A helyi vízbajok rendbetétele érdekében a debreceniek támogató aláírására vár a Momentum

Olyan városban élünk, mondják, amelyben vagy a környékén a természetes tavak, patakok kiszáradnak, míg az aszfaltot az égből jött esővízből visszamaradó áradatok lepik el. Fordítva jobb lenne! Egyébként készek arra a momentumosok, hogy Debrecen mind a három országgyűlési választókerületében előválasztáson vegyenek részt, ha ez tűnik a legjobb megoldásnak.
Koppányi Szabolcs

Nincs idő további halogatásra, ahogy az az elmúlt évtizedekben történt. Már ebben az évben lépéseket vár el a Momentum a debreceni városvezetéstől. Az erre vonatkozó petíciót pedig mától alá lehet írni a város több pontján feltűnő aktivistáiknál (rendszeresen minden nap 17 és 19 óra között a Fórum Csapó utcai bejáratánál), ahol kinyilváníthatja bárki igényét arra, hogy a por és szmog városából egy élhetőbb település legyen.

Ha megvan a 10 ezer támogató, kellő társadalmi háttérrel tudnak ismét érvelni a Civaqua-program 2024. végéig történő megvalósításáért a jelenlegi város- és országvezetésnél. Eddig lesöpörték őket – állítják bizonyítékokkal –, ha előterjesztést nyújtottak be ebben az ügyben az önkormányzathoz.

Debrecen belső és körülötte lévő vizes, erdős területei kiszáradásának kompenzálására már több évtizede megvan a szakmai program, ami a Tisza vizének a Keleti-főcsatornán és egy csatornarendszeren át történő elvezetésével valósulna meg. Ez a Civaqua-program. Amit a ’70-es években alkottak, s a 2000-es években aktualizáltak. Ám semelyik városvezetés, sem a Kósa Lajos-, sem a Papp László-féle nem kezdett bele a megvalósításba. Igaz, például a valódi program nélküli D2030 városfejlesztési programban szerepel, ám a Momentum szerint ez csak kampányfogás, és Pappék is csak halogatják tovább ezt a nagyon is elevenünkbe vágó problémát.

A Momentum tehát megunta ezt a halogatást, és bár már más pártok is beszéltek a Civaqua fontosságáról, ők most petíciót indítottak el 2020. július 4-ével, s legalább 10 ezer debreceni aláírásra várnak, hogy ha ez összejön, úgy vélik, kellő nyomást tudjanak gyakorolni mind a debreceni önkormányzatra, de akár az Orbán-kormányra is. A debreceni por- és légszennyezettség, valamint a Nagyerdő, a Fancsika, a Vekeri-tó kiszáradása ugyanis aktuális és ijesztő probléma, akárcsak a Tócó-patak ingadozó vízmennyisége és gondozatlansága. Emellett pedig egy víztározó megépülésére is volna lehetőség a város nyugati határánál.

Koppányi Szabolcs

A 2022-es országgyűlési választásokról is kérdeztünk

A Derbeciner, megragadva az alkalmat, hogy Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője és Mándi László, a lilapárt országos elnökségi tagja, országos választmányi elnöke, debreceni önkormányzati képviselője együtt elérhető, a 2022-es országgyűlési választások kapcsán is kérdezett tőlük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Momentum szeretne vagy sem ellenzéki előválasztásokat tartani majdan itt. Ha igen, szerintük mikor lenne időszerű? Emellett a Momentum állít-e jelöltet az előválasztásokra mindhárom debreceni országgyűlési választókerületben?

Mindketten úgy fogalmaztak, hogy a fő cél 2022-ben az Orbán-kormány megdöntése, s ennek megfelelően minden országos egyéni országgyűlési választókerületben a legjobb ellenzéki jelöltet kell indítani majd a fideszessel szemben. Ám annak módja, hogy végül ki kap jelöltséget, többféle is lehet. Akár pártok közötti egyeztetések, tárgyalások eredményeként, akár előválasztások által is megtörténhet ez. Vagyis konkrétan azt még nem tudták megmondani, hogy Debrecenben hogyan fog mindez történni, Mándi László azonban azt megjegyezte, hogy „egyik lehetőségtől sem zárkózunk el”. (Tekintsék meg videónkat a cikk végén!)

Az EU-tól várhatók jelentős források klímavédelemre, ez adhat okot némi bizakodásra a Momentum szerint

Cseh Katalin az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte a klímaváltozást, s ennek kapcsán az általános megjegyzések mellett (fenntartható, élhető világot hagyni gyerekeinkre, unokáinkra) annak debreceni aktualitásáról is beszélt, amely az Erdőspusztákat, a Nagyerdőt, a Tócó-patakot, a Vekeri-tavat vagy éppen a Fancsikát is érintené. Megoldásokat javasolt a puszta beszéd helyett. Valamint az Európai Unió klímavédelmi csomagját ajánlotta a figyelmünkbe, amely szerinte igen ambiciózusra sikeredett, így bátran használhatják a városok, települések a benne rejlő lehetőségeket.

Ezekre az EU-s pénzekre tehát számíthatnak a települések, így Debrecen is. Ráadásul egyre több mód lesz közvetlen forráskiosztásra, vagyis nem a magyar kormányon át, hanem a települések, így Debrecen is közvetlenül juthatnak uniós pénzekhez, amelyeket például a klímavédelemre tudnak fordítani.
Cseh Katalin elmondta azt is, sajnálja, hogy Debrecenben, ahol valóban kőkeményen érezteti hatásait a klímaváltozás, „a helyi fideszes többségű városvezetés többnyire látszatmegoldásokat kínál a valóban innovatív zöld beruházások helyett”. A Dósa nádor tér felújítását hozta fel legfrissebb példaként, „ahol nem egy valódi zöld parkot hoznak létre, hanem néhány dobozos cserjével díszített kőhalmazt”.

A sajtótájékoztató további részletei a videónkban követhetőek.

Itt olvasható Mándi László posztja a témában:

A Civaqua-tervvel kapcsolatos korábbi írásaink itt olvashatók.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.