemutatásakor külön kiemelték a DEAC vezetőségében betöltött szerepét is) társaságában bejelentette, hogy a város, vagyis Debrecen önkormányzata megveszi Szima Gábortól a többségi tulajdonrészt, és a város lesz a gazda majdnem 100%-ban.

Hogy mennyiért? Erről egy szó sem esett a sajtótájékoztatónak a közösségi hálón élőben közvetített részében. Ahogyan arról sem, hogy pontosan ki és mikor döntött erről, hiszen ezekből az információkból úgy tűnik, egy magánkézben lévő professzionális sportegyesület el(át)adásáról a város vezetői döntöttek bármiféle törvényes közgyűlési felhatalmazás nélkül – egyeztetve a magánember Szimával, aki elmesélte, hogy bár még hétfőn másként látta a dolgokat, de amikor kedden találkozott Papp Lászlóval, gyakorlatilag 10 perc alatt megegyeztek. Vélhetően erős érvei lehettek a debreceni polgármesternek.

Mit érthetnek „társadalmasításon” a döntést meghozók?

Papp László kezdte a tájékoztatót, kitérve arra, hogy a jelenlegi debreceni sportfinanszírozási modell szerint a labdarúgás terén a város elsősorban az utánpótlást, az akadémiát működteti, míg Szima Gábor a profi vonalat vitte. Ám innentől jelentős változás áll be, ami egyfajta „társadalmasítási folyamat” a polgármester szerint. Ennek részeként új igazgatósági tanácsot is létrehoztak pillanatok alatt (pontosabban javaslatot tettek a személyeket illetően). Még egyszer: Szima Gábor és Papp László kedden beszélgettek 10 percet, s szerdán 12 órakor már egy konkrét, neveket és célokat is felvonultató sajtótájékoztatót tartottak ez ügyben – igaz, egzakt számadatok nélkül az anyagiakat illetően. Olybá tűnhet, hogy már korábban előkészítettek mindent a hatalomátvételhez, most csak a végső tollvonásokat végezték el.

Papp

Az új igazgatósági tanácsban vezető szerepet kap a Schaeffler ügyvezető igazgatója Szabó Péter, aki azonban Papp szerint emiatt nem fogja elhanyagolni a DVSC női kéziseit sem, ott meglévő támogatói minőségében. Mellé kerülhet Becsky András, a Debreceni Sportcentrum Kft. vezetője, Cserháti Gabriella, a McDonald’s Debrecen első embere, Katona Zoltán, a Be Strong sportszerforgalmazó cég vezetője, illetve Makray Balázs, a Debreceni Labdarúgó Akadémia ügyvezetője. Szabó Miklós üzletember és Sásdi András, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának tagja is tag lesz.

Róka Géza megmarad a DVSC ügyvezetője, ám egy új posztot is létrehoznak, így a Lokival együtt a napokban búcsúzó labdarúgó, Tőzsér Dániel szakmai igazgatóként dolgozhat a klubnál. A tréner továbbra is Kondás Elemér lesz, úgy tudjuk, bár róla a sajtótájékoztatón nem esett szó.

Várják a helyi nagyvállalkozók felsorakozását a csapat mögött

Papp szerint a célkitűzés egyértelmű, bajnokcsapattá válni az NB2-ben, s visszajutva az NB1-be igen hamar akár újra élvonalbeli dobogós célokért küzdhet a csapat. Azt is hozzátette, hogy a város elsősorban támogatóként a háttér megteremtéséért felel majd, de a szakmai kérdésekben (edzők, játékosok szerződtetése stb.) a szakmai stáb dönt. Egyben felkérte Debrecen üzleti elitjét arra, hogy álljanak a DVSC mögé, amit amúgy a leköszönő Szima Gábor is megerősített, mint mondta: „ha nem állnak mögé, akkor nélkülük, s immár egy Szima Gábor nélkül nehéz idők várnak a Lokira”. Papp a szurkolókkal is új kapcsolatokra törekszik.

Szima

Szima Gábor a múlt sikereiről és arról beszélt, amikor átvette a klub irányítását, szintén nehéz időszakát élte meg a Loki. Ám akkor tőkeemeléssel stabilizálták az egyesületet, aztán jött az első bajnoki cím és a többi, meg a kupasikerek, valamint a nemzetközi eredmények.

Ugyanakkor Szima szerint a 2010-es évek közepétől a magyar futballelitben olyan változások történtek, amelyekre a DVSC nem tudott kellőképpen reagálni, többek között azért sem, mert akkoriban a helyi nagyvállalkozók nem álltak olyan mértékben a klub mellé, mint amiben most ő maga („rendszeresen ki fogok járni továbbra is a meccsekre”) és a polgármester is bízik. Ezzel együtt Szima szerint még a legutóbbi játékoskeretük is elég erős volt, de a jó őszi kezdés után jött a későbbi sima kieső Kaposvártól egy vereség, aztán „elkezdte vesszőfutását a csapat, amiből tavasszal se tudtunk kijönni”. Kiemelte, hogy 39 ponttal eddig még senki sem esett ki az NB1-ből, és hogy az utolsó percekig esély volt a bennmaradásra.

Kósa Lajos sport-tudomány-művészet párhuzama

Kósa Lajos a debreceni identitás részeként említette a DVSC-t, még akkor is, ha most másodosztályúvá vált, s beszédében többször is elhangzott, hogy a magyar kultúra része a sport is, amit ilyenformán nekik ugyanúgy támogatni kell, mint mondjuk a színművészetet. Főleg akkor, amikor bajban van a Loki.

Vagyis a város megsegíti a sportegyesületet, egyúttal egy régi, több évtizedes modellt porol le, amelyből éppen kitörni készülne a legtöbb magyar klub: a magántőke működtesse és ne közpénzből finanszírozza az önkormányzat. Kósa persze egy régi korszak lezárásáról és egy új kezdetéről beszélt. Másféle működési modellel, mint eddig volt. Egyúttal mind ő, mind Papp László megköszönték, elismerték Szima Gábor tevékenységét.
„Ez egy közös ügy, együtt vagyunk Debrecen, együtt vagyunk a Loki” – fejezte ki Kósa Lajos véleményét az adott helyzetről, s jelezte mindenki felé, milyen fontossággal bír az ő értékrendjében a DVSC futballcsapata és annak sportszereplése.

A debreceni többség ezt akarja – véli Kósa

Emellett megjegyezte, szerinte „a magyar civilizáció teljesítménye nem érthető, ha a sportot nem tekintjük a kultúra részének”. Ebből fakadóan megvédte a stadionépítéseket, mondván, a sport infrastruktúrájának fejlesztése ugyanúgy része kulturális értékeinknek, mint más fejlesztés.

Kósa

Egyúttal felhívta azok figyelmét, akik ellenzik ezeket az építkezéseket, hogy bármikor leül velük vitatkozni erről a témáról (vajon szaván lehet fogni a képviselőt, s valóban leülne bárkivel erről cseverészni?). Hiszen úgy véli, nemcsak sportról, de egyenesen egyfajta művészetről van szó (a műkorcsolyával példálózott Kósa, amely szerinte már inkább művészi, mintsem atletikus tevékenység), sőt ha az egyetemi sportot is idevesszük – itt a DEAC-ra célzott, ahol szintén vannak élvonalbeli csapatot működtető szakosztályok –, akár a tudomány része is lehet.

Kósa Lajos mintegy végszóként elmondta: „amíg a debreceniek döntő többsége ennek a nézőpontnak ad támogatást, nekünk ezt kell képviselni”. Arról viszont nem szólt, hogy milyen úton-módon konzultáltak a debreceniek többségével ebben az ügyben, hogy az élsportot, annak finanszírozását ekként képzeli el a városvezetés, illetve például ő, mint fideszes országgyűlési képviselő. Persze lehet, csak arra utalt, hogy amíg Debrecenben nagy többséggel választják meg a Fidesz jelöltjeit az önkormányzati választásokon, addig – szerinte – ez annak is a jele, hogy minden majdani döntésükkel is egyetértenek.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.