MÁSIK FŐVÁROS

Amikor rangsorolni kell a megfertőzötteket

Eljöhet a pillanat, amikor Magyarországon ki kell választani azokat a betegeket, akik esélyt kapnak a gyógyulásra, s meghatározni, hogy melyik koronavírusos betegről lesznek kénytelenek lemondani az orvosok.

„Megteltek az intenzív osztályok, túlcsordult a rendszer a koronavírus-járvány második hullámában” - számolt be a MedicalOnline szaklap a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság online konferenciájáról néhány napja.

Ez pedig azzal a következménnyel járhat, hogy az intenzív osztályra olyan sok beteg érkezik, hogy azok nem bírják majd a terhelést. Ekkor pedig az ellátó személyzet súlyos szakmai és etikai döntés elé néz. Rangsorolni kell majd a betegeket. (portfolio.hu) Magyarán: eljöhet a pillanat, amikor Magyarországon ki kell választani azokat a betegeket, akik esélyt kapnak a gyógyulásra, s meghatározni, hogy melyik koronavírusos betegről lesznek kénytelenek lemondani az orvosok.

Nyikos Mónika

Miért is? Hisz a hivatalos tájékoztatóban mindennap szerepelnek azok az állítások, amely szerint „Magyarországon mindenkinek jut kórházi ágy, ellátás, lélegeztetőgép, és a most bevezetett védelmi intézkedésekkel az a cél, hogy ez így is maradjon, A védelmi intézkedések a járvány lassítását szolgálják és ezzel az egészségügy teljesítőképességét is védjük. Annak érdekében, hogy a növekvő betegszámmal a koronavírusos betegek kórházi ellátása továbbra is biztosított legyen, újabb kapacitásnövelő intézkedéseket rendeltek el: a halasztható műtéteket felfüggesztik, bővül az ellátásba bevont kórházak és koronavírusos betegek számára fenntartott kórházi ágyak száma.” (koronavirus.gov.hu)

A még áprilisban született, s a rangsorolás elveit rögzítő dokumentum alkalmazására szerencsére eddig nem volt szükség. S még jelenleg sincs. Ugyanakkor az idézett, múlt csütörtöki konferencia résztvevői és minden más szakmai forrás szerint: „A rendelkezésre álló személyzet legfeljebb kétezer intenzív ellátásra szoruló beteget tud ellátni, ám a kórházi kezelésre szoruló Covid-19 betegek száma exponenciálisan nő... ” (Vasárnap 5803 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, közülük 417-en voltak lélegeztetőgépen. Azt, hogy a kórházba került betegek közül pontosan hányan szorultak intenzív terápiára, arra friss magyarországi adatot nem találtunk.)

Ugyanakkor a gyakorló, s az első vonalban dolgozó orvosok, nővérek szavaiból kitűnik, hogy a rendelkezésre álló tárgyi feltételek messze nem adnak valós képet a gyógyítási lehetőségek határairól. „Az intenzív terápiás nővérek nem olyan nővérek, mint például a belgyógyászati osztályokon lévő társaik, ahol a nagyon becsülettel dolgozók egyszerre harminc beteget is elvisznek, utóbbi is borzasztó, de egy intenzív osztályon mindez másképp néz ki. Egy nővér ugyanis legfeljebb egy-két instabil betegről tud gondoskodni. Ha már három beteget kell napi 24 órában ellátni, akkor az ellátás színvonala nem az elvárt lesz. Összesen kétezer intenzív terápiás nővérünk van az országban, így könnyen kiszámolható, hogy ez nem ugyanaz a nagyságrend, mint amiről a lélegezetőgépek vagy kórházi ágyak tekintetében beszélhetünk” - mondta az mondta az Inforádiónak Máté-Horváth Nóra aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos. Még szeptember végén, de az alapvető megállapítások értelemszerűen azóta sem változhattak. Például az, hogy „ez a feladatkör speciális munkát igényel, amelyet nem lehet elsajátítani egyik napról a másikra. Az intenzív terápiás szakápolói ugyanis egy főiskolai képzés, amit aztán évekig kell gyakorolni a napi ellátásban ahhoz, hogy rutinossá váljon benne az ember. Nem lehet egy-két hónap, de még fél év alatt sem kiképezni több intenzív terápiás szakápolót. És teljesen mindegy, hogy jelenleg hány lélegeztetőgép van, hogy hány kórházi ágy van, se szidni, se dicsekedni nem kellene, egyszerűen össze kellene fogni!”

S elég sokan lehetnek a gyógyítók között, akik hasonlóan látják a helyzet bizonyos paramétereit. A Népszavának adott interjút Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) új elnökével, aki nem sokkal ezelőtt még Angliában praktizált. A MOSZ a Cser Ágnes vezette - és a kormánnyal szívélyes viszonyt ápoló - MSZ-EDDSZ mellett jött létre, „Két hét múlva brutális helyzetet teremt a járvány. Lassan ott fog tartani a rendszer, mintha sztrájkolnánk, mert a rendszer csak az alapszolgáltatást tudja majd nyújtani. Az azonnali életmentésre nem szorulók a covid miatt már most is folyamatosan szorulnak ki az ellátásból” – mondta el Szabad, majd arra a kérdésre, hogy lehet-e a bergamóihoz hasonló helyzet a magyar kórházakban, elmondta: „Már van. Nagyon sok kórházban megteltek az intenzív kapacitások. Hiába neveznek ki újabb ágyakat intenzívnek, mert nincs melléjük megfelelő képzettségű szakember. Olyanokat nem lehet csak úgy leakasztani valahonnan.”

Az orvosok viszont nem állhatnak ki az emberek elé, és mondhatják el, mi a helyzet, mert nincs joguk hozzá, a kórházi munkaszerződéseknek része egy titoktartási nyilatkozat is. Szabad Zoltán külön említette, hogy a bergamói kórházban például a brit Sky News is forgathatott. „Azt gondolom, ez közügy és ráadásul fontos célokat szolgálna – növelhetné a védekezés hatékonyságát is” - mondta.

Kovács László

Hogy végül szükség lesz-e (netán a gyakorlatban máris megtörténik néhány kórházban) arra, hogy az életesélyről két vagy több beteg között kell dönteniük a kijelölt illetékeseknek, az a nagyon közeli jövőben eldől(het). Már csak ezért sem árt néhány passzusával megismerkednünk:
„Hegedűs Zsolt, a MOK Etikai Kollégiumának elnöke az ajánlásról szólva, hangsúlyozta, hogy annak elkészítésével nem a félelemkeltés volt a céljuk... Orvosi szempontból a jobban védhető életet kell előnyben részesíteni, a lehető legtöbb emberélet megmentése a cél – ismertette a részleteket. Priorizálni kell azokat a betegeket, akik a megfelelő terápia mellett nagyobb valószínűséggel gyógyulnak meg, szemben azokkal, akiknek erre kevesebb az esélyük... A döntésben nem lehet figyelembe venni a beteg anyagi helyzetét, korát, fogyatékosságát, nemét, rasszát, vallását, ismertségét, a pénz elfogadása ilyen helyzetben pedig bűncselekménynek minősül – szögezte le Hegedűs Zsolt, hozzátéve azt is, hogy azoknak a betegeknek, akiknek a terápiája nem folytatódik, biztosítani kell a megfelelő palliatív (csak a tüneteket kezelő - a szerk.) ellátást.” (medicalonline.hu)

Ugyanakkor sokan nem hiszünk az elkerülhetetlen végzetszerűségben, sorscsapásban. Ahhoz, hogy ne sok beteget kelljen - ne féljünk kimondani - kényszerűen átengedni a halálnak, még mára is maradtak eszközök. Elsősorban és legreálisabban érvényesíthetőek, a politikai intézkedések lennének azok. Például a tömegrendezvények, sportesemények, a potenciális járványgócok azonnali betiltása, események elhalasztása, az iskolák átmeneti bezárása. Ráadásul ezek nem járnának kivédhetetlen gazdasági negatívumokkal. Ugyan fájdalmas, s korántsem népszerű opciók, de - amennyiben semmi sem változik - több ezer magyar életének megmentése azért csak megérdemelne egy „próbát”.

A miniszterelnök álláspontja szerint „jó esélyünk van arra, hogy európai, kínai és orosz vakcina is kellő időben jusson Magyarországra, és megfelelő ellenőrzés után elérhetővé tegyük azok számára, akik önkéntesen be akarják magukat oltatni. Addig azonban hátra van jó néhány hét” - mondta Orbán Viktor. Tényleg hátra van. Viszont a napi több ezer új beteg száma, köztük a súlyosaké, addig sem fog a mostani növekedést megközelítő mértékben csökkenni, akkor sem, ha mindenki maradéktalanul betartja a jelenleg érvényes korlátozásokat.
Természetesen ettől még ugyanúgy vállalnunk kell a ma érvényben lévő, egyértelműen csekély állampolgári terhet jelentő önkorlátozásokat, mintha (valóban csak) ezeken múlna az életünk.

T. Szűcs József jegyzetsorozata itt olvasható: MÁSIK FŐVÁROS.

debreciner.hu

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.