800

Séta az Érzelmek Vegyesboltjában (II. rész) – országoldal

Kitérő, mert minden olyan kicsiben, mint nagyban is. Hát lássuk a „nagyban”-t!

Mottó: Egy emberért mindent vállalni kell. Egy helyzetért nem. Amíg számunkra egy ember fontos - addig mindent vállalnunk kell érte, és megéri. Ez igazi vállalás. Amikor nem az ember a fontos, hanem a helyzet megtartása: a lakás, a szociális és anyagi biztonság, a látszat, a környezet véleménye - akkor már megalkuvásról van szó. Ez is elvállalható, de csak őszintén, legalább önmagunk előtt. Ne csapjuk be magunkat ürügyekkel: a gyerekek érdekével, erkölcsi aggályokkal, a kímélettel. Gyávaságunk az újrakezdésre, félelmünk a változásoktól és az egyedül maradástól nehézzé teheti az együttélést, de fenntarthatja. Azonban hazugságra nem lehet alapozni tisztességes kapcsolatot: biztosan összeomlik. Popper Péter

No, ezt most vetítsük le az állam működésére!

A sok-sok beteg embernek!

A közelmúlt híre volt a nagy EU-költségvetés megvitatása. Persze a magyarok, mint a pénzéhesek legtöbbje, az újraelosztás hiénái, „beárazták” az eseményt. Az, hogy a „hiénaugatásban” (amit nevezhetünk országérdekek védésének is), Orbán Viktor győzött vagy kudarcot vallott Brüsszelben, nem lehet úgy eldönteni, mint az óvodában. Ki bír jobban kiabálni? Emberek! Infantilisek vagytok!

Van egy szabályrendszer arra, hogy miként születik döntés az EU hosszú távú költségvetéséről: az Általános Ügyek Tanácsának feladatkörébe tartozik az MFF-csomaggal (a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat csomaggal) kapcsolatos munka és az úgynevezett tárgyalási keret előkészítése. A tárgyalási keret tervezete azokat az elemeket gyűjti egybe, amelyeknél a leginkább szükség lehet az uniós vezetők politikai iránymutatására és a prioritások kitűzésére. Célja, hogy elősegítse az MFF-ről szóló európai tanácsi következtetések tervezetének előkészítését, amelyet az Európai Tanács elnöke fog előterjeszteni. Az Európai Tanács keretében az uniós vezetők politikai iránymutatással szolgálnak a hosszú távú költségvetés legfontosabb elemeire vonatkozóan. Ez lehetővé teszi, hogy a Tanács elfogadja az álláspontját.

Az MFF-rendelet elfogadására különleges jogalkotási eljárás keretében történik:
• a Tanácson belüli megállapodáshoz egyhangú egyetértés szükséges,
• a jogalkotási folyamat lezárásához szükség van az Európai Parlament egyetértésére is,
• a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Parlament jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a Tanács álláspontját, de nem módosíthatja azt.

A saját forrásokról szóló határozat elfogadásához a következők szükségesek:
• egyhangú megállapodás a Tanácson belüli elfogadáshoz,
• az Európai Parlament véleménye,
• a hatálybalépést megelőzően valamennyi tagállam általi megerősítés alkotmányos követelményeiknek megfelelően.

Sajnos nekem is van véleményem, így igencsak befolyásolt vagyok.
Aztán jött a fekete leves, hiába a sok kormányfő és monstre tárgyalás, az Európai Parlament nem fogadta el a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (MFF) az július 17. és 21. között zajló tárgyalás politikai megállapodását, annak jelenlegi formájában.
„A parlament elvben megvétózhatja a történelmi méretű uniós csomagot, de – mint a Politico csütörtöki cikke kiemeli: a gyakorlatban erre kevés esély mutatkozik annak ismeretében, hogy az uniós országok vezetői ötnapos tárgyalás végén izzadták ki a parlament elé terjesztett megállapodást; nem beszélve arról a nyomásról, hogy a megállapodás megfúrásával a tagállami vezetők a Parlamentben látnák a válság utáni konszolidáció „kerékkötőjét”.

Tipikus vízfejek és a nagy hűhó semmiért.
Ugyanúgy, mint az Index.hu esetében is. Szépen elvitte a figyelmet ezekről a hírekről. Ha valaki jól utána olvas, bizony az index.hu-ra csak pórázt raktak, a gazdák eddig is Fidesz-közeli oligarchák voltak. Persze, minden tiszteletem azoké, akik felálltak az íróasztal mellől, és nem vállalták az ideológiai váltást.

Előre is elnézést kérek a hangnemért, de a sebész késsel operál, nekem csak a szóval lehet!
„Ojbán Viktojunk győzött a Brüsszelezőben! Ojbán Viktoj a mi nagy hősünk!” Hajrá Magyarország, ÉÁÓ-ÉÁÓ... – hajtja az egyik lelkibeteg brigád, amelyik arra szakosodott, hogy nagy pénzekért hülyítse az embereket és kiszolgálja a hülyítés útján rettentő vagyonokhoz jutott gazembereket. Egyesek pedig azt mondják, hogy: „Ojbán Viktoj” már nem győzhet. A szakadék széle felé megyünk vele, mert a megalomániája elhatalmasodott rajta, és ha csak egy kicsit is igaz, hogy Gratzban mentális betegséggel kezelik, akkor alkalmatlan is egy ország vezetőjének. Csak a gazemberek tartják fenn a politikai magaslaton azért, hogy amíg az elméje teljesen el nem borul, vagy meg nem hal, teljes egészében kihasználhassák azt a hatamat, ami az ő gazdagodásuknak az alapja, azaz őket szolgálja. Mint a polip karjai, úgy tekeredhetnek Magyarország megválasztott miniszterelnökére a gazemberek akarnokai.

No, most kinek higgyen az ember? – Igazolni nem tudom, de nem is az én dolgom! Ha nem is ilyen durván, de osztom az álláspontot. Olvas az ember itt is, ott is nagyon-nagyon durva véleményeket, és jól felhúzza magát rajtuk. Mintha mindenki megbolondult volna!
Egy biztos: az Európai Tanácson belüli megállapodáshoz egyhangú egyetértés volt szükséges! Az pedig megvolt. A miniszerelnökünk nem vétózott, mint ahogy a lengyel sem. Kell itt a pénz, kérem mindenkinek! De fogadjunk, hogy nem az egészségügyre, az oktatásra vagy a lakhatásra. A koronavírus válságot pedig láttuk milyen jól kezelte a kormány, millióknak még egy maszk sem jutott. Azt is láttuk, hogy „indítják be” a lejegelt gazdaságot. Nekem nem tetszett.

A másik oldalon pedig csak riposztoznak, de valahogy olyan méltóságon aluli, gyerekes módon. „Ojbán Viktoj nem győzött, hazudik” – 22-23-24-es pontok, az Unióban minden nagyon szép, minden nagyon jó. Olyan demokrácia van, hogy attól koldulás, meg ilyenek! ...és szinte várom, hogy be-be-be – mint az óvodában! Nesze neked! Itt is egy infantilis csapat!
„Énekejjük el: Ojbán Viktoj nem győzött, Ojbán Viktoj nem győzött! Heje-huja-haj!”
Olykor a kevesebb több! Ez a kommunikációra hatványozottan igaz.

Szerintem az Európai Unió az nem szép, nem jó, és biztos, hogy nem anyupótló nehézfelfogású gyerekeknek! Valamiféle gazdasági védőháló, de nem ingyen. Ezt szögezzük le. Oda nem a nép fiai mennek a hamuban sült pogácsájukkal megmenteni az EU királylányt, hanem olyan manipulátorok, akik az otthonukban már elérték, hogy képviselői megbízást kaphassanak tőlünk. Kaptak. De ott sem képviselik egységesen a „demokratikus” Magyarország demokratikus érdekeit. Olyan távol állnak a politikai érdekeik egymástól, hogy a beteg magyar nép sokszor már nem is számít, csak a győzelem. Az Európai Unió a kapitalisták vízfeje, akik ugyanúgy nyereségérdekeltek, mint bármelyik másik tőkés, másutt. Kutya pedig kutyát nem eszik, mint tudjuk. Ez magyar közmondás, ugye?

Amint már mondtam, elfogult vagyok, de nem óvodás szinten. Ez az egymásra mutogatás már hányingert kelt bennem. Hát, leírom!

Képviselő hölgyek és urak!
Már úgy lebutítottátok a népet, hogy csak ebből az infantilis „ki a király, aki jobban kiabál”-ból értenek, és a lopáshoz, no meg az aljas sunyisághoz. Oké?! Némelyek a munkához is, de valahogy nem ők gazdagoknak, maximum tisztességes életet élnek, milliónyi szegény polgárral ellentétben. Persze, lehet azt mondani, hogy „kikérem magamnak”! Hát kérje ki, nekem is!
Kiket fogtok ti irányítani képviselő hölgyek és urak?
Lelkibeteg, gyerekes, rókalelkű, gyűlölködő magyarokat, akinek a szlogenje a „Kit érdekel?” és a „Dögöljön meg!” és az „Igeeenisss van cigánybűnözés”, vagy egy öntudatos, boldogságra törekvő népet, akiknek számít a társadalmi szolidaritás?
Mit gondoltok? Miért menekülnek el itthonról, akik megtehetik! Elmondom.
Már nem csak Orbán Viktoron látszanak a testi jelek és némi igénytelenség, hanem a népen is. Az erkölcsök lebomlottak, nyugodtan meghalhat valaki az utcán úgy, hogy rá sem néznek. Lehet a népet zsigerelni persze. Csak közben amortizálódik a jellem. A nagy gazdagsághoz párosul néhány kényúr, és egy jellemében tönkre tett, gyűlölködő, beteg kiszolgáló embertömeg. No meg egy ország, ahonnan érdemes lenne elmenekülni, mert beteggé vált, szinte minden szinten. EZ MA MÁR ELTITKOLHATATLAN!
Nem hisznek nekem! Van a boltban kenyér és hó végén sokaknak van még 20 ezer forintjuk, sőt némely elmebeteg szerint milliók vannak megtakarítva millióknál. Legyen! Éljen a szent együgyűség!

A külcsín azonban nem pótolja a belbecs hiányait, barátocskáim! Látszatra hú, de jól vagyunk, pörög a gazdaság, a televíziók okádják a drágábbnál drágább reklámtermékeket. Nő az igény, mint a háborodás. Növekszik a bruttó bér, a nyugdíjasoknak is dobnak valamit. Bár az azért elég komoly mutató, hogy 10-15 év alatt egy jó nyugdíj is elveszíti a vásárlóértékét a munka világában maradottak jövedelméhez képest. Változott már a legkisebb öregségi nyugdíj összege, vagy az még mindig 28 500 forint? A családi pótlék? 2008 óta 12 800 forint. Az változott? Ja, hogy esznek a gyerekek az iskolában, és ingyen tankönyvet is kapnak. Meg hogy, aki dolgozik, és van gyereke, az alig fizessen be a közösbe, mert visszakapja adókedvezményként havonta.

A gazdag legyen gazdagabb, és senkit nem hagyunk az út szélén! Erre kell a közétkeztetés, a népkonyha, a közmunka, és üldözzük azt a fránya hajléktalant, meg európaiak vagyunk! Gratula! Minden meg van oldva, jöhetnek az európai uniós milliárdok, úgy sincs kikötve más, csak az egészségügyre és a szociális kiadásokra ne költsünk már annyit, mert abban nincs semmi profit, és egyébként is a magánrendelőké a jövő. A közkórházakat pedig majd viszik az egyházak. Lám, az iskolákkal is milyen jól elbírnak (és mennyi félanalfabéta marad utánuk).
Magyarul ez az olló egyre csak nyílik, azaz nagyon nem keresnek annyit az emberek, hogy eltartsák a nyugdíjasokat. A látszat megvan, az a hárommillió ember pedig nem számít. Hadd szenvedjenek, hadd egyék egymást, mert felfelé már jóval nagyobb versengők vannak, oda szagolni sem érdemes! Hamar börtönben találhatja magát az ember.

Arról már nem is beszélek, hogy mi mindenre költötték vagy nem költötték drága jó politikusaink az uniós pénzeket. Szinte minden napra jutna egy mese a negyven centis kilátótól a mindenkitől távol eső lejtő nélküli bobpályán keresztül a hatvani kerékpáros kalandparkig bezárólag. Volt, ahol a cigányoknak építettek egy roma központot, ahol aztán a helyi kézilabdacsapat edzhetett. (A felcsúti kisvasutat zárójelbe teszem, tessék!)

Erre, ne legyetek büszkék, választott politikusaink! Se a fideszesek, se az ellenzék! Korrupciós ügyek korrupciós ügyek hátán, és nincs veletek tele a börtön. A zsebetek azonban valószínűleg. Ha itthon tartjátok a pénzeteket egyáltalán. Igaz, jótékonykodtok is: Mexikóban templomot, Ázsiában kórházakat, valahol az óceánban víztisztítókat építgettek, és bizony adtok a külföldre szakadt hazánkfiainak is bőven. Lehet, hogy jó emberek vagytok, de én nem hiszem. Hamar gazdagodtatok, mindenki jól vállalkozott, van, aki okosabb és gazdagabb lett, mint Mark Zuckerberg. Hol van ehhez képest a cserdi csoda? Annak is vége lett úgy, hogy még meg sem született…

A Fidesz előtt is azok, akik gyakorolták a hatalmat, hibát-hibára halmoztak és nem mentek börtönbe, miközben a közvagyon szőrén-szálán eltűnt. Átalakult magánvagyonná vagy valami mássá, olykor egy forintért. Tele volt ez a korszak olyan aljasságokkal, hogy nem csoda, ha az akkor még fiatal fideszesekben megváltót kerestek az emberek. Jött egy-két válsághelyzet, egy 2006-os puccssorozat, egy 2008-as világválság is, és szétszaladt a ménes. Persze ti elsegédkezgettek ellenzékben is. Ez a „régieknek” szól. Minek ide ügynöktörvény meg nemzetbiztonsági átvilágítás, minek? Nem, igaz? Itt mindenki talpig becsületes ebben az országban, csak a cigányok keccsölnek! Ja... Azt kívánom: Legyetek ti is cigányok!

Most akkor mit örömködjek, hogy győzött-e a miniszterelnökünk vagy nem győzött Brüsszelben? Nem mindegy? Mit jelent a jogállamiság, vagy mit nem jelent? Nem mindegy? A vízfej prüszkölt egyet, nem mindegy?

„Hosszú az út a pohártól az ajkunkig. Meglátjuk mit lép az Európai Parlament. Még pár hónap, vagy több, ahogy a vízfej működik. Aztán megint hosszú az út a pohártól az ajkunkig, merthogy abból a bizonyos hitelből fedezett EU-s pénzből, amit mi fogunk ám megfizetni, mi, a nép - mint a Belgrád- Budapest vasútvonal megépítését vagy Paks II-tőt –, túl sok élet nem szalad le a képzeletbeli népi gigánkon, az biztos. Lesznek győztesek, az is biztos. Ha minden igaz, még nagyadózóknak is fogják őket hívni. Ez tény. Meg az is, hogy az egészségügy haldoklik, az oktatási színvonalunkon pedig milliónyian írni sem tanulnak meg nyolc év alatt, magyarul” – írtam a jegyzetem készítésének elején. Július 25-én kiderült, hogy az EP nem ment bele az Európai Tanács a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (MFF) a július 17. és 21. között zajló politikai megállapodásának elfogadásába. Lesz még egy kűr. A Mérce is ír hülyeségeket: jelesül, hogy nem az adófizetőkkel kívánják a visszafizetési garanciát sem tartalmazó közös hitelt megfizettetni. Miért? A nagyadózók, a vállalatok azok nem adófizetők?

Már csak azt kell eldönteni, hogy maradjon az össznépi harács és a népbutítás – amiben azért jó pár ellenzéki kapitalista is érdekelt –, vagy legyen majd megújulás, vérfrissítés, élet.

Ehhez olyan ellenzékiek kellenek, akikben van tartás, jellem, elhivatottság, államnőség vagy államférfiség, hogy végre valakit NE FÉLELEMBŐL kelljen tisztelnünk közületek, az ország képviselői közül! Mert most még senkit nem tudok. Mármint tisztelni.

Ha pedig minden olyan nagyban, mint kicsiben, akkor elborzadok: micsoda példamutató politikusaink és oligarcháink vannak. Itt Cattani felügyelő is kifeküdne egy hét alatt, akkora jogállamban élünk!

Horváth Ferenc írásai itt olvashatók: 800 .

Facebook

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.