„Magyarországnak az az érdeke, hogy koalíciós kormányzás vezesse” – interjú Ungár Péterrel

Régiós összehasonlításban sikeresnek látja az LMP-t, de az alapításkor kitűzött céljaikat nem sikerült megvalósítaniuk. Antall Józsefnek és Medgyessy Péternek is vannak komoly miniszterelnöki érdemei, a Kisgazdapárt pedig jót tett az első Orbán-kormánynak. A képviselő szerint nem engedhető meg, hogy a Facebook algoritmusa törvényszegő módon reklámozza a holokauszttagadást.
Ungár Péter
Polgár Tóth Tamás

Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő 2018-ban a parlament legfiatalabb tagjaként került be a törvényhozásba. A 29 éves politikus földrajztudományokból diplomázott, 2015-től éveken keresztül az Európai Zöld Párt elnökségi tagja volt. A pártja számára legsikeresebb országgyűlési választások után alig egy évvel az LMP kiesett az Európai Parlamentből, azóta folyamatosan 2-3 százalék körül mérik őket a közvéleménykutatók. Ungár milliárdos médiatulajdonosként (az Azonnali, az Egri Ügyek és a szombathelyi Ugytudjuk.hu többségi tulajdonosa), az ellenzéki tárgyalások rendszeres résztvevőjeként mégis fontos szerepet tölt be az országos politikai életben. A képviselővel Debrecenben beszélgettünk többek között pártja és a magyar ellenzék helyzetéről, a parlamenti politizálás értelméről, a 2010 előtti világról és a hirdetési piacot leuraló cégek szabályozásáról.

Hogyan képzeli el a jövőjét? Politikusként, üzletemberként vagy földrajztudósként?

Amíg lehet, szeretnék a közélettel foglalkozni.

Az LMP-ben?

Igen.

Mi okozza az LMP elmúlt években látható sikertelenségét?

Érdekes kérdés, hogy sikeres-e vagy sikertelen.

Ön szerint melyik?

Ha abból a szempontból ítéljük meg, hogy az egész keleti blokkban az LMP az egyetlen zöld párt, amely háromszor is tudott országgyűlési képviselőcsoportot alakítani, akkor egyértelműen sikeres. Sőt, legutóbb kettőt is tudott, ha a Párbeszédet is belevesszük, elvégre az LMP-vel közös alapítású. Ha úgy nézzük, hogy mennyit tudott megvalósítani az alapítónyilatkozatban foglaltakból, akkor az nem egy siker. Ez azért van, mert az alapítást követő másfél évet leszámítva, amióta az LMP létezik, azóta van a NER is.

Az elmúlt években az európai politika részben a zöld pártok előretöréséről szólt. Az LMP ebből mintha kimaradt volna. Miért?

Ha megnézzük a régiónkat, azt látjuk, hogy a lengyel zöldek nem tudtak önállóan mandátumot szerezni, a cseh zöldeknek volt egy kormányzati ciklusuk, de alapvetően nem számottevő tényezők. A szlovák zöldeket az én javaslatomra zártuk ki az Európai Zöld Pártból, a román zöldekről pedig hadd ne beszéljek.

Mi volt a problémája a szlovák zöldekkel?

Nem feltétlenül a zöld értékeket képviselték. Visszatérve a kérdésre, Horvátországban a zöldek egy szélesebb koalíció keretében bent vannak a parlamentben. Az önálló bejutás azonban nagyon ritka ebben a régióban.

Koppányi Szabolcs

Nyugat-Európa számos országában viszont komoly térhódítást hajtottak végre a zöldek, pont az elmúlt néhány évben, amikor az LMP veszített a népszerűségéből.

Nyugat-Európában a szociáldemokrata pártok válságából tudtak profitálni a zöld pártok. Ez azért volt, mert az urbánus fogyasztási identitáson alapuló elitet, és az ezzel kapcsolatos összes identitáspolitikai kérdést a szociáldemokratáknál sokkal jobban tudták képviselni, ráadásul utóbbiaknak megszűnt a tradicionális bázisa.

A magyar demokrácia szempontjából melyiket tartaná ideálisabb állapotnak: ha az ellenzék pártjai kettő vagy több szövetségben, vagy ha egy nagy Orbán-ellenes összefogásban politizálnának? Nem csak egy 2022-es választási szövetségre, hanem a hosszútávú együttműködésekre is gondolok.

Magyarországnak az az érdeke, hogy koalíciós kormányzás vezesse. A koalíciós kormányban van egy belső fék: egyik párt sem tudja teljesen a saját gondolatait képviselni, mert mindig egy kompromisszummal lép ki az országgyűlés elé. Ez egy jó dolog. A jelenlegi kormány névleg koalíciós kormány, de valójában nem, hiszen a KDNP nem egy önálló politikai aktor.

Nagyobb frakciója van, mint az LMP-nek.

Ez kétségtelenül így van, de ettől nem lesz önálló politikai aktor. Még az első Orbán-kormányban is volt annak hozadéka, hogy a Fidesz a Kisgazdapárttal volt koalícióban. A mostani ellenzék tekintetében tehát az lenne az ideális, ha az Orbán-kormány után egy nagy párt helyett egy koalíciós kormány következne.

Közismert elképzelés, hogy az Orbán-kormányt Gyurcsány Ferenc aktív politikai részvételével nem lehet leváltani. Egyetért ezzel az állítással?

Ez a mondat nagyon leszűkít egy komplex kérdést. Persze, vannak személyek, akik megtestesítik a 2010 előtti világot, de van egy gondolat is, ami megtestesíti a 2010 előtti világot. Ha az ellenzék ezt képviseli, akkor nem lesz érdemben sikeres. Ez a konvergencia-diskurzus, más szóval az Európa-fétis, az, hogy ha történik valami, elkezdünk kiabálni, hogy „Európa, Európa!”. Ez sok mindenre jó, leginkább arra, hogy az ellenzéket a globális elit pozíciójába helyezze, utána pedig meg tudjunk döbbenni, hogy a kistelepüléseken nem ránk szavaznak.

Van olyan volt miniszterelnök, akinek a munkásságát érdemes lenne folytatni?

A legfontosabb Antall József. Egy nagyon nehéz helyzetben kormányzott, olyan polgári politikát folytatott, amilyet azóta senki. Hitt abban, amiben én is hiszek: a politika alapvetően egy intellektuális műfaj. Rajta kívül Medgyessy Péter 100 napos programját említeném. Az volt az első alkalom, amikor egy kormány azonnal teljesítette a választási ígéreteit. Ráadásul a közalkalmazottaknak és állami alkalmazottaknak jelentős, sok esetben 50 százalék fölötti béremelést adott.

A rendszerváltás óta szinte minden választás előtt elhangzik az ellenzéki pártok részéről az elszámoltatás ígérete. Egy kormányváltás után szükséges a NER haszonélvezőinek elszámoltatása?

Ez ma már egy kiüresített szlogenné vált. A Fidesz 2010-ben még elszámoltatási kormánybiztost is nevezett ki, mégsem volt semmilyen elszámoltatás. Biztosan vannak, akik megérdemlik a börtönt, de nem biztos, hogy nekem kellene ezzel fenyegetőznöm.

Van még értelme ellenzékiként a parlamenti politizálásnak? Ha igen, mi?

A parlamenti politizálás értelme, hogy be lehet vinni azoknak az embereknek a problémáit, akikről egyébként nem lenne szó.

Például?

Ilyen a szociális ágazat, az idősellátás és a fogyatékosellátás kérdése. Én ezekkel foglalkozom, de bizonyára van ezer másik fontos téma is. Ezek a kérdések másképp kevesebb médiafigyelmet kapnának.

Van bármilyen tényleges hatása annak, hogy ezeket a témákat beviszik a parlamentbe?

Természetesen van. A gyermekek otthongondozásában az ellenzéki pártok és a civil szervezetek közösen sikert tudtak elérni. Civilekkel összefogva sikerem volt abban, hogy megváltozott a gyermekek otthongondozási díját meghatározó pontozási rendszer. Remélhetőleg ez a minimálbéres rendszer hamarosan ki fog terjedni az időseket otthon gondozókra is.

Polgár Tóth Tamás

Ön amellett, hogy vagyonos ember, médiatulajdonos is. Szükségesnek tartja, hogy Magyarország mágnásai részt vállaljanak a független sajtó finanszírozásában?

Ha Magyarországon a médiapiac úgy működne, ahogy szeretnénk, akkor a média egy jelentős része üzleti vállalkozás is lenne. Ha feltételezzük, hogy lennének reklámbevételek, akkor gazdasági társaságok csinálnának médiát. Ezekért a bevételekért versenyeznének egymással és különböző szolgáltatásokat nyújtanának. Ez egy optimális állapot lenne. Egy ilyen rendszerben értelemszerűen vannak nagybefektetők is.

A Facebook és a Google hirdetési szereplőként történő megjelenése miatt a politika torzító hatása nélkül is nehéz lenne a piacról megélnie a médiának. Szükség lenne a két óriáscég szabályozására?

Természetesen szabályozni kell őket. A reklámbevételek jelentős részét elvitték a médiától, ez egy probléma. Nem rég kiderült az is, hogy a holokauszttagadó posztokat a Facebook algoritmusa előrébb sorolja, mert sok interakciót váltanak ki. Ha már Magyarországon a holokauszttagadás büntetendővé vált, akkor olyan nincs, hogy van egy aktor, aki ezt megteheti, akire nem vonatkoznak a törvények.

A magyar állam fel tud lépni hatékonyan ezekkel a cégekkel szemben, vagy itt valóban Európáért kell kiáltani?

Közös európai szabályozás hiányában lehetne nemzeti szintű szabályozás is, de a NER miatt ezzel kapcsolatban nem vagyok bizakodó.

Facebook

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1 ezer forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.