800

A kormányzati propaganda és a szakmai tudás ütközésének tipikus példája

Ha a rasszista tanárra is rászól az iskolaőr bácsi, és jelenti is, akkor le a kalappal előtte! Egy jó iskolaőr csodákra is képes lehet, ha olyan igazságos majdnem, mint Mátyás király, és nem bosszúálló, mint a mostani.

Mottó: Az emberek soha nem változnak meg fenyegetés vagy kényszer hatására. Akkor változnak, ha találnak valami számukra becses dolgot, ami olyan értékes nekik, hogy elkezdenek miatta másképp élni. Robert Downey Jr.

A Forgács István romaügyi szakértővel készült interjúhoz - Ütős marketing is kell a jó romapolitikához (2020. augusztus 17. magyarhirlap.hu) - szeretnék néhány gondolatot fűzni.

A cikk lényegi tartalmát tekintve: a készítője kíváncsi egy roma származású szakértő véleményére a közelmúltban lezárult gyöngyöspatai szegregációs per kapcsán történt törvénymódosítás milyenségére, az iskolaőr intézménye bevezetésével kapcsolatos álláspontjára, a közmunka hatásaira a romák körében, az iskolai végzettség hiányából fakadó „munkaképtelenség” okaira.

Törő Vanda

Rosszul vagyok az állami propagandától.

Erre építve és hangoztatva von le az interjúalany egész jó következtetéseket, amik persze csak részben következnek a propagandából, olykor egészen más az ok-okozati viszony. Cserdit pedig hagyjuk. Az lebutított embereknek kell a mítosz és a mese, származástól függetlenül.

A kollektív áldozati szerep helyett a tisztes élet és az anyagi érvényesülés perspektíváját kell felmutatni a hátrányos helyzetű fiataloknak és családjaiknak - mondja István. …és igaza is lenne, ha nem lennének kollektíve áldozatok a romák! Olyan szépen összezárnak még a politikusok is, ha egy kis előítéletességgel lehet rólunk szólni! Sőt gyártanak ők nekünk mesehősöket, akik megrendszabályozzák a társadalom alján, a szegregátumok mélyén élő, gyermeki létállapotban lévő romákat. Azok a jó cigány vezetők, akik erős kézzel utat mutatnak és példát is, jó kis propaganda filmekben, amiktől ájuldoznak a nem cigányok. Mindegy is, hogy az elhunyt cserdi polgármester, a keménykezű cigányvajda Borsodból vagy újabban valamiféle cigány szenátorok a megrendszabályozók (ahol Varjú László sertepertélt közöttük): a lényeg az, hogy munkára legyenek kényszerítve, le lehessen őket nézni egy kicsit, mint nevelésre szoruló felnőtteket, fogják be a szájukat a villamoson, ne óbégassanak, és ne kellejen velük túl sokat foglalkozni, maradjanak a saját közegükben, és kész. Sokszor a települések szélén, és kész. Mi ez, ha nem kollektív áldozati szerep, amit nem önként vállalnak az érintettek, hanem rájuk erőltetik. Ilyen filozófiával nem lehet integrálni.

A cikkben perspektívákat mutat fel a romaügyi szakértő abban a tekintetben, hogy egy jó szakma meghozza a hozadékát. Ez önmagában igaz állítás. De mostanra már olyan jó a szakképzési rendszer, hogy az csuda? Talán van is benne valami. Egy jó mesterember többet keres, mint egy tanár. Eszembe jut Orsós János, aki 2017-ben tulajdonképpen arról értekezett, hogy a gimnáziumi képzés támogatottsága enyhén szólva is katasztrofális, és a 2017-es OKJ-és képzési rendszer „elszívja” a roma gyerekeket a főiskolai-egyetemi belépőt jelentő gimnáziumokból-szakközépiskolákból, éppen az eltérő anyagi státusból eredő motivációk miatt. A még tulajdonképpen éretlen, mélyszegénységből jövő fiatal otthagyja a középiskolai tanulmányait és elmegy OKJ-és képzésre, mert hat hónapig - egy évig akár - 60-65 ezer forintot is kap havonta, munkanélküliként. Aztán a jó kis hiányos tudásával (merthogy egy szakma elsajátítása azért több időbe telik, lássuk be) felveheti a közmunkásmellényt. Sokkal bővebben, tudósabban és tényszerűbben nyilatkozott a tanár úr, és bizony a most elemzett cikkhez is kapcsolódóan fogalmazott meg egyéb válaszokat is, kvázi váteszként. Érdemes elolvasni a cikket: Ilyen kasztrendszer Indiában sincs, de nagy baj lesz abból, ha politikai játékszernek tekintik a cigányságot (168ora.hu, 2017.12.23.). Érdemes lementeni is, mert ki tudja, itt a médiában mit hoz a holnap.

Előre szaladtunk. Az általános iskolák a fontosak. Ha jó az alap, lehet rá építeni. Most nem nagyon érdekel, hogy módosították a köznevelési törvényt eleink Gyöngyöspata miatt, melynek 59.§ (4) bekezdésébe beleoltották a következő szöveget: „Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót a neveléssel-oktatással összefüggésben személyiségi jogában megsérti, arra a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság a sérelemdíjat oktatási, képzési szolgáltatásként határozza meg. A bíróság által megítélt oktatási, képzési szolgáltatást a jogsértő saját maga vagy vásárolt szolgáltatásként biztosítja.” Király! Még 500 szegregált iskola volt terítéken, hát persze, hogy a törvény erejével elejét vették a múltbéli hibák pénzzel való megváltásának! Győzött az igazság, igaz, emberek?! Megint van Mátyás királyunk.

Forgács István szerint sokkal egyértelműbb a jogszabály és tisztábbak a viszonyok, hogy most már nem kell kártérítést pénzbeni fizetni a szegregáltaknak. Mitől nem volt a törvény eleddig is egyértelmű, amikor a Kúria is tudta, hogy nem lehet más döntése?! Meg, hogy a kormány tudomásul vette a döntést. Hát persze, hisz minden bírósági létrát végigcsoszogott és vesztett, állam létére! Ez ciki. Miért tisztábbak a viszonyok? „Nesze neked! Sérelemdíj helyett, fiam, kapsz azoktól a tanároktól plusz-oktatást, akik ki nem állhattak téged! A bíróság megítéli neked az oktatási, képzési szolgáltatást, amit a drága jogsértő iskolai intézményed saját maga vagy vásárolt szolgáltatásként biztosít neked, hogy okosodjál megint!” - Bosszú ez, semmi más, és félsz a többi pertől.

Egész sokféle általános iskola létezik: az állami fenntartású általános iskolákon kívül lehetőség van alapítványi-, egyházi- és alternatív iskolák választására is.
Hú de örülök neki! A normatívák különbözőségének meg pláne! Ha halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről, sajátos nevelési igényű gyermekekről, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekekről van szó, más a normatíva. Magasabb. Ha egyházi az iskola, akkor igen durván más a normatíva, sőt akár veszélyességi pótlék is jár a tanároknak. Aztán csodálkozunk, amikor szét-szana viszik a gyereket a szülők! Az egyik barátom azt állítja, hogy vannak elitképző egyházi általános iskolák, és csak cigánygyerekekkel foglakozó egyházi iskolák is, igen magas normatívákkal. (Egy gyerek normatívája kb. 40-50 ezer forint per hó, az egyházi iskolákban akár a négyszerese is lehet).

Pistánk és az interjú készítője azt mondják: a szabad iskolaválasztás alapjog. Én pedig azt mondom, hogy nem az. Egy kreált jog, mert 1980-tól szórakoznak ezzel a köznevelésben. A korlátait pedig szinte senki nem ismeri, még azok sem, akiknek ez a szakmájukba vág. A szülő szabad intézményválasztási joga a 14 év alatti gyermek esetében és utána közösen 16 éves korig a gyermekkel, létező dolog. Azonban azt el kell bírálnia az intézményvezetőnek, aki határozhat nemlegesen. Fellebbezhetünk a fenntartóhoz, és ha az is elutasít minket, a döntés ellen még bírósághoz is lehet fordulni, de általában nem szoktak. Szerény véleményem szerint igenis lehet azt mondani, hogy nem lehet a gyermeket elvinni a saját körzetes iskolájából máshová, mert billenne a „mérleg” és szegregálódna az iskola. Erre való lenne a tankerület, mint fenntartó. A kontroll azonban csak a törvény szerint működik, nem a valóságban. Így üresednek ki iskolák, így vonnak össze különböző korú és osztályú gyermekeket egy csoportba, egy tanító felügyelete alá, aki mikor melyiknek éppen mit tanít. Nesze neked egyenlő hozzáférés!

No, mindegy is, Glonczi Laci nekem ebben a tudós, én csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy mekkora blődség elvinni a lakóhelyről a gyermeket egy másik településre! Hogy miért? Milyen lokálpatrióta az, aki nem az iskolai színvonal alakításához akar hozzájárulni a településén, hanem „elmenekül a cigányok” miatt? Milyen iskola az, ahonnan „menekülni kell a cigánygyerekek miatt”? Milyen törvény az, ami nem szabályoz jól? Milyen viszonya lesz felnőttként a fehér bőrű gyermeknek a cigányokhoz, ha már kisgyermekként „kimenekítik” őket a barna bőrű kisgyermekek közül? Inkább elit-trendi, olyan kis felsőbbrendűségi divat ez. Szeretetteljes integráció, nem igaz? Az előítéletesség és a szegregáció melegágya az egész szabad iskolaválasztás-történet!

Én bizony a körzetesítés mellett foglalnék állást! Ha megkapta, hadd vigye! Ha nem tetszik, el lehet költözni, a „ha nem tetszik, el lehet menni” mintájára. Sőt az iskolaköpeny se volt olyan nagy botorság, leküzdte a hátrányokat és az előnyöket, mindenki iskolás volt, nem manöken vagy csorró! A tehetség az nem uniformizálódott kedveskéim, az felszínre tört abban is!

– Ahogyan én elvárom, hogy senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés, úgy azt is, hogy bizonyos dolgokat azonosan, objektív módon mérjen mindenki. Nem lehet például kérdés a tanár és az iskola tisztelete és biztonsága – tompít az interjúalany, amire az interjúkészítő óramű pontossággal behozza az iskolaőrséget. – Ezt üzeni a kormány az iskolaőrség bevezetésével? – Mindenképpen.
Jön a megfelelési kényszer ugyebár a kormány irányában, aztán előjön István jobbik énje, amelyik tudja, hogy több pedagógia asszisztens, iskolai pszichológus és más segítő kéne, hogy a lurkó fegyelmezetten viselkedjen, jól tanuljon, és a lelkivilágára is figyeljen már valaki ebben a nagy rohanásban! Már csak azért is, mert ahonnan jön, ott nem túl kényesek az emberek – sőt a társadalom se az –, és a gyerekek szeretnek másolni! Tessék mondani, Önöknél van iskolai pszichológus az oktatási intézményben?

Én azt mondom, a rendezett családi viszonyok, az anyagi biztonság, a jól fizető munka, a kreativitás – amit ez a kormány NEM tud biztosítani kb. 3,5 millió embernek, vagy nem akar – hozná a javuló statisztikákat csak igazán! István is utal erre, csak éppen egészen más aspektusból. Aztán blablabla. A nemzet túlélésének záloga, adófizető dolgos állampolgárok, stb. – kontraszt nektek, kedves olvasóim, hogy „jól érezzétek” magatokat. A cigányok azok nem dolgos és nem adófizető állampolgárok, olyan jó lenne, ha azok is azok lennének, azok a csúnya, cigányok! – implicite ezt rejti magában az elültetett gondolat.

Azért szállították le a tankötelezettség korhatárát, és vitték le a büntethetőség korhatárát nagyjaink ott a parlamentben, „mer’ az a csúnya cigány”, ugye? Pedig dehogy is! Társadalmi mérnökösködésből és h’abisztiből tették, hogy nyomot hagyjanak maguk után, és mert rájöttek, hogy egy szakmunkáspalántát felesleges öt évig nyaggatni, amikor hat hónap alatt lehet OKJ-s bizonyítványt adni neki, és így kevesebb pénze kerül. De tessék mondani: ki van itt a helyén és kit érdekel a munkaerőpiacon, hogy a vállalkozónak milyen bizonyítványa van, vagy az eladó végzett-e kereskedelmit, amikor diplomás cigány óvónőknek közmunkát kínálnak?

A közmunkástéma. Istvánnál jön a sztereotípia, mint az esti gyors, a 48 éves, hatgyerekes, háromunokás hajdúnánási cigányasszony személyben. Gyalázat. Meg, hogy milyen jó is a közmunka, az, hogy segít szocializálódni, meg nem kell a „segíj” és hogy mennyien visszakerültek az rabszolgamunkából (mert az) az elsődleges munkaerőpiacra. Tessék mondani, nem a kormány csökkentette a létszámukat mostanság? Tegyünk egy próbát! Cserdiben vagy Miskolcon hányan vannak most munka nélkül a kiebrudalt közmunkások közül? Tessék megkérdezni valakit, aki tudós! Ha egy se. Meghajtom a fejem és azt mondom, bocs, pedig Cserdiben például alig van munkaképes, aktív korú ember…

police.hu

Iskolaőrök. Alapvetően rendészeti szemléletű ember vagyok, de ez a furcsa rendőr-biztonsági őr hibrid - amit nem is tudtak másképp, csak egy utolsó fejezetként beleoltani a szolgálati szabályzatba (30/2011. (IX. 22.) BM rendelet, VIII/A fejezet) – háááát.... tulajdonképpen egy pedellus rendőrségi kényszerítő eszközökkel. Szerintem Amerikában sem jött be. Csak úgy lődöznek ott a gyerekek egymásra, pedig általában marcona fegyveres pedellusok vigyázzák a rendet, Ellenőrző Áteresztő Pontokkal az iskolában. És ha arra gondolok, hogy a halálbüntetést azért törölték el, mert ha nem lát kiutat az ember, akkor sokkal, de sokkal erőszakosabb, akkor bizony, ha a nagyobb erőszak lehetősége jelen van az iskolában, ki tudja, az éretlen lurkó nem akar-e még nagyobb erőszakkal válaszolni.

No, de majd meglátjuk! Ha a rasszista tanárra is rászól az iskolaőr bácsi, és jelenti is, akkor le a kalappal előtte! Egy jó iskolaőr csodákra is képes lehet, ha olyan igazságos majdnem, mint Mathias király, és nem bosszúálló, mint a mostani.

A Fidesz hirdetése a közösségi hálón
Facebook

Ami azonban jobban izgat: elnézve a köznevelési törvényt, elég gyengécske eszközök állnak rendelkezésre a fegyelmezés terén. Mi változik az iskolaőrrel? Teszi a dolgát, küzd, jelentést ír, harcol a tanárokkal, a szülőkkel, a gyerekkel. És? Milyen következményei vannak annak, ha kényszerűségből szegénynek le kell győzni egy magából kifordult, késsel a társait böködő tizenéves gyereket? Merthogy olvastam már ilyenről, és ott másnap ment a fiúcska ugyanabba az osztályba. Szóval miközben minden eszköz adott, és annyian vannak felnőttek az iskolához „csatolva”, mint az oroszok Belorussziában: igazgató, tanár, tankerület, családsegítő, gyermekjólétis, gyermekpszichológus, pedagógia asszisztens, portás meg amit akartok, hol az értelmes szankciórendszer? Miért nincs ki belőlük egy árva iskolaszék? Kivagy kik hoznak határozatot? Hány szintű az? Kérem, ne oktassanak ki, láttam a köznevelési törvény vonatkozó szakaszait, és kevésnek találtam!

Én azt képzeltem, hogy az igazgató az ügy ura (mint a hajó kapitánya a tengeren), amíg az iskolára van bízva a gyermek! Ehhez képest, az iskola jó híre érdekében alig-alig jelentik a baleseti sérüléseket, a bántalmazásokból fakadó sérüléseket. Inkább fű alatt megoldják. Most muszáj lesz jelenteni, mert ott a hibrid-rendőr! Ugrik majd a statisztika, menő lesz az iskolaőr, miközben csak annyi történik, hogy kisebb lesz a látencia – véleményem szerint (hogy be ne pereljenek).

A többség nélkül nem megy a felzárkóztatás. Egyetértek. A jelenlegi társadalmi helyzetben azonban, ahol a háromnegyed ország olyan előítéletes, mintha gyermekkorában mindenkit megvert volna egy cigány kisgyerek – ez nem fog menni. A szemléletváltás nemcsak a cigányoknál lenne kötelező, akiknek jóval szűkebb (ha nem nulla) a politikai-hatalmi mozgástér. Én nem vagyok olyan optimista a tekintetben, hogy az elmúlt tíz évben olyan rettenően javult volna a roma-magyar társadalmi viszony, és csak úgy látszik a fejlődés a cigányok között. A bűnözésből vagy harácsolásból élő cigányok gazdagodtak, ez tény. A bűnözésből élő vagy durván harácsoló nem cigányok, még jobban! Ez is tény. A cigányok belső elnyomói, kizsákmányolói sem szegények, mint ahogy a szegregátumokban élő uzsorások és erősemberek is köszönik, jól vannak! Szép új világ. A cigány többség azonban nem ők! Sokan ma is segéd- vagy közmunkások, és sárga mellényben látjuk őket az utakon aszfaltozni, házat építeni, sepregetni, szemetet szedni vagy éppen toronyórát renoválni éhbérért. Mindenre jók. Olcsók. A fehér bőrű intézményi közfoglalkoztatottak általában iskolákban, óvodákban, kertészetekben, egyesületeknél dolgoznak szépen csendben, nem a közterületeken az alapvető védőfelszerelések nélkül, olykor már az emberi méltóságot sértő kötelezően előírt felszerelések és közegészségügyi kívánalmak betartása nélkül. A cigány közmunkás mindig szem előtt van. Nincs is olyan nagy változás, legfeljebb abban, hogy jóval kevesebb a munkahely. Ami pedig lenne, az kvalifikált hiányszakma, és nem értenek hozzá a romák a jó kis oktatási rendszernek köszönhetően.

Kovács László

Ha így marad minden a sok gyűlölködés, a tőkekoncentráció és a gépesítés miatt, akkor tényleg elég kaotikus lesz a helyzet úgy 25-30 év múlva. Már most szekértáborok vannak. Tudták, hogy kétezer milliárdos magyar család rendelkezik Magyarország termőterülete felett. (168ora.hu, 2020. augusztus15.) Már paraszt sincs. Tapasztalatból mondom, hogy a klasszikus mezővárosok is tele vannak munkanélküliekkel, a közmunkások pedig lassan toronyórát is csinálnak aranylánccal – havi 54 ezer forintért! Szép új világ. Ha óramű pontossággal szeptemberben megjön a mi kis koronavírusunk világszerte, Magyarországon milliónyi ember fog a bankoknak eladósodni. Sokan pedig éhezni fognak. Nem lesz munkanélküli segély, mert mi az a három hónap (már igénybe vették az emberek), és az alkalmi munkákból élők is kegyelemre vagy lopásra, erőszakra fognak vetemedni. Eleddig sem adott az állam szinte semmit nekik a járvány idején, de a honvédséget előrelátóan szépen megerősítette.

Amíg pedig a többség üldözi a saját hajléktalanjait, én bizony sok jóra nem számítok sem a kormánytól, sem a többségtől - ez az igazság! Sokat kellene változnunk, de ez a propaganda, ez a mindig küzdünk mindenkivel, ez a kormány-arrogancia nonszensz! Meg, hogy „Mi magyarok vagyunk a Kárpát-medence legnépesebb és legnagyobb gazdasággal rendelkező országa.” Elszörnyedek. Milyen lehet akkor a többi? Itt valaki hazudik. Szóval nehéz jónak lenni többségiként, magyarként, ezt elismerem.

Hogy számomra mi a gond az interjúalannyal, akit személyesen ismerek, és ha ritkán is, de jókat szoktunk beszélgetni? Csak annyi, hogy neki kötelező megfelelnie a nagypolitikának. Ezért sokszor kontrasztol. Kiemel sztereotípiákat az igazmondás égisze alatt, miközben a roma többség valójában csak áldozata az elszeparálásnak, nem okozója. István következtetéseinek helyessége sokszor nem abból következik, amiből kiindul – szerintem. Ha csak a csupasz hibáinkat sorolná fel propagandaelemek nélkül, én tapsolnék neki. Ha a következtetéseit nem abból az előítéletes, olykor rasszista alapokból származtatná, ami a többséget jellemzi sajnos, újra csak tapsolnék neki. A megoldásban igaza van: „Kiművelt kútfők kellenek egy egészséges társadalomhoz. Társadalmi közmegegyezés kell arról, hogy a hátrányos helyzetű cigány fiatalokat képzettséghez kell juttatni.” E tekintetben vannak a cigányok és a nem cigány többség. Nem elég az egyik félnek változnia. Pláne azoknak nehéz változni, akiknek a lehetőségei szinte nullák az össztársadalmi beágyazottságukat tekintve.

Igen, kedves olvasóim! Egy elvaduló nép tagjai vagyunk. Keressük az útjainkat, és reméljük, hogy a többség egyszer észreveszi, hogy mi nyújtjuk a kezünket – még akkor is, ha sok közöttünk a parazitaként ránk települő erőszakos ember –, és a mi becsületes cigány többségünk békét akar, házat, családot, nyugalmat, jó iskolát, anyagi biztonságot és bérletet arra a vonatra, ami a közös jövő felé vezet. Vannak, akik ezért hajlonganak, és vannak, akik ezt követelik. A különbség csak ennyi egy kiművelt romaügyi szakértő és mondjuk közöttem.

Kellemes hétvégét kívánok!

Horváth Ferenc írásai itt olvashatók: 800 .

Facebook

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.