Olyan sok ételmaradékot dobunk a kukába, hogy gólyák százai lakmároznak belőle a szeméttelepen

Több száz madarat fotózott a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársa Tiszafüreden, de Debrecenben is rendszeresen összeverődik a főleg sirályokból és varjakból álló madársereg.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) augusztus 4-én számolt be közösségi oldalán arról, hogy a tiszafüredi szeméttelepen fehér gólyák egy nagy csoportja válogatott az oda lerakott hulladékból. „A gólyák mellett még több száz sirály - dankasirály, sztyeppi sirály - és vetési varjú is itt próbálja a napi táplálékszükségletét kielégíteni a hulladékban található fogyasztásra alkalmas maradékokkal” – írták a képekhez mellékelt szövegben.

Borza Sándor fotói számos hozzászólóban kételyeket vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire egészséges a gólyák számára ez a viselkedés, valamint mit lehetne tenni azért, hogy ne az emberek által termelt hulladékból próbálják a madarak beszerezni a napi betevőt. A jelenséggel kapcsolatban megkerestük a Nemzeti Parkot kérdéseinkkel. A fentiek mellett kíváncsiak voltunk többek között arra is, hogy a Tiszafüreden megfigyelt „guberálás” milyen gyakran fordul elő Hajdú-Bihar megyében.

Akár el is pusztulhatnak, ha emészthetetlen anyagokat nyelnek

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának válasza szerint az eset nem egyedi jelenség, azt több országban is kutatják. A gólyák szeméttelepen történő megjelenését nem a természetben előforduló táplálék hiánya okozza, hanem a sikeres, gyors táplálékszerzés ígérete.

A madarak „guberálásának” oka lényegében az emberek folyamatos pazarlása. „Több tonnányi ételmaradékot dobunk ki nap mint nap a háztartásokból, amely a madarak számára még megfelelő táplálékbázist nyújt” – írta válaszlevelében a HNPI. Az ételmaradékok fogyasztása önmagában nem okoz problémát a madarak számára, mivel a miénknél erősebb az immunrendszerük. A HNPI szerint baj akkor történik, ha emészthetetlen tárgyakat is lenyelnek, amelyek megakadnak és összegyűlnek az emésztőrendszerükben, ezzel akár elpusztítva az egyedeket. Ilyet a tiszafüredi szeméttelep esetében a Nemzeti Park őrei eddig nem tapasztaltak.

Kevesebb maradékot kellene kidobnunk

A HNPI álláspontja szerint a természetvédelem semmit sem tud tenni a jelenség ellen, ugyanis végső soron a madarakon múlik, hogy milyen táplálékszerzési stratégiát választanak. „A HNPI a lehető legnagyobb mértékben tartja fent és kezeli a természetes élőhelyeket, hogy azok megfelelőek legyenek a térségben előforduló költő és vonuló madárfajoknak” – tájékoztatták a Debrecinert. Szerintük csak akkor változhatna meg ez a helyzet, ha nagyobb hatásfokú lenne a társadalom élelmiszer-felhasználása, tehát jóval kevesebb ételmaradékot dobnánk a kukákba: így a madarak hiába keresgélnének a szemét között.

A sirályok és a varjak is szeretnek maradékot lakomázni

Kérdésünkre a HNPI arról is írt, hogy hasonló esetek Debrecenben is sűrűn előfordulnak, habár ilyen nagy csoportban a fehér gólyák itt nem szoktak megjelenni, a helyi ornitológusok rendszerint legfeljebb 20-30 egyedet figyelnek meg. Ugyanakkor nem csak a gólyák érdeklődnek a könnyed táplálékszerzési lehetőség iránt: akár több ezer egyedből is állhat egy-egy főként sirályokból és varjakból összeverődött madársereg.

Facebook

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1 ezer forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.