MÁSIK FŐVÁROS

Erdőben a fát – pitiáner szemléletű merényletek

Magam 35-40 évvel ezelőtt találkoztam rendszeresen azzal a jelenséggel, amellyel a mai erdőjárók szembesülnek. De félek, hogy az időtávlatot tekintve, már nekem is lehettek elődeim.
Zákány Róza

Azokról a kisebb, ám manapság általában már jóval nagyobb, illegálisan odaszállított szeméthalmokról van szó, amelyek évtizedek óta nem csupán csúfítják, de nagy valószínűséggel mérgezik a Debrecen környéki erdőket. Amelyeket valakik időt és fáradságot nem, de saját pénztárcájukat némileg kímélve az illetékes hulladékátvevőhely helyett a természet lágy, s reményeik szerint mások által nem látható ölére szállítottak. Tény, némi költséggel jár például az építési hulladék előírásszerű leadása vagy elszállíttatása. De ez nem lehet mentség. Hisz a bolti élelmiszerek sem kétfillérbe kerülnek, de nagy többségünk természetesnek tekinti, hogy nem ellopja, hanem megvásárolja azokat. Mint ahogyan a polgároknak az általuk termelt otthoni szennyvíz elvezetéséért vagy elszállításáért szintén fizetniük kell, hogy az erdei szemeteléshez közelebbi példával éljünk.

Zákány Róza

Úgy látszik, az illegális szemetelés (egy természet- vagy tájvédelmi terület közepén nem nagyon lehet(ne) más kategória, mint illegális) esetében több évtized sem elég. Ennyi idő alatt sem tudatosult nem kevesekben, hogy nemcsak durva és veszélyes szabálytalanságot, hanem embertársaik elleni pitiáner szemléletű merényletet követnek el. Mellesleg, nemcsak a jogszabályokra, de azokra szintén magasról tesznek, akik szabályosan fizetnek egy-egy szolgáltatásért.

Aligha lehet kifogás, hogy Magyarországon (és sok országban) magasabb szinten és asszisztálással ugyancsak folyik az ipari, építési, mezőgazdasági hulladékok közterületen, mások birtokán vagy akár védett természetvédelmi területeken történő lerakása, engedély nélküli tárolása. Emlékezzünk, az utóbbi években hány és hány ilyen, napnál világosabb eset látott napvilágot. De hiába volt megállapítható az elkövető kiléte, a jogi hercehurca és más okok sokszor azt eredményezik, hogy a szeméttelepre való hulladék évekig háboríthatatlanul terpeszkedik a hangzatos „Szemétlerakás hatóságilag tilos!” táblák tövében.

Zákány Róza

A hulladekvadasz.hu a minap arról adott hírt, helyszíni felvételekkel illusztrálva, hogy a „Mancsod Alapítvány azaz a Civil Debreceni Állatmentők Menhelye mellé egy hatalmas szemétdombot hánytak ismeretlen szemetelők a Debrecen erdejébe. Hasonló bosszantó eseteket már kaptunk a cívisvárosból. Az aktuális esetünkben az egyik napról a másikra került ki az erdő közepére ez a hatalmas és gusztustalan szemétdomb.”

Sajnálom, hogy szűkebb hazánkban e szempontból mintha megállt volna az idő, s gyakran nem látjuk ma sem a szeméttől a fát. Valaha, amikor először találkoztam ilyen erdei „díszlettel”, olyan helyekre (a Nagyerdőn) voltak képesek elvonszolni kiszuperált mosógépet vagy hűtőszekrényt, ahol nemcsak (föld)út, hanem még egy gyalogösvény sem volt. Akkor még azt gondolhatta az ember, hogy az elkövetőjének, akárcsak a kiszuperált gépének aligha lehetett ki mind a négy kereke. Hiszen nemcsak a fáradságosabb, időigényesebb, hanem a szinte perverznek nevezhető utat választotta. Merthogy akkor még léteztek (időlegesen biztosan) a városban, így lakhelye közelében is ingyenesen igénybe vehető s rendszeresen kihelyezett szemétgyűjtők. Azok a nagy zöld konténerek, amelybe bőven elfért bármekkora, akkortájt használatos házi masina.

Manapság is dobnak ki eldugottabb közterekre korábbi háztartási gépeket. Ehhez az akcióhoz elég egy személykocsi. Jó ideje azonban már nem ilyen szerkezetek vezetik azon holmik listáját, amelytől szabályszegő módon szabadul meg addigi gazdája és használója. Jellemzően inkább olyan mennyiséget igyekeznek elrejteni, amelyhez minimum kisteherautók, de inkább nagyobbak szükséges, hogy elvigyék az erdők, mezők mélyére az eltitkolni kívánt hulladékot. Reméljük, ezeknél sokkal nagyobb szállítóeszközök bevetésére azért már nem kerül sor. Vagy legalább még idejében feltűnik valakinek, hogy egy gyanús, pótkocsis kamion nagyságú valami sunnyog be a kiserdő fái közé.

T. Szűcs József jegyzetsorozata itt olvasható: MÁSIK FŐVÁROS.

Facebook

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1 ezer forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.