LATINOVITS-DOSSZIÉ

A LATINOVITS SZÍNHÁZ DRÁMÁJA (második felvonás)

Miközben Magyarország utolsó tíz éve számos multimilliárdost termett állami megrendelésekből, miközben hatalmas pénztömegek vándoroltak törvényileg támogatottan az államkincstár helyett például futballcsapatokhoz (tao), miközben Debrecen városvezetői egyre jobban beleélik magukat abba, hogy ők a „másik főváros” élén állnak – nem jutott pénz arra, hogy befejezzék közpénzből a közembereknek a város közszínházát. Több mint tíz éve üresen áll a betonmonstrum. Az embereket, a várost nem szolgálja, a pénzt így funkciótlanul is viszi. Helyben persze nincsenek felelősei a gondatlanságnak, mert azok, a felelősök mindig messzire vannak, úgy könnyebb mutogatni rájuk. Mindez Latinovits Zoltán, a színészkirály nevével felpántlikázva történik. Ha tudná…
A tíz éve koszos üvegajtót belülről lánc és lakat zárja – Ez a színház kijárata a Fórum bevásárlóközpont parkolóházának a tetejére
debreciner.hu/NT

Második felvonás: 2012-2020

Személyek
Kósa Lajos Debrecen város polgármestere (1998-2014)
Somogyi Béla Debrecen kulturális alpolgármestere (1998-2002; 2010-2014)
Halász János Debrecen kulturális alpolgármestere (2006-2010), a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának államtitkára (2010-2013), az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára (2013-2014)
Kovács László SZDSZ-es önkormányzati képviselő (2002-2010)
Vidnyánszky Attila a Csokonai Színház igazgatója (2009–2013)
Komolay Szabolcs Debrecen kulturális alpolgármestere (2014-2019)
Papp László Debrecen város polgármestere (2014-)
Puskás István Debrecen kulturális alpolgármestere (2019-)
Tutor Lóránt Tibor a Dexium Kft. ügyvezetője (2004-)
Ráckevei Anna a Csokonai Színház igazgatója (2013–2018)
Gemza Péter a Csokonai Színház igazgatója (2018-)

1. szín

(Debrecen, Fórum, félkész Latinovits Színház. Asszonyok sírását hallani. Vidnyánszky Attila elhagyja a várost és a süllyedő színházat. Dörgés, villámlás.)

Előzmények…

A debreceni önkormányzat öt részletben kifizette a Dexium Kft.-nek járó vállalkozói díjat, az pedig a Latinovits Színházat szerkezetkész állapotban átadta. Azonban a belső kivitelezés és színháztechnológia elkészítéséhez nem talált a város megfelelő pályázati forrást. Az üresen álló épület évi fenntartási költsége körülbelül 8 és félmillió forint. (2013-2017 közötti időszakban összesen nettó 42 002 578 forint volt). 2010-es évek elején tett nyilatkozatok arról szóltak, hogy a befejezéshez Kósa Lajos szerint további bruttó kétmilliárd forint, Vidnyánszky Attila szerint viszont már bruttó hárommilliárd forint szükséges.

Folytatás…

2013 nyarán Vidnyánszky Attila elhagyta a Csokonai Színházat, és átvette a budapesti Nemzeti Színház vezetését. A Csokonai Színház felújítása és a Latinovits Színház befejezése sem valósult meg regnálása alatt, azonban a pozícióváltás oka nem az eme épületek körül zajló kínos procedúrák és problémák összesége volt. Vidnyánszky nem bukott, hanem hatalmasat emelkedett.

Így mutatott a Latinovits Színház 2020. október 18-án

Több mint tíz éve nem történt itt semmi, azt leszámítva, hogy a nyertes uniós pályázat követelményeinek eleget téve kitették a kisebb-nagyobb plakátokat arról: kinek a finanszírozásával milyen munka folyik ebben az épületben. Valójában 2020. október 18-ig, a fotók készítésének dátumáig semmilyen. Igaz, volt egy látványsajtótájékoztató augusztus 19-én, amiről Papp László polgármester is beszámolt a Facebook-oldalán több fotóval.
Akkor azt mutatták meg a számukra kedves sajtóorgánumoknak, hogy tiszta ruhába öltözött munkások valamiféle építési tevékenységet imitálnak. Valójában sem akkor, sem azóta nem történt semmi. A Latinovits Színház e fotók szerint ugyanúgy néz ki, mint 12 évvel ezelőtt, csak azóta jóval koszosabbak lettek az ablakai, üvegajtajai.

Galéria: Latinovits Színház – 2020. október 18. (a képre kattintva megnyílik a galéria)
debreciner.hu/NT

2013-at írtunk, több mint egy évtizede, hogy megfogalmazódott az új debreceni színház gondolata, és 5 éve, hogy a Fórum Bevásárlóközpontot átadták, benne-mellette a Latinovits Színház kopár betonfalaival. Egy ideig a debreceni városvezetés a szocialista-liberális kormányzat (2002-2010) ellenséges politikáját jelölte meg okként (mondták: direkt nem írt ki a kormány nekik megfelelő pályázatot) a színház torzóban maradásáért. 2010-től azonban a Fidesz kormányozta az országot, így Debrecen már nem az ellenzék bástyája volt, hanem a kormányzat fellegvára.

2013-ban Somogyi Béla alpolgármester büszkén nyilatkozta, hogy Debrecen az egyetlen olyan város, amely önerőből belefogott egy ilyen nagy projektbe, második kőszínház építésébe. Tény, hogy a megvalósítás addigi állapota az önkormányzat saját pénzéből jött létre, de a beruházás kezdete óta eltelt csaknem 10 év után sokakban megfogalmazódott a kérdés: megérte-e a megvalósulatlanul maradt ígéret azt a sok belefektetett pénzt és energiát. Ha annyira szüksége volt a városnak egy új színházra, mint mondták egykor, miért nincs még készen? Voltak, akik azt is furcsának tartották, hogy egyetlen hivatalos szerv részéről sem történtek vizsgálatok Latinovits Színház megépülését szolgáló pénzeszközök felhasználását illetően.

Látványterv
debrecen.hu

Csokonai Színház új igazgatója Ráckevei Anna lett, akitől a 2013-2014-es évadnyitó társulati ülésen azt kérte Kósa Lajos polgármester, hogy a Latinovits Színházba tervezett eddigi funkciókat egy éven belül vizsgálja felül, mivel a színház megvalósítása kiemelt cél: „Mindez feltétele annak, hogy az önkormányzat aktualizálja a műszaki terveket úgy, hogy a beruházás megvalósítása költséghatékony és szakaszolható legyen, valamint reális alapot jelentsen külső forrás biztosítására."

2. szín

(Holdvilágos éjszaka, háttérben a Fórum magasodik. Valami városvezető jő kezében papírt lobogtatva és azt kiabálva: „Van új pályázat! Itt a pályázat! Nézzétek, pályázat!” Ismét pénz csörömpölését hallani. Ezek a hangok ebben a színben végig folytatódnak.)

Somogyi Béla alpolgármester 2014 őszén azt nyilatkozta, hogy „látszik az alagút vége”, mivel az önkormányzat európai uniós pályázaton (Románia- Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program) teremti elő a Latinovits Színház befejezéséhez szükséges összeget. A program keretében a színháztechnikára, belsőépítészetre, művészeti képzőhely kialakítására, valamint kulturális és szakmai programokra felhasználható remélt keret nettó 2,4 milliárd forint (az összeg később növekszik), amely 85 százalékos európai uniós támogatást, 10 százalékos állami támogatást és 5 százalékos önerőt jelent.

A városvezetés eme közös pályázat megvalósítása kezdetének határidejét 2015 elején 2017. március 31-ben jelölte meg. Papp László polgármester 2015 májusában elődjéhez képest csaknem duplájában határozta meg a befejezéshez szükséges összeget, 2,5-3 milliárd forintra becsülve azt. (Kovács László akkori ellenzéki önkormányzati képviselővel készült háttérinterjúnk itt olvasható : Ingyen átadott önkormányzati telekrész, fedezet nélküli kivitelező – két évtizede tartó „kapkodás” - LATINOVITS-DOSSZIÉ)

Látványterv
debrecen.hu

2016 januárjában a városvezetés a Latinovits Színház szempontjából ismételten sorsdöntő bejelentés tett.
A nyilatkozat szerint a Modern Városok Program keretében (Magyarország 2015. évi központi költségvetésében létrehozták a Modern Városok Program támogatása címet, amelyből Debrecennek 2 milliárd forint jut ígéret szerint) az önkormányzat megkapja azokat a forrásokat, amelyekből megújul a Csokonai Színház épülete, illetve megszületett az elvi megállapodás a kormánnyal a Latinovits Színház befejezését célzó magyar-román határon átnyúló alapok kapcsán.

Papp polgármester nyilatkozata szerint a Modern Városok Programban a megyei jogú városok közül Debrecen kapta a legnagyobb összeget, így a Latinovits Színház befejezésének nincs további akadálya, azonban hozzátette: a forrásfelhasználás 90 százaléka ugyan 2019-ig megtörténik, ám elképzelhető a teljes beruházás megvalósításának 2023-ig történő csúszása.

Mindeközben a 2004-ben megindított Főnix Terv folytatása, a 200 milliárd forintos kerettel rendelkező „Új Főnix Terv” is nyilvánosságra került, amely az előd dokumentumban vállalt célkitűzések fennmaradó 10 százalékának megvalósítását is célozta.

Látványterv
debrecen.hu

2017 decemberében megjelentek a hírek, hogy a város konzorciumban a Csokonai Színházzal és a nagyváradi Szigligeti Színházzal elkezdte elkészíteni a pályázatát az Európai Regionális Fejlesztési Alap felhívására. Amennyiben tehát a pályázat sikeres elbírálásban részesül, 6 és fél millió euróból befejezik a Latinovits Színházat, és kialakítják a színészképzés infrastrukturális feltételeit. A pályázat tehát 85 százalékos uniós támogatású, 10 százalékot a magyar állam áll, öt százalék a város önereje.

3. szín

(A háttérben az omladozó falú Csokonai Színház látszik. Papp László, Kósa Lajos és Gemza Péter egy asztalnál ülnek, arcukon tanácstalanság tükröződik. A projekt ismét csúszik.)

Papp László egyik 2017-es nyilatkozata szerint 2018 nyarán indulhat el a színházak fejlesztése. Ezt megerősítette a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, Pajna Zoltán is, majd kifejtette, hogy nyáron akár a projektfejlesztési szakaszra történő támogatási szerződések megkötése is megtörténhet, így legkésőbb 2019 elején lehetővé válik a teljes pályázati dokumentáció benyújtása, majd 3-4 hónapos értékelési folyamatot követően 2019 közepén elindulhat a Latinovits-projekt megvalósulásához szükséges közbeszerzések lebonyolítása és kivitelezési munkálatok megkezdése.

A kulturális alpolgármester megmondja, majd mást mond

Komolay Szabolcstól három egymást követő évben (2015, 2016, 2017) minden egyes nyilvános alkalomkor, amikor egyáltalán lehetett kérdezni a kulturális alpolgármestertől, a vagy.hu – azóta már nem létező debreceni online újság – munkatársa megérdeklődte, hogy mi újság a Latinovits Színház körül, mikor fogják már végre befejezni.

Komolay mindig válaszolt. Mikor mit.

2015.

2016.

2017.

2018 nyarán a polgármester a debreceni pályázat uniós támogatása esetén 2019-re becsüli a megvalósítás kezdetét, és rendkívül bizakodó abban, hogy 2020-as évek elejére Debrecen lesz az egyetlen vidéki város, amely két nagy színházzal rendelkezik.

A pályázatot 2018. június 28-án nyertesnek nyilvánítják az Aradon tartott Monitoring Bizottsági Ülés alkalmával, így a Románia-Magyarország Határ Menti Együttműködési Program ellenőrző bizottságának döntése alapján Hajdú-Bihar és a romániai Bihar megyék közös egészségügyi és kulturális pályázatai között a Román-magyar határon átnyúló kulturális inkubátor az előadóművészek számára című, valamint a Román–magyar határon átnyúló képzési központ és értéktár a kulturális és történelmi örökség számára című projektek összességében nettó 17 667 726 eurót kaptak, amelyből Debrecen közel 13 millió eurót (nettó 12 909 382 eurót – csaknem 4 milliárd forint) használhat fel a Latinovits Színház végleges megvalósításához is. Az elnyert stratégiai projekt 2019. június 1. és 2022. május 31. között valósul meg a döntés szerint.

Akkor úgy remélték: a projekt megvalósítása hozzájárulhat ahhoz is, hogy a város elnyerje az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet. A sikeres román-magyar uniós pályázati elbírálást követően már olyan nyilatkozatokkal is találkozhattunk, amelyek 2021-re, de legkésőbb 2022-re datálták a színház befejezését.

Látványterv
debrecen.hu

Mindeközben Debrecenben Gemza Péter - aki 2018-tól Ráckevei Annát váltotta a Csokonai Színház igazgatói székében - a Pesti Műsornak 2019 júniusában adott interjújában elmondta, hogy a debreceni Csokonai Színház felújítása és a Latinovits Színház befejezése párhuzamosan 2020 elejétől zajlik majd, így ebben az időszakban a színházi előadások a Nagyerdei Stadion belső tereiben is zajlanak. Elmondása szerint a Latinovitsban kevesebb munkát kell elvégezni, így a tervek szerint az elkészül 2021 tavaszára, a Csokonai pedig 2022-re.

A városvezetés egyik 2019-es sajtótájékoztatóján felszólaló Kósa Lajos országgyűlési képviselő - a korábbiakhoz hasonlóan - a színház szükségességét hangoztatta: „nem kérdés, hogy Debrecennek kell két színház”. Gemza Péter az év júniusában tett interjújához képest sokkal óvatosabban fogalmazott, amikor a beruházást a 2030-ig megvalósítandó debreceni kulturális stratégia szerves részeként emlegette.

Sokan azt sem tudják, hogy mi előtt sétálnak el, hiszen ott nem volt soha semmi, mióta felépült a Fórum - ez egyébként a Latinovits Színház főbejárata a Csapó utcáról
debreciner.hu/NT

Gemza Péter a korábban adott interjúhoz képest augusztusban már csak esélyesnek tartotta a 2022 végén történő nyitást, míg Komolay Szabolcs alpolgármester pozitív volt: „Én bízom benne, hogy az a csapat, amelyik eddig a programot koordinálta, az a későbbiekben is, az előttünk álló időszakban is helyt fog állni és zökkenőmentesen le tudjuk bonyolítani. Jelen pillanatban a közbeszerzés előkészítése folyik, reményeink szerint szeptemberben ki lehet majd írni az erre vonatkozó pályázatot.”

A Csokonai Színház 2019-2020-as évadnyitó társulati ülésén Papp László a román félt hibáztatta a Latinovits-projekt elhúzódása miatt, hiszen a Románia-Magyarország határmenti együttműködési program irányító hatósága Bukarestben van, ezért az „elhúzódó kommunikáció" miatt csak 2020 közepén kezdődhet el a Latinovits Színház fejlesztése.

4. szín

(A Latinovits Színházzal kapcsolatos közbeszerzési eljárás lebonyolításával megbízott cég botrányba keveredett. A polgármester mentegetőzik. A nép elégedetlen. Állami cég megbízása következik a közbeszerzési eljárás lebonyolítására. Ismét pezsgőspoharak koccannak. Megvannak a Latinovits Színház belső kivitelezésének nyertesei. Pénzeszsákot dobnak be a színpad közepére.)

A Latinovits Színház befejezése – a 2019. évi kommunikáció szerint – legkésőbb 2022-ben történhet meg, az első tervekhez képest 14 évvel később. A megvalósításhoz további nettó 4,3 milliárd forintot terveznek felhasználni, ami majdnem háromszor annyi, mint amennyi az eredeti kalkuláció volt.

Látványvalóság
debrecen.hu

Mivel a felhasználásra szánt összeg közpénz, ezért közbeszerzési eljárás keretében kellett megtalálnia az önkormányzatnak a potenciális kivitelező céget. A közbeszerzés megfelelő lebonyolításához kapcsolódó szakértői feladatok ellátására a városvezetés megbízási szerződést kötött a Debköz Kft.-vel. Azonban e társaság ügyvezetőjét 2019 decemberében letartóztatták, amely kapcsán Varga Zoltán (DK-s önkormányzati képviselő) azt nyilatkozta: a kft. egy közbeszerzések „lepapírozására” specializálódott cég. 300 millió forint alatti pályázatokkal foglalkoztak, amelyek esetében nem kötelező a nyílt tender kiírása, hanem meghívásos alapon is kiválaszthatják a nyertes kivitelezőt. A debreceni polgármester a hírekre reagálva nem tagadta a szerződéskötés tényét, azonban hangsúlyozta, hogy az még nem ment át teljesítésbe, így nincs szó közpénzek felesleges felhasználásáról. A városvezetés azt is hangsúlyozta, hogy egyébként nincsenek olyan önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, amelyek korábban szerződtek a csalássorozat gyanújával hírbe hozott, rendőrségi vizsgálat alatt álló céggel. Ennek a kijelentésnek a valótlansága gyorsan bebizonyosodott.

Ötmillió forint felett

A nettó ötmillió forint feletti összegű szerződéseket az önkormányzat negyedévente megjelenteti a város hivatalos honlapján, ahol aztán ezeket a táblázatokat vagy meg lehet találni valahol mélyen, vagy nem. Íme három a Latinovits Színházzal kapcsolatosan.

2016. október 1. és december 31. között:

A Latinovits Színház beüzemelés-kivitelezés munkáira vállalkozói szerződés a DH-Szerviz Kft.-vel - 11 528 222 forint.

2019. július 1. és szeptember 30. között:

A Latinovits Színház belső kialakítása ROHU343 CBC Incubator közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységre megbízási szerződés a Debköz Kft.-vel - 16 594 500 forint.

A Latinovits Színház belső kialakítása ROHU344 EduCultCentre közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységre megbízási szerződés a Debköz Kft.-vel - 16 594 500 forint.

2020. január 1. és március 31. között:

ROHU 445 CBC Incubator (Latinovits Színház belső kialakítása) projektmenedzsment tevékenységre megbízási szerződés az EDC Kft.vel - 32 500 000 forint.

ROHU 446 CBC Incubator (Latinovits Színház belső kialakítása) projektmenedzsment tevékenységre megbízási szerződés az EDC Kft.vel - 32 500 000 forint.

Mindeközben a Latinovits Színház félkész épülete a továbbiakban is üresen tátong, ott egy deszkát nem tett arrébb senki.

2019 december végén (adminisztrációs problémák miatt csak a következő év elején) a Közbeszerzési Értesítőben megjelent az ajánlatkérői felhívás a Latinovits Színház kivitelezésének befejezésére, majd folyamatos helyesbítések miatt az eredetileg meghatározott benyújtási határidő (2020. február 10.) folyamatosan tolódott (végleges 2020. június 5), míg végül a beadási határidőig 3 ajánlat érkezett be.

Így mutat most Debrecen leghosszabb mozgólépcsője
debreciner.hu/NT

A közbeszerzés tárgyát a következőképpen határozták meg: a Románia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program megvalósításával kapcsolatban a Debrecen Hunyadi utca, Rákóczi utca, Csapó utca Vár utca által határolt tömbben létesült Fórum Debrecen Bevásárló és Szórakoztató Központ épületben kialakított színház kivitelezési munkálatainak elvégzése. A színházat két önálló, külön helyrajzi szám alapján nyilvántartott, funkcionálisan önállóan működtethető egységgé választották szét (Kulturális Inkubátor, valamint Művészeti Központ és Értéktár- 8439/2/B/21 és 8439/2/B/22 helyrajzi szám).

A kormány tekintve, hogy a Latinovits Színház uniós, önkormányzati és állami forrásokból valósul meg, elfogadta a 267/2020 (VI.11) kormányhatározatot (2020. június 12. hatályba lépés), amely kijelöli az állami tulajdonú Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-t (a debreceni stadionépítéssel kapcsolatos közbeszerzési feladatokban is közreműködött) a beruházás lebonyolításával kapcsolatos műszaki ellenőrzési, valamint járulékos közbeszerzési feladatok ellátására.

Beton és beton
debrecen.hu

Mint fentebb írtuk, a Latinovits Színház befejezésének anyagi fedezetét 85%-ban - Románia¬-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében - uniós forrás, 10%-ban állami és 5%-ban önkormányzati forrás jelenti.

Az önkormányzat által biztosított önerőt négy költségvetési év terhére valósítják meg (2019-2022). Az önkormányzat „kötelezettséget vállal arra, hogy a (…) támogatás elnyerése esetén saját forrást, legfeljebb (…) összeg 5 %-át, azaz nettó 295.890,00 €-t, a (…) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2019., 2020., 2021., 2022. évi költségvetései terhére biztosítja.” (306/2017. (XII. 14.) határozat 4-5. és 7. pontjának módosítása 2018. szeptember 20-án)

A Kormány az 1292/2020. (VI. 10.) kormányhatározatában döntött Debrecen 2030-ig tartó fejlesztési koncepciója 2020-2023. évi pénzügyi támogatásának megvalósításáról. A jogszabály szerint a központi szerv állami támogatás (közpénz) formájában fedezetet biztosít (a Csokonai Színház felújítása mellett) a Latinovits Színház teljes körű befejezéséhez, belső kialakításához. A kormányrendelet szerint Debrecen kulturális fejlesztésre 5 080 000 000 forint költségvetési támogatásban (2015-ben a Modern Városok Program keretében erre már kapott 2 milliárd forintot) részesül.

Még el sem készült, de már felújításra vár itt-ott
debreciner.hu/NT

Az állami források utalásának pontos időpontja még nem meghatározott, ezért a 2020. június 20-ai debreceni közgyűlési jegyzőkönyv szerint az állami támogatások első részleteinek megérkezéséig szükség van az önkormányzat részéről egy előzetes kötelezettség-vállalásra a szerződések költségvetési fedezetének átmeneti időszakra történő biztosítása érdekében. Ennek érdekében a 2021. évi költségvetési rendeletnél figyelembe veszik e kötelezettségvállalást a kiadási előirányzatban.

„Előzetesen kötelezettséget vállal arra, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. évi költségvetésébe betervezi a kiadási előirányzatok közé a Latinovits Színház belső kialakítása, és teljes körű befejezéséhez (kivitelezéshez) szükséges saját forrást legfeljebb bruttó 3 550 000 000 forint összegben, amennyiben ez az összeg más támogatási forrásból nem áll rendelkezésre. A 2021. évre tervezendő kiadási előirányzat részben az állami támogatások megelőlegezését is szolgálja.” ( PÜGY-135090-1/2020 iktatószám, Közgyűlés 2020. július 2-i ülésének 11 napirendi pontja.)

Világos?

Latinovits-közbeszerzés nyertesei

Közbeszerzés győzteseként - közös ajánlattevőként - a debreceni székhelyű TÁRS-95 Acélszerkezet és Gépgyártó Építőipari Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság és a budapesti székhelyű LATEREX Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaság került ki (Zala-Elektro Épületvillamossági, Szerelő és Szolgáltató Kft.-t megjelölve alvállalkozóként), amely cégek 5 890 371 984 forint+ÁFA összegért vállalták a Latinovits Színház végső kivitelezését (2020. augusztus 6-án kötött velük szerződést az önkormányzat).

Mit lehet tudni a nyertes cégekről?

A közbeszerzés egyik nyertese a debreceni székhelyű Társ-95 Kft., amit mint betéti társaságot 2000-ben alapították. A projekt kapcsán érdekes tényező lehet, hogy a cég korábban már dolgozott együtt a ZÁÉV Zrt. cégcsoporttal (MTK Hidegkuti Nándor Stadion tetőszerkezete, Budapest).

A másik nyertes ajánlattevő, a 2014 novemberében létrejött, budapesti székhelyű Laterex Zrt., amely társaság alapítása óta gyakori nyertese az építőipari közbeszerzéseknek. A Laterex Zrt. az elmúlt években milliárdos árbevételt ért el. A társaság Gerencsér László érdekeltségébe tartozik, aki korábban a milliárdos adósságot felhalmozó Hérosz Zrt. egyik tulajdonosa volt. A Laterex Zrt. egyike azoknak a cégeknek, amelyek taojukkal a felcsúti fociakadémiát támogatták.

Az összefogás harmadik tagja a Zala-Elektro Épületvillamossági, Szerelő és Szolgáltató Kft., amely a ZÁÉV Zrt. cégcsoportba („nagy stadionépítő”) tartozik. E cégcsoport a 2019-es beszámoló szerint 2018-ban közel 73 milliárd forintos forgalmat bonyolított, és tulajdonosai 5 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből. A ZÁÉV Zrt. végezte például Puskás Stadion bontási feladatait, MTK stadionjának kivitelezését és Haladás-sportkomplexum munkálatait is.

Debreceni önkormányzati hirdetés a Facebookon - 2020.
Facebook

5. szín

(Hangos pénzcsörömpölés hallatszik. Emberek mulatoznak és beszélgetnek. Jólhangzó ígéretek csendülnek fel. Papp László és Kósa Lajos beszélgetve, arcukon széles mosollyal jönnek, kezükben pezsgőspohár. Nosztalgikusan tekintenek vissza az elmúlt 20 év csavaros fordulatokkal övezett eseményeire. Elmélázva pedzegetik a projekt jövő évi befejezését. Sóhajt hallani. Felváltva tekintenek a Fórum Bevásárlóközpontra és a felállványozásra váró Csokonai Színházra.)

Mit is vállaltak és milyen határidőre?
A Dexium Kft. tehát egykor már eladott a debreceni önkormányzatnak egy épületrészt a Fórum Debrecen Bevásárló és Szórakoztató Központon belül bruttó 3 838 800 000 forintért, amit a város öt részletben (évente 767 760 000 forint) hitelből fizetett ki 2008-tól 2012-ig.

Kormányzati kordában tartott önkormányzatok

2012 előtt az önkormányzatok szabadon, jelentősebb korlát nélkül vehettek fel hitelt akár működési, akár fejlesztési célokra. 2012-től a fideszes kormányzat átvállalta az önkormányzatok adósságát, és az adósságkonszolidációval egyidőben megtörtént az önkormányzatokra vonatkozó jogszabályok reformja (szigorítása) is, amelynek egyik célja a helyi egységek gazdálkodásának korlátok közé szorítása volt az ismételt adósság-újratermelődések elkerülése érdekében.
Innentől kezdve az önkormányzatoktól megkövetelik a működési bevételeik és kiadásaik egyensúlyát, valamint hitelfelvételeikhez a kormány beleegyezése szükséges.

Hogyan alakultak ezt követően az önkormányzati beruházások?

A Fidesz teremtette „reformokat” követően az önkormányzatok súlya az állami beruházásokon belül alacsonyabb szintre esett vissza, valamint növekedett a központi kormányzat befolyása a helyi beruházásokat illetően (például Modern Városok Program vagy a stadionépítési láz).

Milyen következménye lehet annak, hogy a kormányzat szerepe nő a helyi önkormányzati beruházásokban?

A települési önkormányzatok kiszolgáltatottá váltak a központi kormányzatnak, hiszen a kormány döntheti el, ki kaphat hitelt valamely beruházás megvalósítására. A nagyfokú kormányzati beleszólás eredményezheti azt, hogy a központi hatalom szimpátia alapján engedélyez beruházásokat úgy, hogy közben nem várja el a működési kiadások biztosítását az önkormányzattól. A jogszabályi reformokat követően érdekesebbnél érdekesebb megnyilvánulások követték egymást, így például a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választásnál Kósa Lajos úgy nyilatkozott, hogy esetleg „nem ugyanúgy” fognak érkezni források, ha nem a kormányzati kötődésű politikus nyer.

Érdekességképpen megemlíthető, hogy a Modern Városok Program koordinálására helyi, települési beruházásokért felelős tárcanélküli miniszternek nevezte ki Orbán Viktor azt a Kósa Lajost, aki korábban Debrecen polgármestere volt, s az ő ideje alatt kezdődött el a Latinovits-projekt. Mindez egyébként semmit nem lendített a debreceni színházépítésen, ahogy az sem, amikor a korábbi kulturális alpolgármesterből, a szocialista-liberális kormányt – a színház építését támogató központi finanszírozás elmaradása miatt – folyamatosan kárhoztató Halász Jánosból államtitkár lett.

De akkor miért, kik miatt nincs még mindig kész a Latinovits Színház? Valójában kik vették át – ha átvették – az ügyet a debreceniektől, hol intézik, milyen magasban?

A Dexium Kft. - a fentieken túl azt is – vállalta egykor, hogy az önkormányzat által nyújtott további finanszírozásból befejezi a kivitelezést (körülbelül 1,5 milliárd forint+ÁFA). Erre a pénzre, illetve azóta jóval többre - mint utóbb már tudjuk - csaknem 12 évet kellett várni.

Miért nem a Dexium Kft. fejezi be a Latinovits Színházat? - kérdezhetjük. Amit tudni lehet: a cég létezik, azonban e mostani közbeszerzési eljárásban nem vett részt. A társaság a cégjegyzék szerint nem áll felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, tehát működik, és az e-beszámoló szerint a 2019-es évet is nyereséggel zárta.

Ebben a mostani esetben tehát ki lehetett volna a legjobb a végső kivitelezés megvalósítására, ha nem az, aki a szerkezetkész állapotot is megteremtette és a belső kivitelezést is vállalta volna egykor, amennyiben az önkormányzat ezt finanszírozza? A kérdés természetesen naív. A debreceni híresztelések szerint igen régen megromlott a dexiumos Tutor Lóránt és Kósa Lajos személyes kapcsolata, aztán az utóbbi 10 évben újabb és újabb építőipari, beruházó szereplők tűntek fel a Fidesz közelében, arról nem is beszélve, hogy a Latinovits Színházhoz hasonlatos ügyekben – már azt is, hogy egyáltalán ki merészeljen elindulni egy közbeszerzési eljáráson – a döntéseket vélhetően valahol a fővárosban hozza meg egy igen szűk, a miniszterelnök közvetlen irányításával működő grémium – állítják iparági szereplők.

A Latinovits Színház kronológiája

debreciner.hu/NT

Évek, hónapok, történések, nyilatkozatok: itt olvashatók a legfontosabbak.

A Latinovits Színház belső kivitelezési munkálatait tehát a debreceni székhelyű TÁRS-95 Kft. és a budapesti székhelyű LATEREX Építő Zrt. együttes ajánlattevőként nyerték el, alvállalkozóként megjelölve a Zala-Elektro Kft.-t. A közbeszerzési eljárás eredményeképpen a felek a vállalkozási szerződést 2020. augusztus 6-án írták alá, szeptember 6-ig kellett rendelkezésre bocsátani a munkaterületet, és ezen időponttól számított egy éven belül (2021 szeptemberéig) kell átadni az elkészült létesítményt. A munkáért fizetendő összeg bruttó 7 480 772 420 forint.

A tizenkét év óta üresen álló félkész színház lehetett volna akár turisztikai látványosság is belső sétákkal - az országban egyedülálló produkció
debreciner.hu/NT

Mit kell megcsinálni?

A színház két önálló, külön helyrajzi szám alapján nyilvántartott, funkcionálisan önállóan működtethető egységből áll, amire a belső kivitelezés során is figyelemmel kell lenni.

  • Képzési Központ és Értéktár helyiségek: előcsarnok (Foyer), Multifunkcionális tér (Orfeum), melegítőkonyha, stúdiószínház, ruhatár, színiakadémia tantermei, balett terem, próbatermek, irodák, öltözők, színész büfé, közönségforgalmi vizes helyiségek, üzemi helyiségek, kiszolgáló helyiségek, felvonók, közlekedők (összesen 3912 négyzetméter).
  • Kulturális Inkubátor helyiségek: nagyszínpad, nézőtér, alsószínpad, színpad és kiszolgáló helyiségei, díszletszállító emelő, irodák, közönségforgalmi vizes helyiségek, üzemi helyiségek, felvonók, közlekedők (összesen 4796,22 négyzetméter).
  • Tehát a színház magában foglal egy képzési központot is, amiről 2019-ben úgy nyilatkozott Papp László polgármester: „Nemcsak a helyi, debreceni színjátszás számára, hanem a határon túli, Kárpát-medencei színjátszás számára is egy nagyon fontos központ lesz a Latinovits Színház, és olyan színházi helyszín, amely a játékon túl az oktatásra, a posztgraduális képzésre is hangsúlyt fektet majd.”

    A Latinovits Színház nem önálló intézmény lesz, hanem a Csokonai Színház része. Valamikor. Valamennyiért.

    Szünet a harmadik felvonás előtt

    Az eddigi két felvonásban nagyjából végig követhettük a Latinovits Színház történetét az ötlet megszületésétől a különböző megvalósítási fázisokon keresztül az eddig befejezetlen ideiglenes végkifejletig. Első körben tizenkét esztendővel ezelőttre, 2008-ra ígérték a debreceni Latinovits Színház átadását, de az a mai napig nem készült el. A legfrissebb vállalkozási szerződéssel is alátámasztott ígéretek szerint 2021 szeptemberében megnyithatja kapuit. A debreceniek egy része azonban nem feltétlenül hisz ebben az időpontban, gyakorta felidézik a helyiek a kettes villamosvonal építését, ami úgy húzódott évekig, hogy rendszeresen megszakították a munkálatokat, hosszú terminusok, évszakok teltek el egyetlen kapavágás nélkül, miközben kerülgetni kellett az árválkodó munkagödröket.

    A színházi szünetben csevegő közönség elemezgeti az eddig történteket. Tényleg annyira nagyon és sürgősen kellett a városnak ez a színház, hogy közel két évtized sem volt elég a felépítésére? Miért egy bevásárlóközpontba kellett beletervezni? Netán csak mézesmadzag volt a színházidea egy újabb belvárosi pláza forszírozásához? Tényleg a 2002 és 2010 közötti szocialista-liberális kormány hátráltatta a beruházást, miközben a már tíz éve regnáló fideszes országvezetést nem kárhoztatják a késlekedés miatt a debreceni potentátok? Aztán meg a románok lettek a hibásak a csúszásért, de Debrecenben soha senki nem keresett felelőst a Latinovits ügyében. Mennyi pénzt pazaroltak el a felelőtlen beruházáskezdettel, a 12 éve üresen álló betonsiló karbantartásával, a mindenféle menedzselési szerződésekkel? Vagy lehetséges, hogy nem is a Latinovits Színház (volt) a lényeg, nem is arról szól ez a darab?

    A publikum éppen a harmadik felvonás kezdetére, majd az igazi végkifejletre várva latolgat a színházi büfében. Mit kapnak az igen drága színházjegyükért? Mi lesz ebből a drámából, mikor a végén legördül a függöny? Tragédia, szatirikus színmű vagy vígjáték, bohózat? Lesz-e taps, mernek-e kijönni a függöny elé az alkotók és az asszisztálók? Vagy mindenki mennybe megy a végén, s együtt ünnepel majd a beruházás két évtizede alatt regnáló két polgármester, öt kulturális alpolgármester, öt színidirektor és a kormány képviselői – meg Debrecen adófizető népe?

    Megszólalnak a csengők, a hangszórókból udvariasan kérik a nézőket, hogy foglalják el a helyeiket, kezdődik a harmadik felvonás…

    A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.

    Facebook

    CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

    Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.