Klónozott kentaurokról beszélt az NKA Képzőművészeti Kollégiumának tagja egy balmazújvárosi szoboravatón

A korábban a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatójaként dolgozó Cs. Tóth János annak a véleményének is hangot adott, miszerint az igazi férfinak van arcszőrzete, valamint az eszkimók között nem terjed a koronavírus.
Cs. Tóth János
YouTube

Szeptember elsején tette közzé Youtube-csatornáján a balmazújvárosi Daru TV a településen augusztus 22-én leleplezett Csók című szobor átadásáról készült videójukat. A rendezvényen hosszú és oldott beszédet mondott Cs. Tóth János, a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár volt igazgatója, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Képzőművészeti Kollégiumának tagja, Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztes művészeti író.
A fiatal párok találkozóhelyének szánt köztéri szobor alkotója, Széri-Varga Géza korábbi munkáinak felsorolásakor Cs. Tóth megemlítette a békéscsabai Kentaur-pár című alkotást.

Isten jégkorszakot csinált a kentaurok miatt

A művészeti író ennek kapcsán beszélt a balmazújvárosiaknak arról, hogy „sokak szerint” a kentaurokat génsebészet útján hozták létre. „Az ember már olyan sokat tudott, mint ma, hogy képes volt ember-állatot létrehozni. Akkor azt mondta a nagyfőnök odafent, hogy elég volt ebből gyerekek, elfordítom a földgolyót, szépen lesz egy kis jégkorszak, és kezditek elölről, nekem van időm. Ez a fajta génsebészet, amit ti csináltatok, amit ma klónozásnak hívunk, az nem istennek tetsző dolog” – osztotta meg gondolatait a közönséggel az NKA Képzőművészeti Kollégiumának tagja.

Habár Cs. Tóth János arról beszélt, hogy ezt az elméletet „sokak” vallják, Magyarországon leginkább a History tévécsatorna Ősi idegenek (Ancient Aliens) című amerikai sorozata nézőinek lehet ismerős. A tudományosságot sok tekintetben nélkülöző széria egyik része arról szólt, hogy a mai géntechnológiát, a jelen klónozási technológiáját az Ókorban is használták az emberek a földönkívüliek segítségével az emberiség és környezete manipulálására, példaként említve a kimérát és a hidrát, valamint a humanoidok és állatok közötti hibrid kísérletekkel létrehozott lényeket, mint például a Minotaurusz vagy a kentaurok. A tudomány ezeket a feltételezéseket semmilyen tekintetben nem igazolta.

Bővítsék a lakosságot a fiatalok

Cs. Tóth János sokat beszélt arról is, hogy a csóknak milyen eltérő változatai terjedtek el a különböző kultúrákban. Ennél a pontnál a volt könyvtárigazgató ismét „tudományos” vizekre evezett: „az eszkimók például nem művelik, csak az orrukat összeérintik, és ezzel nagyon elegánsan a Covid-vírust is kikerülik, amennyire csak lehet” – értekezett.

A csók történetének felvázolásakor említést tett a római katolikus rituálékról is. Gyerekkorára visszaemlékezve szólt arról, amikor bérmálásuk alkalmával meg kellett csókolni a püspök gyűrűjét. „A pápa gyűrűjét is természetesen mindenkinek. És most kinyitjuk a világhálót, mit látunk? A pápa letérdepel és megcsókolja a fekete bőrűeknek a cipőjét. Hogy megfordult a világ!” – mondta avatóbeszédében Cs. Tóth János.

A művészeti író a szobor bemutatásakor azt is megállapította, hogy az azon szereplő férfinek szakálla van, mint ahogy annak (vagy legalább egy bajusznak) egy igazi férfi esetében lennie kell. A beszéde végén Cs. Tóth János lényegében szaporodásra biztatta a helyi fiatalokat. „Mindenképpen ajánlom a fiatalságnak, hogy ettől a szobortól kapjanak kedvet, hogy bővüljön a lakossága a településünknek” – fogalmazott.

Facebook

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.