Milliókba került a tiszabői kóbor kutyák elszállítása

Korábban a Máltai Szeretetszolgálat, majd 2020-ban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság fizette Tiszabő kóbor kutyáinak elszállítását az egyeki gyepmesteri telepre. A rendőrség nem adja ki a számlák másolatát, a polgármester pedig nem járul hozzá ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzuk válaszait. Magyarország. Vidék. Kóbor kutya probléma.

Tiszabő egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei település, ahol 2286 lelket számláltak 2019-ben. A kóbor kutya probléma ott is létezik, ez a jelenség pedig mondhatni, lassan a „negatív hungarikumok” sorát gazdagíthatja. A település polgármestere, Bruna László tavaly azt nyilatkozta a Debrecinernek, hogy a lakosság nem együttműködő, igen sokan nem felelős állattartók. Ezért 2020-ban ismét a gyepmesteri szolgáltatások finanszírozására kötöttek szerződést, ezzel több mint 4 millió forintra becsülve a kóbor kutyák elszállítására költött összeget eddig.

Törő Vanda

A Máltai Szeretetszolgálat 2 év alatt több mint 3 milliót fizetett

Tavaly beszámoltunk róla, hogy 2018-ban a Máltai Szeretetszolgálat Tiszabő önkormányzatával együttműködve kötött az egyeki önkormányzattal egy szerződést azért, hogy a tiszabői kóbor kutyák okozta gondokat megoldják. 2018-ban a Máltai Szeretetszolgálat legalább 115 200 forintot fizetett gyepmesteri szolgáltatásokért az egyeki önkormányzatnak.

Ez az összeg 2019-re megsokszorozódott: mint azt megtudtuk Romhányi Tamástól (az MMSZ kommunikációs vezetője), a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak 3,3 millió forintjába került a kóbor kutyák gyepmesteri telepre szállítása Tiszabő területéről.

Az egyeki gyepmesteri telep bevétele 2019-ben több mint 16,6 millió forint volt. 2018-hoz képest megduplázódott a telep többletbevétele, akkor 8,7 millió volt.

Eltérés a számokban

Míg az egyeki gyepmesteri telep 2019-es beszámolójában a Tiszabőről befogott kutyák száma 148, addig Romhányi Tamás 165 kutyáról írt nekünk. Mi lett a hiányzó 17 kutya sorsa?

Az egyeki gyepmesteri telep hivatalos beszámolóiban nem először lehet felfedezni eltérést. Tavaly írtunk róla, hogy mind Balmazújváros, mind Kunmadaras esetében más számokat jelentettek hivatalosan, mint amik a jegyzőkönyvekben szerepeltek. Ki hibázott, és miért? Mi történik a hiányzó kutyákkal? Kérdéseinkkel ismét megkerestük Egyek nagyközség polgármesterét e-mailben, de nem adott választ többek között arra hivatkozva, hogy csak személyesen, tanú jelenlétében hajlandó ezt megtenni.

Az adatok valósághű mivoltával már 2019-ben is foglalkoztunk:
A hivatalosan közölt adatok szerint 2019-ben 973 kutya került be a gyepmesteri telepre, közülük 530 kutya lelte halálát a telepen, és mindössze csak 443 kutya léphetett ki onnan örökbefogadóhoz, régi tulajdonosához vagy más, állatvédő szervezethez.
Négy év alatt 1434 állat halt meg a nyilvántartás szerint, tehát a bekerült állatok 59,67%-a - emeli ki az Országos Állatvédőrség Alapítvány egy posztjában ezt az igen magas számot.

Az állatvédelmi törvény szerint „az elhelyezés eredménytelensége esetén - a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet oltani”. A bírósági gyakorlat szerint önmagában azért, mert az állat kóbor, nem állapítható meg az élete kioltásának szükségessége. Általánosságban elmondható, hogy az állat életének kioltása – bizonyos esetek kivételével – csak kábítás után történhet meg.
További részletek itt.

A 2019-es beszámoló első oldalán feltüntetik, hogy a telepen 61 férőhely van, ugyanakkor az utolsó oldalon 68 eb bentlétéről adnak tájékoztatást. Kérdésekként fogalmazódhat meg: vajon máskor is tartottak bent több kutyát, mint az megengedett lett volna? vajon ezért növekedhet a többletbevétel évről évre? vajon minden kutya megkapja az esélyt az életre? Egy korábbi cikkünkben ezekkel a kérdésekkel is foglalkoztunk.

Törő Vanda

A polgármester nem tudja, de a Máltai csinálja?

Érdeklődtünk Bruna László polgármesternél arról is, hogy zajlik-e a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közös programjuk, melynél pályázat keretében történt volna az ebek oltása és chippel ellátása, de nem tudott információval szolgálni nekünk. Ugyanakkor Romhányi Tamás arról tájékoztatott minket, hogy Tiszabőn zajlik a kutyák ivartalanítása, chippelése, oltása, valamint külső-belső parazitamentesítése is. A programról részleteket, beszámolókat nem találtunk a szeretetszolgálat oldalán vagy más felületeken.

Mint azt megtudtuk, Tarnabodon is hasonló módon oldanák meg a kóbor kutya problémát, ezzel kapcsolatban pedig a község polgármesterével, Pető Zoltánnal beszéltünk telefonon. Pető szerint náluk nincs akkora probléma a kóbor kutyákkal kapcsolatban, illetve ő maga aktívan ellenőrzi a lakosság kutyatartási kultúráját (chipolvasója is van), ahol pedig problémát lát, igyekszik tanácsokkal segíteni a tulajdonosokat.

Bár az ivartalanítási program még nem indult el a településen, már készítettek egy listát, amelyre legalább 15 kutyát felírtak, a lakosság pedig nagyon örült ennek a lehetőségnek. Információi szerint az ivartalanítás mindennel együtt (chippelés, oltás) 35 ezer forintba fog kerülni kutyánként.

Törő Vanda

A rendőrség számlája is hétszámjegyű

Törő Vanda

Egyek nagyközség honlapján található egy januári jegyzőkönyv, melyben többek között arról is lehet olvasni, hogy az Egyeki Gyepmesteri Telep/Önkormányzat és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság között együttműködési megállapodás született. Megkerestük ezzel kapcsolatban a rendőr-főkapitányság sajtóosztályát, ahonnan az alábbi szerződést küldték meg részünkre.

A sajtóosztály arról tájékoztatta a Debrecinert, hogy a szerződés a felzárkózó települések hosszútávú programjának megalapozásáról szóló 1404/2019. (VII.5.) Korm. határozat alapján jött létre. A települések biztonsága, az ott élő gyermekek és felnőttek védelme érdekében negyven kóbor eb befogása és gazdásítása történt meg.

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait.

Az Rtv. 2. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján a rendőrség a feladatának ellátása során
a) együttműködik az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, a civil szervezetekkel és a gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel;
b) segítséget nyújt — jogszabályban meghatározott esetben — az állami és a helyi önkormányzati szervek hivatalos eljárásának zavartalan lefolytatásához;
c) támogatja a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok közösségeinek a közbiztonság javítására irányuló önkéntes tevékenységét.

Megkerestük Tiszabő település polgármesterét, Bruna Lászlót, hiszen több kérdést is felvetett bennünk a szerződés átolvasása. Például szerettük volna megtudni, hogy mikor és melyik fél kezdeményezte az együttműködési megállapodást, mire hivatkozva és ki készítette el a szerződést, de sajnos, a polgármestert idézve: a szerződés létrejöttének körülményei azonban döntéselőkészítő iratnak minősülnek, így nem közérdekű adatok.

„Köztudomású” tény, hogy Tiszabőn a falkába verődött kutyák problémája mindig jelen volt a településen. Már több évvel ezelőtt a Magyar Posta jelzett az önkormányzatnak, hogy ha a kóbor kutyák jelenléte továbbra is fennáll, akkor felfüggeszti a lakossági kézbesítést, mert a kézbesítők félnek a kóbor kutyáktól - magyarázta Bruna László kérdéseinkre adott válaszlevelében.

A polgármestertől nem tudtuk meg, miért a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság lett a számlafizető, az ORFK Kommunikációs Szolgálatánál érdeklődve viszont megtudtuk, hogy Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 2. § (1) és Rtv. 2. § (2) bekezdései alapján ez a feladat része (lehet) a rendőrség munkájának.

A rendőrség a fizetési kötelezettségén felül a feladat végrehajtásában is közreműködött, így például figyelemmel kísérte a végrehajtást, illetve segítséget nyújtott a tevékenységhez a feladatkörébe tartozó intézkedések bevezetésével (pl.: utak, területek lezárása) - írta az ORFK Kommunikációs Szolgálata a Debrecinernek küldött válaszlevelében.

Érdeklődtünk a polgármesternél, hogy mi alapján határozták meg a havonta minimum 20 kutya elszállítását a szerződő felek. Bruna László elmondása szerint a 20 kutya mellett egyrészt tapasztalatokra alapozva döntöttek, másrészt tárgyalás útján. Azt is megtudhattuk tőle, hogy bár a számadatokra nincs rálátása, a szám éves szinten statisztikai lebontásban is számítható, azaz ha egy hónapban 20-nál kevesebb, de egy másik hónapban 20-nál több kutya kerül befogásra, akkor statisztikai szempontból megvalósul a havi 20 kutya befogása.

Tiszabő polgármestere, Bruna László az alábbi intelemmel zárta a szerkesztőségünknek küldött válaszát és az Országos Állatvédőrség Alapítványnak adott közérdekű adatigénylésére adott válaszát is.
JELEN LEVÉL PERBEN TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSÁHOZ, ILLETVE NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁHOZ NEM JÁRULUNK HOZZÁ.

A polgármester szerkesztőségünknek adott válaszában azt nyilatkozta, hogy az önkormányzat nem vezet nyilvántartást arról,pontosan hány kutyát szállítottak be az Egyeki Gyepmesteri Telepre 2020. január 1. és május 31. között Tiszabő területéről, habár 2018-ban még volt nyilvántartása az önkormányzatnak az elszállított ebekről.

Ugyanakkor a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitánysággal kötött szerződésben kijelentik a felek, hogy a megrendelő önkormányzat (Tiszabő) részéről is alá kell írni a befogott és elszállított kutyák listáját.

Kérdésként fogalmazódik meg bennünk, hogy ha 2017-ben és 2018-ban volt nyilvántartás az elszállított ebekről, akkor már 2020-ban miért nincs? És ha aláírja az önkormányzat részéről valaki a befogott kutyák listáját, akkor hogy hogy nincs az önkormányzatnak naprakész információja a befogott és elszállított kutyákról?

És hogy mennyi az annyi? Egy kutya gyepmesteri telepre történő elszállítása az adófizetőknek 24 000 forintjába kerül.

Megkerestünk több Jász-Nagykun-Szolnok megyei állatorvost, de csak egy volt hajlandó információt adni erről. Tőle megtudhattuk, mennyibe kerül a jogszabályok alapján előírtak betartása és a felesleges szaporulatok megelőzése: 3500 forint egy kutya chippelése, a veszettségi elleni oltás pedig 3800 forint. Egy szuka kutya ivartalanítása súlytól függően 17 és 25 ezer között mozog. Feltehetjük kérdésként, hogy mi éri meg jobban: a gyepmesteri szolgáltatások igénybevétele, mint látszatintézkedés, vagy a szuka kutyák ivartalanítása, ami hosszú távon csökkenti a fölösleges szaporulatokat, a kóbor kutyák számát.

Sajnos a rendőrség többszöri kérésünkre sem adta ki az Egyek Nagyközség önkormányzatának fizetett összegekről szóló számlák másolatát. Hiába hívtuk fel figyelmüket arra, hogy a gyepmesteri szolgáltatások finanszírozása közpénzekből történik, ezek megismeréséhez pedig a lakosságnak joga van. Azt viszont megtudtuk, hogy a szerződés már nem él, hiszen ahogyan a 2. pontban írják, nettó egymillió forint után a szerződés hatályát veszti. Ez bruttó 1 272 000 forintot jelenthetett. A szerződésben foglalt árakkal kalkulálva mi 53 kutyával számoltunk, de ez eltérhet az előző mondatban írt összegtől.

Törő Vanda

Érdeklődésünkre az ORFK Kommunikációs Szolgálata elmondta, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság által kifizetett összeg nem volt része a Felzárkózó települések támogatására elkülönített keretnek (8 milliárd forint), hanem a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság saját költségvetéséből történtek meg kifizetések, majd ezt követően kezdeményezték a központi költségvetésből az utófinanszírozást.

Telefonon szerettük volna Bruna Lászlót megkérdezni arról, hogy zajlanak-e megbeszélések a kóbor kutya problémára kötött szerződésről, de nem értük el, egy önkormányzati munkatárs szerint nyáron nem voltak még ilyen tárgyalások.

Törő Vanda

További kérdések fogalmazódnak meg ilyen volumenű pénzek kifizetése és kutyák ilyen magas számú elszállítása kapcsán. A Magyar Állatvédők Országos Szövetsége szintén aggodalmát fejezte ki a gyepmesteri tevékenységek előtérbe helyezésével kapcsolatban, miközben a hosszútávú, állatbarát megoldás szerintük is az ivartalanítás lenne.

Facebook

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.