MÁSIK FŐVÁROS

Határeset(ek) – azt demonstrálják, hogy van, volt és lesz erőnk megállítani a koronavírust határainkon

Hajdú-Bihar megyében az igazolt koronavírus (Covid-19) fertőzöttek száma ez év április 19-én éppen 19 volt. Mára (augusztus 17.) összesen 95 megfertőződöttek tartanak nyilván a megyében - a hivatalos kormányoldal tájékoztatása szerint - a járvány kezdete óta.
2020. augusztus 17.

Magam eleve természetesnek tartottam, hogy a korlátozások zömének megszüntetésével, a nagyobb rendezvények egy részének újbóli engedélyezésével, a nyaralóhelyek tömeges benépesedésével emelkedni fog a fertőzöttek száma. Gyakorlatilag az ország egész területén. Félreértés ne essék, nagyon érthetőnek, sok szempontból szükségesnek tartom, hogy a magyar állampolgárok százezrei igyekeztek, igyekeznek vízpartokon, strandokon, és ha más lehetőségük nem adódott, s megengedték nekik, akár a legnagyobb tömegben, fizikailag és lelkileg kipihenni a járvány személyes megpróbáltatásait. Amelyek még azokat is keményen érintette, akik szerencsésen elkerülték a járvány rosszabb oldalát.

Ugyanakkor aligha vitatható (illetve vitatható, de attól még tény), hogy a járvány tavaszi szakaszát jórészt adminisztratív intézkedésekkel sikerült kordában tartani. Amennyire lehetett elszigetelték egymástól a polgárokat, sok szolgáltatást fel kellett függeszteni, munkahelyeket átalakítani, az oktatást otthonivá tenni. És így tovább. Jobbak híján, ezek szükséges lépések voltak az adott időszakban. Ugyanakkor mindettől a vírus még nem tűnt el környezetünkből.

Koppányi Szabolcs

„A járvány továbbra is jelen van és több országban erősen terjed, ezért a járványügyi készültség továbbra is érvényben van” - olvashatjuk mindennap a kormányzati értesítőben. Ugyanakkor pontosabb és minden bizonnyal hatékonyabb lenne a hivatalos tájékoztatás, ha odaszúrnának még egy szót. Tudniillik azt, hogy „jelen van Magyarországon”. Egyfelől azért, mert sajnos ez az igazság, másrészt annak okán, mert, ezt tapasztalhatjuk a mindennapok során, sokan abban a hitben vannak, hogy immár csak akkor fertőződhetünk meg, ha környezetünkből valaki külföldről behurcolja a vírust. Ami persze nyilván lehetőség, de csakis erre a faktorra fogni a fertőzések számának újabb jelentős emelkedését, súlyos félretájékoztatás és tájékozódás. Még nagyobb baj, hogy természetesen nem igaz.

Nálunk sokáig az volt a legfőbb járványi felelősök álláspontja, hogy csak nagyon szűk körben van szükség tesztelésre, hisz nem igazán hatékony, mert egyik fajtája csupán a vizsgált személy pillanatnyi állapotáról ad tájékoztatást. Ugyanakkor az igazi szakemberek szükségét lát(hat)ják a vizsgálatoknak akkor is, ha a például a megelőzés az elérendő cél. Amely felelősségét és súlyát, mivel járványról van szó, nem lenne szabad minduntalan szinte kizárólag az egyes honpolgár nyakába varrni a hivatalos megnyilatkozásokban.

facebook.com/FideszHU/

Természetesen mindenkinek be kellene tartania a szabályokat. Ezt szinte személyes lelkiismereti kérdéssé tették (nem baj), de sajnos önmagában ez nem helyettesítheti az állami szerepvállalást. Mármint a megelőzésben sem. Példának okáért talán érdemes lenne, s végül kifizetődne, sok szempontot, leginkább foglalkozási jellemzőket, lehetséges kontaktusszámot stb. szem előtt tartva rendszeresen ismételt állami, ingyenes tesztelést végezni meghatározott célcsoportokban.

Lehet, hogy a magyar illetékesek rendelkeznek a járvánnyal kapcsolatos forgatókönyv ezen lapjaival is, de erről nem igazán tájékozódhattunk eleddig. Sokkal nagyobb propaganda figyelmet keltettek az országhatáro(ko)n rendezett tragikomikus aktuálpolitikai performanszok. Amelyek természetesen azt hivatottak demonstrálni, hogy van, volt és lesz erőnk megállítani a vírust határainkon. Amely mellesleg az erre hivatott szervek mindennapi munkaköri kötelessége, s így semmi keresnivalója sincs a „szenzációs” hírek között. S már csak azért sem életszerű túlzottan vehemens energiával, más intézkedéseket háttérbe szorítva, a határokra koncentrálni, mert „A mostani betegek egy jelentős része nem volt külföldön és nem is lehet megállapítani, hogy kitől kapta meg a fertőzést. Ez azt jelenti, hogy a közösségi térben kering a vírus, nem a külföldi nyaralásokból visszatérők esetei dominálnak” - mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora néhány napja.

facebook.com/FideszHU/

De legalább azt tudjuk, hogy a határokon felkészülten várják a gyanúsnak vélt eseteket. Hogy a nyáron milyen újabb, s a korábbiakon túlmutató intézkedések történtek az országon belül a második hullám hatásainak csökkentésére, nos erről kevesebb a közinformáció. Hacsak például azt nem tekintjük annak, hogy a Debrecentől nem messze lévő kisváros élvonalbeli focicsapatánál mégiscsak alkalmazták a korábban „pillanatnyi érvényességűnek” mondott teszteket. „A pénteken elvégzett koronavírusteszt-eredmények is megerősítették a szerdait: egyetlen további játékosunknál vagy stábtagnál sem mutattak ki új megbetegedést, azaz a pénteki vizsgálatok eredményei is valamennyi esetben negatívak voltak... Gondot csupán az jelent, hogy a pozitív teszttel érkező játékosunk közvetlen kontaktjai közül néhányakat (játékost és klubalkalmazottat egyaránt) karanténba helyeztek, de bízunk benne, hogy a két negatív teszttel a járványügyi hatóságoknál elérjük azt, hogy annak időtartamán rövidítsenek. A lényeg azonban az, hogy a kisvárdai klubnál nem beszélhettünk járványhelyzetről.”

Szerencsére a magyar diplomácia szintén megtalálta a módját, hogy idén a magyar klubcsapatok akár megismételhessék a Loki korábbi menetelését az illetékes nemzetközi ligákban. „Csütörtöki idegenbeli találkozó után pénteken és szombaton meg lehet csinálni a teszteket, az eredmény a vasárnapi hazai bajnoki előtt megvan, és addig edzést sem kell kihagyni - fejtette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Amennyiben sárga vagy piros besorolású országból érkezik csapat Magyarországra, akkor azt írják elő, hogy minden játékosnak, edzőnek és stábtagnak rendelkeznie kell két, öt napnál nem régebbi negatív teszttel, amelyek között legalább 48 órának kell eltelnie” – közölte Szijjártó szombaton.

facebook.com/FideszHU/

Szóval, történtek fejlemények abba az irányba, amelyet a szakemberek hónapok óta ismételgetnek. Mármint, hogy „tesztelni, tesztelni, tesztelni”. Erről azért Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos véleményét idézem, mert ő konkrét számokat említett szűk hete, míg szaktársai a mostaninál és a korábbiaknál jóval több mintavétel szükségességét ilyenfajta számadat megadása nélkül javallják. Tehát „szerencsénk van, hogy kevés a megbetegedés- mondta Falus. Azt ugyanakkor botrányosnak tartja, hogy naponta 2000, sőt 1000 alatti tesztelést végeznek, mikor 15 000 tesztelést kellene végezni naponta.”

A hivatalos kormányoldal szerint a járvány hazai kezdete óta 375 685 mintavétel történt. A szakember által szükségesnek tartottból ez szűk 25 napnyit fed le. Ha jól számolom. A járvány, illetve fenyegetése ugyanakkor, szintén szűken számolva, öt hónapja, vagyis 150 napja van jelen hazánkban. Bár már korábban is tudni lehetett, hogy ideér, de nem ez a pár nap a lényeg. Sokkal inkább az, amiben a szakemberek szintén egyetértenek, hogy a tavaszi szigorításokat sem a polgárok, sem a gazdaság nem lesz képes ismételten elfogadni. A most nyilvánosságra hozott, s a kormányközeli elemzők által is a vártnál meglepetésszerűen nagyobbat zuhanó első félévi GDP tükrében a magyar gazdaságnak nincs más hátra, mint előre. És ismét csak politikai besorolásuk nélkül, a szakemberek szinte egyöntetűen a harmadik negyedévre ezt valószínűsítik. Hacsak hazánk, az Unió jelentősebb tagországai vagy más, fontosabb külpiacunk nem kényszerül a korábbihoz hasonló, szó szerint életfontosságú visszafogásokra. S természetesen az a fizetőképes belső kereslet szintén meglesz, amelyre a magyar gazdaságpolitika oly előszeretettel szokott alapozni az utóbbi években.

facebook.com/FideszHU/

Biztató hírként szerettem volna azzal befejezni, hogy a tavaszi járvány után, esetleg a két hullám között, például elvégezték legalább a legfontosabb kórtermek fertőtlenítését. Hisz régóta közismert, hogy a fertőzött kórházi felületek Magyarországon sok ember súlyos betegségért, haláláért felelősek. Akár van koronajárvány, akár nincs. Szerencsére találtam is szombaton egy idevágó rendelkezést: „Azt kértük a minisztertől, hogy csoportosítsa át a fejlesztési forrásokat 2020-ban, és mindent megelőző, első helyre tegye a kórházi várók, a kórtermek és az ahhoz kapcsolódó szociális helységeknek a felújítását” - mondta Orbán Viktor a január 9-i nemzetközi sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök hozzátette: „ezért elrendeltük tegnap, hogy minden három évnél régebben fölújított kórházban minden kórtermet, minden várótermet és ahhoz kapcsolódó minden szociális teret fel kell újítani...”

„A kórházak felújítása mostanáig (augusztus, tszj) azonban nem került szóba. A Magyar Közlöny pénteki számában viszont megjelent az a kormányhatározat, ami 60 milliárd forintot szán az Egészséges Budapest Programban érintett 17 fővárosi állami kórház fertőtlenítési célú felújítására. A kormányhatározat szerint Kásler miniszternek feladata megvizsgálni, hogy a 60 milliárdos költségtervből minél többet fedezzen európai uniós forrás.”

T. Szűcs József jegyzetsorozata itt olvasható: MÁSIK FŐVÁROS.

Facebook

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1 ezer forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.